Hirdetés

Ismét vádat emeltek Iliescu és társai ellen emberiesség elleni bűncselekmények miatt az 1990-es bányászjárás ügyében

Iliescu

Bíróság elé áll. Ion Iliescu ellen ismét vádat emeltek a számos ember halálához vezető bányászjárás miatt

Fotó: Cristian Nistor/Agerpres

Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.

Krónika

2025. április 02., 09:592025. április 02., 09:59

2025. április 02., 14:532025. április 02., 14:53

Iliescu mellett a vádlottak padjára kerül Petre Roman volt miniszterelnök, Gelu-Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettes, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója, Virgil Măgureanu, Miron Cozma egykori bányászvezér, valamint Adrian Sârbu volt miniszterelnöki tanácsadó, illetve Vasile Dobrinoiu és Peter Petre tartalékos tábornokok ellen is. A vádlottak korábban tagadták bűnösségüket.

Ion Iliescu ellen már 2017-ben vádat emeltek az ügyészek emberiesség elleni bűncselekmények miatt, és akkor bíróság elé állították Petre Romant és Virgil Măgureanut is.

Hirdetés

2020 decemberében azonban a legfelsőbb bíróság visszautalta az ügyet a katonai ügyészséghez és elrendelte a nyomozás újrakezdését.

korábban írtuk

Bányászjárás: büntetőeljárás indul Miron Cozma ellen is, aki azt állítja: letartóztatta Iliescut
Bányászjárás: büntetőeljárás indul Miron Cozma ellen is, aki azt állítja: letartóztatta Iliescut

Büntetőeljárást indított a legfőbb ügyészség Miron Cozma egykori bányászvezér és Adrian Sârbu, az akkori ideiglenes kormány miniszterelnökének volt tanácsadója ellen emberiesség elleni bűncselekmények miatt az 1990-es bányászjárás ügyében.

A bírák akkor az ügyészek által korábban összegyűjtött valamennyi bizonyítékot semmisnek nyilvánítottak, és megállapították, hogy törvénytelen volt a vádirat. A katonai ügyészek szerint 1990 júniusában a román állam több döntéshozója – köztük Petre Roman és Gelu-Voican Voiculescu –, valamint hozzájuk közel álló vagy őket támogató személyek – köztük Virgil Măgureanu vagy Adrian Sârbu –

elrendelték a fővárosi tüntetések elfojtását, amelynek következtében négy személy életét vesztette, kettőt megerőszakoltak, több mint 1300 személy megsérült, és több mint 1200 személyt fosztottak meg jogtalanul a személyi szabadságától.

Az ügyészség felidézte, hogy 1990. április 22-étől június 13-ig több héten át tartó tüntetés zajlott a bukaresti Egyetem téren. A tüntetők többek között azt követelték az 1989-es forradalom utáni új hatalomtól, hogy szakítson a kommunista rendszerrel és a pártaktivista múltú személyekkel, illetve szabadítsa fel a politikai befolyástól a közszolgálati televíziót. Válaszul Petre Roman, Gelu-Voican Voiculescu, Virgil Măgureanu és a Nemzeti Megmentési Front más vezetői támadták nyilatkozataikban az Egyetem téri tüntetőket.

Megnyilvánulásaik az ügyészek szerint valójában ürügyként szolgáltak a demonstráció részvevői, elsősorban a véleményformálók, egyetemi hallgatók és értelmiségiek elleni megtorló akciókra.

A gyanúsítottak forgatókönyvet dolgoztak ki a megtorlások álcázására, amelynek lényege az volt, hogy nyoma vesszen az akciók kitervelőinek. Ennek a forgatókönyvnek fontos eleme volt a manipulatív nyilvános kommunikáció arról, hogy a tüntetők veszélyt jelentenek a demokratikus értékekre”

– olvasható a közleményben. Az ügyészek szerint az állam több vezetője – Petre Roman, Gelu-Voican Voiculescu, Virgil Măgureanu, Adrian Sârbu – bizonyítottan egy „politikai, adminisztratív, katonai és polgári” jellegű bűnözői csoportot hoztak létre.

korábban írtuk

Bányászjárás: Miron Cozmát és Adrian Sârbut is beidézte a legfőbb ügyészség
Bányászjárás: Miron Cozmát és Adrian Sârbut is beidézte a legfőbb ügyészség

Beidézték péntekre a legfőbb ügyészség bukaresti székhelyére Miron Cozma egykori bányászvezért, a Zsil-völgyi bányászok volt szakszervezeti vezetőjét, valamint Adrian Sârbut, Petre Roman exkormányfő volt miniszterelnöki tanácsadóját.

Ebben számos személy vett részt, akik különböző módon járultak hozzá a megtorlásokhoz. A bűncselekményeket fizikailag végrehajtó személyek alacsonyabb szinten álltak a csoport hierarchiájában, de kigondolásukért és megszervezésükért a román állam akkori politikai vezetői feleltek – állítják az ügyészek. A vádhatóság szerint 1990. június 13-án az állam akkori döntéshozói megtorló akciót indítottak a bukaresti Egyetem téren tüntetőkkel szemben.

Ebben törvénysértő módon részt vettek részt a belügyminisztérium, a védelmi minisztérium és a SRI erői, valamint több mint tízezer bányász és más munkás az ország több pontjáról. A megtorló intézkedések az ügyészek szerint „széles körű és szisztematikus támadás formájában valósultak meg”, amelynek során: négy személyt halálos lövés ért; két személyt megerőszakoltak; 1315 személy megsérült; 1214 személyt politikai okokból jogtalanul megfosztottak a személyi szabadságától.

A politikai döntéshozók, illetve az erőszakszervezetek és a Nemzeti Megmentési Front vezetőinek utasítására a bukaresti nehézgépgyár munkásait az Egyetem térre vitték, akik fizikailag bántalmazták a tüntetőket, majd a rendőrséggel együtt elfoglalták az Egyetem teret, hogy megakadályozzák a visszatérésüket

– idézte fel közleményében az ügyészség.

korábban írtuk

Bányászjárás: emberiesség elleni bűncselekmények miatt indul újra büntetőeljárás Iliescu és Roman ellen
Bányászjárás: emberiesség elleni bűncselekmények miatt indul újra büntetőeljárás Iliescu és Roman ellen

Emberiesség elleni bűncselekmények elkövetése miatt újfent büntetőeljárás elindítását rendelte el szerdán a legfőbb ügyészség Ion Iliescu volt államfő és Petre Roman volt miniszterelnök ellen a bányászjárás ügyében.

Az állami hatóságok intézkedéseire adott válaszként a demonstráció részvevői felgyújtották a fővárosi rendőrség, a belügyminisztérium, a Román Televízió és a Román Hírszerző Szolgálat székhelyét. A megtorlások 1990. június 14-én és 15-én az ország több megyéjéből odahívott bányászok és munkások részvételével folytatódtak, akik valóságos „párhuzamos” rendfenntartó erőként léptek fel – részletezte közleményében az ügyészség, felidézve azt is, hogy a

Bukarestbe hívott bányászok feldúlták az 1989. decemberi forradalom után újonnan alakult vagy újraalakult ellenzéki pártok székházát, az ellenzéki politikai vezetők lakását, a független sajtótermékek és egyes oktatási intézmények székhelyét. Bukaresti lakosokat is bántalmaztak azzal az ürüggyel, hogy kapcsolatban álltak az Egyetem téri tüntetésekkel.

Az ügyészség rámutatott: 2021. június 4-én újraindították a nyomozást a bányászjárás ügyében, és a közleményben ismertetett tényállások és a büntetőjogi besorolásuk kizárólag a frissen szerzett bizonyítékokon alapulnak.

korábban írtuk

Petre Roman: nincs bizonyíték arra, hogy részt vettem volna a bányászok Bukarestbe hozatalában
Petre Roman: nincs bizonyíték arra, hogy részt vettem volna a bányászok Bukarestbe hozatalában

Következetesen tagadja Petre Roman volt miniszterelnök, hogy köze lenne az 1990. nyarán Bukarestben lezajlott, halálos áldozatokat is követelő bányászjáráshoz.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 17., péntek

Lebukott a nyugdíjazással üzletelő bűnszervezet

A bukaresti nyugdíjpénztárnál és további 29 helyszínen egy nyugdíjcsalással kapcsolatos ügyben szerdán végrehajtott házkutatások nyomán hét személyt őrizetbe vettek, további 13-at hatósági felügyelet alá helyeztek – közölte a román rendőrség.

Lebukott a nyugdíjazással üzletelő bűnszervezet
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Az elnök szerint egy technokrata kormány is jobb lenne a mostaninál

Nicușor Dan államfő csütörtök este kijelentette, hogy egy meghatározott időszakra kinevezett technokrata kormány jobb helyzetbe hozta volna az országot, mint amiben jelenleg van.

Az elnök szerint egy technokrata kormány is jobb lenne a mostaninál
2026. július 17., péntek

Több mint két évtizedes mélyponton a Duna vízhozama

A Duna vízhozama csütörtökön elérte az elmúlt 23 év legalacsonyabb szintjét az országhatárnál, és az INHGA előrejelzése szerint a jelenlegi 1750 köbméter/másodpercről 1700 köbméterre csökken másodpercenként a következő 4-5 napban.

Több mint két évtizedes mélyponton a Duna vízhozama
2026. július 17., péntek

Csillagok alatt a Limesparkban

Csillagok alatt a Limesparkban
Csillagok alatt a Limesparkban
2026. július 17., péntek

Csillagok alatt a Limesparkban

Hirdetés
2026. július 16., csütörtök

Románia vezeti a szomorú listát: több mint kétszáz tokhal-orvhalászati esetet tártak fel

Románia regisztrálta a legtöbb dokumentált tokhal-orvhalászati esetet az Alsó-Duna térségében az elmúlt tíz évben – derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) legfrissebb jelentéséből. A természetvédők szerint a valós helyzet ennél is súlyosabb lehet.

Románia vezeti a szomorú listát: több mint kétszáz tokhal-orvhalászati esetet tártak fel
2026. július 16., csütörtök

Mit fizet az egészségbiztosító, és mire jogosultak a biztosítás nélküliek?

Az egészségbiztosítással rendelkezők 2026-ban is számos ingyenes vizsgálatra és szakorvosi ellátásra jogosultak, ugyanakkor a biztosítással nem rendelkezők is igénybe vehetnek szűrő- és laboratóriumi vizsgálatokat és egyes egészségügyi szolgáltatásokat.

Mit fizet az egészségbiztosító, és mire jogosultak a biztosítás nélküliek?
2026. július 16., csütörtök

Több mint 100 ezer lejjel bírságolták meg a medvéket etetőket

Több mint 100 ezer lejnyi bírságot szabtak ki másfél hónap alatt azokra a turistákra, akik medvéket etettek a DN 7C – vagyis a Transzfogarasi út – mentén.

Több mint 100 ezer lejjel bírságolták meg a medvéket etetőket
Hirdetés
2026. július 16., csütörtök

Sérti az uniós jogot a román legfelsőbb bíróság döntése

Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön kimondta, hogy nem egyeztethető össze az uniós joggal a román legfelsőbb bíróság 2022-es határozata, amely a 2014 és 2018 közötti időszakra is kiterjeszti az elévülés szabályainak alkalmazását.

Sérti az uniós jogot a román legfelsőbb bíróság döntése
2026. július 16., csütörtök

Félezer kórház működése bénul meg részlegesen a hétfői figyelmeztető sztrájk ideje alatt

Kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett hétfőre Romániában a Sanitas egészségügyi szakszervezeti szövetség, tiltakozásul az új közalkalmazotti bértörvény tervezete ellen.

Félezer kórház működése bénul meg részlegesen a hétfői figyelmeztető sztrájk ideje alatt
2026. július 16., csütörtök

Megszorításokat kér a lakosságtól, de a kormány titkolja az Ukrajnának nyújtott támogatásokat

Első fokon pert nyert a román kormánnyal szemben a Romániai Emberi Jogok Védelméért – Helsinki Bizottság Egyesület (APADOR-CH), amely közérdekű adatok kiadását követelte az Ukrajnának nyújtott román katonai támogatások ügyében.

Megszorításokat kér a lakosságtól, de a kormány titkolja az Ukrajnának nyújtott támogatásokat
Hirdetés
Hirdetés