Fotó: Jakab Mónika
A jövedelem után adót kell fizetni, fejtette ki Klaus Iohannis elnök kedden arra a kérdésre, hogy miként kommentálja az országos adóhatóság (ANAF) bejelentését, miszerint ellenőrzik az otthon magánórákat adó tanárokat.
2022. július 05., 22:102022. július 05., 22:10
„Aki jövedelemre tesz szert, annak adót kell fizetnie utána, az ANAF dolga pedig az adók begyűjtése és az ellenőrzés. Az számomra kérdéses, hogy pont a tanárok képezik-e az elsőként ellenőrizendő kategóriát, de nem lehet kivételeket elfogadni. Ha az ANAF azokat a kategóriákat is ellenőrzi, ahol szélesebb skálán mozog az adócsalás, hatékonyabbá válhat az adóbegyűjtés” – szögezte le Iohannis a Cotroceni-palotában tartott sajtóértekezletén.
Arra a kérdésre, hogy volt tanárkollégái között vannak-e olyanok, akik magánórákat adnak, Iohannis így válaszolt:
– írja az Agerpres.
Az államelnök a Képzett Románia projektről is beszélt, amelyen még mindig dolgoznak, de a projektre vonatkozó jogszabálycsomagot valószínűleg még ebben az évben jóváhagyják. Legkorábban a következő tanévben, azaz 2023-2024-ben kezdődhet el végre a projekt megvalósítása, amely számos problémára megoldást fog hozni – mutatott rá Iohannis.
A romániai oktatás számára jelenleg a Képzett Románia projekt megvalósítása a tét, az, hogy a huszonegyedik század Romániája számára huszonegyedik századi oktatást biztosítsanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!