
Fotó: Pixabay.com
Az ügyészek mozgásterét korlátozó újabb javaslatcsomagot terjesztett a parlament elé a Bukarestben kormányzó PSD–ALDE szociálliberális koalíció, miután tavaly tavasszal a több százezres korrupcióellenes óriástüntetések miatt a kormánypártok elnapolták a büntető törvénykönyv (Btk.) és eljárásjog módosítását.
2018. április 19., 15:532018. április 19., 15:53
2018. április 19., 22:392018. április 19., 22:39
Az igazságszolgáltatási törvénynek módosítását előkészítő, Florin Iordache volt igazságügyi miniszter által vezetett parlamenti különbizottság csütörtökön úgy döntött:
A román kormánytöbbség szerint a Btk. és eljárásjog módosítása az alkotmányellenesnek bizonyult cikkelyek kijavítását, az Emberei Jogok Európai Bírósága határozatainak és az ártatlanság vélelméről szóló európai irányelvnek a gyakorlatba ültetését célozza.
A jobbközép ellenzék viszont most is azt állítja: a csomagba olyan módosítási javaslatok is bekerültek, amelyek a korrupcióval vádolt politikusok felelősségre vonását akadályozzák, egyes rendelkezések pedig éppenséggel a kétkamarás román parlament korrupcióváddal bíróság elé állított házelnökei – Liviu Dragnea szociáldemokrata, és Călin Popescu-Tăriceanu ALDE-elnök – számára jelentenének mentőövet.
és újabb lehetőséget nyitnának a perújrafelvételre olyan esetekben, amikor az eredeti ítélet indoklását a bírói tanács valamelyik tagja nem írta alá. Ez utóbbi előírásra alapozva
Klaus Johannis jobboldali elnök csütörtökön elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Btk. – egyébként szükséges – módosításai közé „a parlamentben ideiglenesen döntéshozói tisztséget betöltők számára készült” javaslatok is bekerüljenek.
Az ellenzék által vitatott rendelkezések között van olyan, amely ellehetetlenítené, hogy az ügyészségek a jogerős ítélet előtt beszámoljanak arról: kit és mivel gyanúsítanak. Feltehetően az is korlátozná a vádhatóság hatékonyságát, ha – a javaslatnak megfelelően – ezentúl egy feljelentő csak akkor számíthat vádalkura, ha a bűncselekménytől számított fél éven belül tesz feljelentést.
A szociálliberális kormánytöbbség vezetői azt hangoztatják, hogy az évek óta zajló korrupcióellenes kampány ügyészállammá tette Romániát, ahol a titkosszolgálattal összefonódott vádhatóságok visszaélései sértik az ártatlanság vélelmét és immár a közvélemény is csak amiatt aggódik: nehogy egy bűnös megússza a felelősségre vonást, miközben az ártatlanul meghurcoltak emberi jogaira már senki sem figyel.
Másodszor is fennakadt a bírák és ügyészek jogállását módosító törvény
Másodszor is visszaküldte kiigazításra a bukaresti parlamentnek a bírák és ügyészek jogállását módosító törvénykezdeményezést a román alkotmánybíróság csütörtökön. A három jogszabályból álló igazságszolgáltatási reformcsomag másik két jogszabálya immár sikeresen vette az alkotmánybírósági normakontrollt – emlékeztet az MTI.
Az éles politikai viták tárgyát képező, a jobboldali román államfő, Románia nyugati szövetségesei és az ellenzéki szervezetek által bírált törvénycsomagot március végén fogadta el másodszor a román szenátus, miután a szociálliberális kormánytöbbség átfogalmazta az alkotmánybíróság által kifogásolt cikkelyeket. Mindhárom törvény ellen újabb alkotmányossági óvást terjesztett be a jobbközép ellenzék két pártja és a legfelsőbb bíróság: a tartalmi és eljárási kifogások egy részének helyt adva dobta vissza a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvényt második alkalommal is a taláros testület.
Az igazságügyi rendszer körüli véget nem érő csatározásnak az egyes törvénycikkeken túlmutató belpolitikai tétje van Romániában. Az RMDSZ által is támogatott szociálliberális kormánytöbbség egyebek mellett az ügyészségi visszaélések meggátolása érdekében szorgalmazza az igazságszolgáltatás reformját, az ellenzéki pártok és az utcán tüntető civil szervezetek szerint viszont a kormányoldal saját korrupt politikusait akarja megvédeni.
A kormány zöld jelzést adott a közigazgatási reformnak: sürgősségi rendelettel indítják el az állami apparátus átszervezését, amely létszámcsökkentést irányoz elő az indokolatlan álláshelyeken, és átalakítja a központi–helyi hatáskörök rendszerét.
Következő ülésén a kormány sürgősségi rendeletet fogad el a helyi adók felülvizsgálatáról - számolt be kedden az RFI-nek adott nyilatkozatában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) újabb első- és másodfokú riasztásokat adott ki havazás és hóviharok miatt az ország több régiójában.
Élő adásban tépte szét doktori diplomáját Cristian Preda politológus, volt elnöki tanácsadó a doktori címért járó pótlék tervezett csökkentése miatt.
A súrlódások ellenére jobb a koalíciós kormányzás, mint az egypárti, az emberek megbánnák, ha 2028-ban egypárti kormány alakulna – vélekedik Kelemen Hunor RMDSZ.-elnök.
A romániai polgárok többsége nem hisz abban, hogy még idén véget érhet az ukrajnai háború – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Călin Georgescu hétfőn ismét kérte, hogy oldják fel a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2024 december elején tartott ülésének titkosítását, arra hivatkozva, hogy az alapozta meg az elnökválasztás második fordulójának érvénytelenítését.
A kormánykoalíció hétfői ülésén a pártok képviselői egy intézkedéscsomagról állapodtak meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
Továbbra is problémás a romániai átoltottsági arány – hívta fel a figyelmet hétfőn Alexandru Rogobete. Az egészségügyi miniszter hangsúlyozva, hogy a különféle kezdeményezések, köztük a gyógyszertári oltás kísérleti programja sem hozott érdemi javulást.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja az idei költségvetést a szociáldemokraták által javasolt szolidaritási csomag nélkül - közölte hétfőn a Facebook-oldalán Mihai Fifor képviselő.
1 hozzászólás