
Klaus Iohannis a Paul Tomiță Golfkupa díjátadásán szeptember 18-án
Fotó: Presidency.ro
Bukaresti sajtóértesülés szerint Klaus Iohannis erdélyi golfpartin vett részt szombaton, a bukaresti Colectiv klubban történt tragédia hatodik évfordulóján. Florin Cîțu ügyvivő kormányfő közben azt állítja: ott volt a klubban a tűzvész éjszakáján.
2021. október 31., 22:162021. október 31., 22:16
2021. október 31., 23:092021. október 31., 23:09
A G4Media portál vasárnap közölt értesülései szerint az államfő szombaton a Fehér megyei Alsópián településen működő golfpályán játszott. A portál megkeresésére sem az államelnöki hivatal, sem a golfpálya tuajdonosa nem válaszolt. Iohannis gesztusa mindenekelőtt azért kelt visszatetszést sokakban, mivel október 30-án volt a bukaresti Colectiv klubban bekövetkezett, 65 halálos áldozatot követelő tűzvész hatodik évfordulója.
Távolmaradása, és állítólagos golfozása kapcsán Ludovic Orban, Iohannis egykori bizalmasa, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt elnöke vasárnap hevesen kitámadta az államfőt, akiről úgy fogalmazott: Iohannis „meghibbant”. „Olyan elnökünk van, aki úgy viselkedik, mint egy külföldi turista. Iohannis Románia érdekei ellen cselekszik” – jelentette ki a PNL képviselőházi frakciójából kilépett Orban a Realitatea Plus vasárnap esti műsorában. A politikus úgy vélekedett, Iohannis nem fogja befejezni második mandátumát.
Klaus Iohannist egyébként rengeteg kritika érte a golf kapcsán eddig is, miután nemrég valamennyi román állampolgárnak „melegen ajánlotta” a sportágat. Az államfő szeptemberben az alsópiáni golfpályán azt bizonygatta, hogy a golf egyáltalán nem a kivételezetteké, hanem „nagyon jó alkalom arra, hogy az emberek a természetben legyenek, mozogjanak, főként ezekben a pandémiás időkben”. Eközben sokan felhívták a figyelmet, hogy egy négyhavi golfbérlet 1800 és 2200 lej között mozog, egy golfütő szett pedig hozzávetőlegesen 3600 lejbe kerül. Iohannist sokan bírálták a napokban amiatt is, hogy a kormányválság kellős közepén Egyiptomban tett hivatalos látogatása idején – feleségével együtt – nem mulasztotta el meglátogatni a piramisokat.
A liberális miniszterelnök szombaton közösségi oldalán posztolt bejegyzésében közölte, hogy a korábbi évfordulókhoz hasonlóan ezúttal is gyertyát gyújtott a klubban elhunytak emlékére. „Ez az az időszak, amikor elkerülhetetlenül visszaemlékszem arra az éjszakára, amelyen ott voltam, a kórházba került barátokra. Hat év telt el a Colectiv-tragédia óta, de a fájdalom ugyanolyan hatalmas” – olvasható a PNL elnökének bejegyzésében.
A posztra vasárnap estig több mint 1600 komment érkezett, többségük pedig megkérdőjelezi, hogy a miniszterelnök a helyszínen tartózkodott volna a tragédia idején, hiszen a politikus erről sohasem beszélt. Mások közzétették Cîțu 2015. október 31-én, angol nyelven posztolt bejegyzését, amelyben arról ír, hogy „szörnyű hírek érkeznek Bukarestből”. Eugen Iancu, a Colectiv Egyesület elnöke – az egyik szörnyethalt fiatal édesapja – a miniszterelnök mostani megnyilvánulására úgy reagált: „a tiszteletet nagyon nehezen lehet kivívni, de sohasem hazugsággal és tolvajlással”.
2015. október 30-án mintegy 350-en vettek részt a bukaresti Colectiv klubban a Goodbye to Gravity együttes második lemezét bemutató koncerten. Az előadáson egy rosszul elhelyezett pirotechnikai eszköz lángra lobbantotta a gyúlékony anyagból készült hangszigetelést, a helyiség pillanatok alatt lángba borult, a szűk kijáraton keresztül pedig az áldozatok nem tudtak idejében kimenekülni. A tűzvész éjszakáján 27-en vesztették életüket, 150 ember került kórházba. További 38 áldozat napokkal, hetekkel később halt bele elszenvedett égési sérüléseibe, a füstmérgezés szövődményeibe és a kórházi fertőzésekbe. A következő napok nagyméretű tiltakozásainak következtében Victor Ponta és kormánya, illetve a tragédia helyszínéül szolgáló 4. kerület polgármestere is benyújtotta lemondását.
A bíróság első fokon 2019 decemberében súlyos ítéleteket szabott ki az ügy vádlottjaira, így a Colectiv klub három tulajdonosát egyenként 11 év nyolc hónap, a helyiséget lángra lobbantó tűzijátékot rendező pirotechnikai cég tulajdonosát 12 év 8 hónap, a két tűzszerészt pedig 9 év és 8 hónap, illetve tíz év börtönbüntetésre ítélték. A klub működési engedélyét kiadó kerületi polgármestert, Cristian Popescu Piedonét 8 év 6 hónap, a szórakozóhely tűzrendészeti alkalmasságának ellenőrzését elmulasztó katasztrófavédelmi felügyelőség két alkalmazottját pedig 9 év és két hónap szabadságvesztésre ítélték. A vádlottak ellen azonban nem született végleges bírósági ítélet, Piedonét pedig a tavaly szeptemberi helyhatósági választáson a román főváros 5. kerülete polgármesterévé választották.
Románia a nagy fontosságú célországok körébe került a Kreml számára – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa a brassói Carfil fegyvergyár elleni szabotázsakció kapcsán.
Jogerősen szabadságvesztésre ítélt kedden a bukaresti ítélőtábla nyolc rendőrt, amiért a koronavírus-járvány idején jogellenesen fogva tartottak és bántalmaztak két fiatalembert.
Elítélte kedden Nicușor Dan román államfő a brassói Carfil fegyvergyár elleni támadást, amely a román hírszerzés szerint orosz szabotázsakció volt.
Durva kirohanást intézett Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője a parlamentben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a külföldi munkavállalók ellen a parlamentben.
Drasztikus lépést készít elő Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter az állami kórházakban dolgozó orvosok ellen, akik munkaidőben a magánrendelőjükben tevékenykednek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nélkül nem buktatható meg a Luca Niculescu vezette, független szakértőkből és szociáldemokrata párti (PSD) miniszterekből álló kormány – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A DIICOT és a SRI hétfőn közölte, hogy bizonyítékokat gyűjtöttek három külföldi állampolgár ellen, akik egy Oroszországból irányított szabotázshálózat tagjaiként kapcsolatba hozhatók a brassói Carfil fegyvergyár közelében történt robbanással.
Az 1989 előtti elnyomó kommunista rendszer „ökle”, a Securitate tisztjeinek élete nem csupán „szórakozásból” állt: időről időre vizsga keretében kellett számot adniuk tudásukról.
Csoma Botond szerint nem lenne helyénvaló, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadja el a területi-közigazgatási reformot, amint azt Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök javasolta.
szóljon hozzá!