Fotó: Pixabay.com
Az ügyészek mozgásterét korlátozó újabb javaslatcsomagot terjesztett a parlament elé a Bukarestben kormányzó PSD–ALDE szociálliberális koalíció, miután tavaly tavasszal a több százezres korrupcióellenes óriástüntetések miatt a kormánypártok elnapolták a büntető törvénykönyv (Btk.) és eljárásjog módosítását.
2018. április 19., 15:532018. április 19., 15:53
2018. április 19., 22:392018. április 19., 22:39
Az igazságszolgáltatási törvénynek módosítását előkészítő, Florin Iordache volt igazságügyi miniszter által vezetett parlamenti különbizottság csütörtökön úgy döntött:
A román kormánytöbbség szerint a Btk. és eljárásjog módosítása az alkotmányellenesnek bizonyult cikkelyek kijavítását, az Emberei Jogok Európai Bírósága határozatainak és az ártatlanság vélelméről szóló európai irányelvnek a gyakorlatba ültetését célozza.
A jobbközép ellenzék viszont most is azt állítja: a csomagba olyan módosítási javaslatok is bekerültek, amelyek a korrupcióval vádolt politikusok felelősségre vonását akadályozzák, egyes rendelkezések pedig éppenséggel a kétkamarás román parlament korrupcióváddal bíróság elé állított házelnökei – Liviu Dragnea szociáldemokrata, és Călin Popescu-Tăriceanu ALDE-elnök – számára jelentenének mentőövet.
és újabb lehetőséget nyitnának a perújrafelvételre olyan esetekben, amikor az eredeti ítélet indoklását a bírói tanács valamelyik tagja nem írta alá. Ez utóbbi előírásra alapozva
Klaus Johannis jobboldali elnök csütörtökön elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Btk. – egyébként szükséges – módosításai közé „a parlamentben ideiglenesen döntéshozói tisztséget betöltők számára készült” javaslatok is bekerüljenek.
Az ellenzék által vitatott rendelkezések között van olyan, amely ellehetetlenítené, hogy az ügyészségek a jogerős ítélet előtt beszámoljanak arról: kit és mivel gyanúsítanak. Feltehetően az is korlátozná a vádhatóság hatékonyságát, ha – a javaslatnak megfelelően – ezentúl egy feljelentő csak akkor számíthat vádalkura, ha a bűncselekménytől számított fél éven belül tesz feljelentést.
A szociálliberális kormánytöbbség vezetői azt hangoztatják, hogy az évek óta zajló korrupcióellenes kampány ügyészállammá tette Romániát, ahol a titkosszolgálattal összefonódott vádhatóságok visszaélései sértik az ártatlanság vélelmét és immár a közvélemény is csak amiatt aggódik: nehogy egy bűnös megússza a felelősségre vonást, miközben az ártatlanul meghurcoltak emberi jogaira már senki sem figyel.
Másodszor is fennakadt a bírák és ügyészek jogállását módosító törvény
Másodszor is visszaküldte kiigazításra a bukaresti parlamentnek a bírák és ügyészek jogállását módosító törvénykezdeményezést a román alkotmánybíróság csütörtökön. A három jogszabályból álló igazságszolgáltatási reformcsomag másik két jogszabálya immár sikeresen vette az alkotmánybírósági normakontrollt – emlékeztet az MTI.
Az éles politikai viták tárgyát képező, a jobboldali román államfő, Románia nyugati szövetségesei és az ellenzéki szervezetek által bírált törvénycsomagot március végén fogadta el másodszor a román szenátus, miután a szociálliberális kormánytöbbség átfogalmazta az alkotmánybíróság által kifogásolt cikkelyeket. Mindhárom törvény ellen újabb alkotmányossági óvást terjesztett be a jobbközép ellenzék két pártja és a legfelsőbb bíróság: a tartalmi és eljárási kifogások egy részének helyt adva dobta vissza a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvényt második alkalommal is a taláros testület.
Az igazságügyi rendszer körüli véget nem érő csatározásnak az egyes törvénycikkeken túlmutató belpolitikai tétje van Romániában. Az RMDSZ által is támogatott szociálliberális kormánytöbbség egyebek mellett az ügyészségi visszaélések meggátolása érdekében szorgalmazza az igazságszolgáltatás reformját, az ellenzéki pártok és az utcán tüntető civil szervezetek szerint viszont a kormányoldal saját korrupt politikusait akarja megvédeni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bíróság elé állította pénteken Andrew és Tristan Tate-et a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) többek között gyerekkereskedelem, pénzmosás, kiskorú sérelmére elkövetett szexuális cselekmény és tanúbefolyásolás miatt.
Alexandru Rogobete, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezető politikusa olyan parlamenti többséget szeretne, amelyben a PSD mellett az RMDSZ is ott van.
Parázs vitát váltott ki az e-SănătateaMea (e-Egészségem) nevű új romániai egészségügyi portál szeptember 1-jei indulása, különösen a családorvosok körében.
Ötezer lejes pénzjutalmat kapnak azok a végzősök, akik a 2026-os érettségi vizsgán tízes átlagot értek el – döntött csütörtöki ülésén a kormány.
Nem hagyta szó nélkül Csoma Botond, hogy Cătălin Drulă, a magyar szervezettel koalícióban kormányzó USR képviselője magyar nyelven bírálta az RMDSZ-t a képviselőház házbizottságának megválasztását övező botrány nyomán.
Az Európai Bizottság hivatalosan magyarázatot kért a román hatóságoktól a nemrég hatályba lépett új feddhetetlenségi törvényről, különös tekintettel az úgynevezett „Fritz-módosítás” rendelkezésére.
Az RMDSZ készen áll arra, hogy hozzájáruljon egy új kormány megalakításához, akár azzal, hogy parlamenti támogatást nyújt egy, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által vezetett kisebbségi kormánynak – jelentette ki Tánczos Barna.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) új online platformmal rukkolt elő, amely összefogja az állami nyugdíjakkal, a társadalombiztosítással, a munkahelyi balesetekkel és a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos információkat és szolgáltatásokat.
A PSD nyomást gyakorolt az RMDSZ-re a neki járó háznagyi tisztség kapcsán, ezért döntött végül úgy, hogy a keddi voksoláson megszavazza a képviselőház házbizottsága összetételének vitatott módosítását – jelentette ki a Krónikának Csoma Botond.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás