Fotó: Pixabay.com
Az ügyészek mozgásterét korlátozó újabb javaslatcsomagot terjesztett a parlament elé a Bukarestben kormányzó PSD–ALDE szociálliberális koalíció, miután tavaly tavasszal a több százezres korrupcióellenes óriástüntetések miatt a kormánypártok elnapolták a büntető törvénykönyv (Btk.) és eljárásjog módosítását.
2018. április 19., 15:532018. április 19., 15:53
2018. április 19., 22:392018. április 19., 22:39
Az igazságszolgáltatási törvénynek módosítását előkészítő, Florin Iordache volt igazságügyi miniszter által vezetett parlamenti különbizottság csütörtökön úgy döntött:
A román kormánytöbbség szerint a Btk. és eljárásjog módosítása az alkotmányellenesnek bizonyult cikkelyek kijavítását, az Emberei Jogok Európai Bírósága határozatainak és az ártatlanság vélelméről szóló európai irányelvnek a gyakorlatba ültetését célozza.
A jobbközép ellenzék viszont most is azt állítja: a csomagba olyan módosítási javaslatok is bekerültek, amelyek a korrupcióval vádolt politikusok felelősségre vonását akadályozzák, egyes rendelkezések pedig éppenséggel a kétkamarás román parlament korrupcióváddal bíróság elé állított házelnökei – Liviu Dragnea szociáldemokrata, és Călin Popescu-Tăriceanu ALDE-elnök – számára jelentenének mentőövet.
és újabb lehetőséget nyitnának a perújrafelvételre olyan esetekben, amikor az eredeti ítélet indoklását a bírói tanács valamelyik tagja nem írta alá. Ez utóbbi előírásra alapozva
Klaus Johannis jobboldali elnök csütörtökön elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Btk. – egyébként szükséges – módosításai közé „a parlamentben ideiglenesen döntéshozói tisztséget betöltők számára készült” javaslatok is bekerüljenek.
Az ellenzék által vitatott rendelkezések között van olyan, amely ellehetetlenítené, hogy az ügyészségek a jogerős ítélet előtt beszámoljanak arról: kit és mivel gyanúsítanak. Feltehetően az is korlátozná a vádhatóság hatékonyságát, ha – a javaslatnak megfelelően – ezentúl egy feljelentő csak akkor számíthat vádalkura, ha a bűncselekménytől számított fél éven belül tesz feljelentést.
A szociálliberális kormánytöbbség vezetői azt hangoztatják, hogy az évek óta zajló korrupcióellenes kampány ügyészállammá tette Romániát, ahol a titkosszolgálattal összefonódott vádhatóságok visszaélései sértik az ártatlanság vélelmét és immár a közvélemény is csak amiatt aggódik: nehogy egy bűnös megússza a felelősségre vonást, miközben az ártatlanul meghurcoltak emberi jogaira már senki sem figyel.
Másodszor is fennakadt a bírák és ügyészek jogállását módosító törvény
Másodszor is visszaküldte kiigazításra a bukaresti parlamentnek a bírák és ügyészek jogállását módosító törvénykezdeményezést a román alkotmánybíróság csütörtökön. A három jogszabályból álló igazságszolgáltatási reformcsomag másik két jogszabálya immár sikeresen vette az alkotmánybírósági normakontrollt – emlékeztet az MTI.
Az éles politikai viták tárgyát képező, a jobboldali román államfő, Románia nyugati szövetségesei és az ellenzéki szervezetek által bírált törvénycsomagot március végén fogadta el másodszor a román szenátus, miután a szociálliberális kormánytöbbség átfogalmazta az alkotmánybíróság által kifogásolt cikkelyeket. Mindhárom törvény ellen újabb alkotmányossági óvást terjesztett be a jobbközép ellenzék két pártja és a legfelsőbb bíróság: a tartalmi és eljárási kifogások egy részének helyt adva dobta vissza a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvényt második alkalommal is a taláros testület.
Az igazságügyi rendszer körüli véget nem érő csatározásnak az egyes törvénycikkeken túlmutató belpolitikai tétje van Romániában. Az RMDSZ által is támogatott szociálliberális kormánytöbbség egyebek mellett az ügyészségi visszaélések meggátolása érdekében szorgalmazza az igazságszolgáltatás reformját, az ellenzéki pártok és az utcán tüntető civil szervezetek szerint viszont a kormányoldal saját korrupt politikusait akarja megvédeni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Letartóztatta a rendőrség román posta egyik alkalmazottját, miután a gyanú szerint több mint egymillió lej értékű állampapírt lopott el.
A határhoz közeli ukrajnai célpontokat ért eddigi orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség kérdésére a védelmi minisztérium.
A hajnali szeizmikus mozgás után újabb, ezúttal a Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt vasárnap 14 óra 39 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A szombaton felszállt két F-16-os vadászgép pilótái engedélyt kaptak arra, hogy lelőjék a román légtérbe behatoló orosz drónt, de mégsem lőttek rá, ahogyan azt a lengyel hadsereg néhány nappal ezelőtt tette.
A kormánykoalíció több pártjának képviselői is cáfolták a kormányszóvivő bejelentését, miszerint a koalícióban egyhangú döntés született volna az alapélelmiszerek árrésplafonjának megszüntetéséről.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt vasárnap 2 óra 22 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Nem a román hadsereg vagy a NATO erői lőtték le a román légtérbe szombaton behatoló orosz drónt – közölte Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Míg eddig rendszerint éjszaka támadta az orosz hadsereg drónokkal a Dunán húzódó román-ukrán határ mentén fekvő ukrajnai célpontokat, ezúttal szombat délután adott ki a román katasztrófavédelem riasztást Tulcea megye lakóinak.
A tanítási normák változását követően a pedagógusok fizetése változatlan marad – jelentette ki szombaton Daniel David.
Románia nem vezényel katonákat Ukrajnába – szögezte le szombaton Ionuţ Moşteanu védelmi miniszter.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás