
Fotó: presidency.ro
Joe Biden amerikai elnök meghívására újabb szűk körű megbeszélésen vett részt hétfő este Klaus Iohannis államfő más szövetséges államok és nemzetközi intézmények vezetői mellett az ukrajnai orosz invázió kapcsán.
2022. március 01., 09:392022. március 01., 09:39
2022. március 01., 10:092022. március 01., 10:09
Az államelnöki hivatal közleménye szerint Iohannis ismertette a résztvevőkkel azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket Románia hozott eddig Ukrajna megsegítésére, kiemelve azt a 3 millió euró értékű segélycsomagot,
Az elnök ugyanakkor felajánlotta, hogy Románia készen áll a humanitárius segítségnyújtás elosztóközpontja lenni, tekintve, hogy a leghosszabb közös határszakasza van Ukrajnával.
Klaus Iohannis az Agerpres szerint beszélt arról is, hogy Románia erőfeszítéseket tesz az ukrán menekültek határon való átjutásának megkönnyítésére.
E téma kapcsán Iohannis határozott és összehangolt fellépésre szólított fel „az energia politikai nyomásgyakorlási és zsarolási eszközként való felhasználásának megszüntetése érdekében”.
Beszélt az államfő a jelenlegi válságnak a keleti szárny biztonsági helyzetére, valamint a teljes euroatlanti térségre gyakorolt széles körű hatásairól is.
Azt mondta, a jelenlegi súlyos helyzet ismételten bizonyítja a NATO elrettentő és védelmi pozíciója koherens és egységes megerősítésének fontosságát a keleti szárnyon, főleg a Fekete-tenger térségében.

Az európaiak és szövetségeseik készek újabb szankciókról dönteni Oroszországgal szemben – jelentette be hétfő este a francia elnöki hivatal.
A Joe Biden által kezdeményezett hétfői megbeszélésen részt vett még Emmanuel Macron francia elnök, Andrzej Duda lengyel elnök, Boris Johnson brit miniszterelnök, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Olaf Scholz német kancellár, Mario Draghi olasz miniszterelnök, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, valamint Fumio Kishida japán miniszterelnök is.
Klaus Iohannis arról is beszélt, hogy Románia teljes mértékben támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását, mint ahogyan a Moldovai Köztársaság és Grúzia integrációját is.
– írta az államfő egy Twitter-bejegyzésben. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn bejelentette, hogy aláírta országa európai uniós csatlakozási kérelmét. Ugyanakkor arra kérte az EU-t, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé.
Nyolc közép- és kelet-európai ország elnöke hétfőn követelte, hogy Ukrajna haladéktalanul kapja meg az EU-tagjelölti státuszt, és kezdjék el a csatlakozási tárgyalásokat – számolt be a Reuters.
„Nekünk, az uniós tagállam Bolgár Köztársaság, Cseh Köztársaság, Észt Köztársaság, Lett Köztársaság, Litván Köztársaság, Lengyel Köztársaság, Szlovák Köztársaság és Szlovén Köztársaság elnökeinek szilárd meggyőződésünk, hogy Ukrajna megérdemli az azonnali tagjelöltség perspektíváját” – fogalmaztak a nyílt levélben.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu azt fogja javasolni Luca Niculescu miniszterelnöknek, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadja el a területi-közigazgatási reformot és a kormányzati intézmények átszervezését.
Miután korábbi feljelentése nyomán múlt héten diszkrimináció miatt vádat emeltek a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője, Dan Tanasă ellen, a népszerű exrendőr és influenszer, Marian Godină újabb ügy miatt tett ellene feljelentést.
Nemcsak a lakosság, hanem az állami intézmények alkalmazottai is pazarlónak tartják a közpénzek felhasználását Romániában.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
szóljon hozzá!