Indul az új romániai romastratégia

Az elnök az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnökével, Mevlut Cavusogluval folytatott megbeszélését követően elmondta: a jövőben változások várhatók a roma közösség integrációjával foglalkozó intézményekben – ebbe illeszkedik a romaügynökség beolvasztása a belügyminisztériumba. Rámutatott: a cél a helyi önkormányzatok támogatása abban, hogy hozzájussanak a szükséges forrásokhoz a roma kisebbség integrációjához nélkülözhetetlen megoldások megtalálása érdekében. „Véget ért  a 2000 és 2010 közötti romaintegrációs program, ezért most tavasszal beindítjuk az új, négyéves programot” – közölte Băsescu, aki szerint bár Romániában hivatalosan félmillió cigányt tartanak nyilván, valójában mintegy másfél milliónyian vannak. „Ez annak tudható be, hogy a már integrált romák nem vallják magukat a roma közösséghez tartozónak” – állította Traian Băsescu.

Az államfő azt is elmondta, felhívta tárgyalópartnere figyelmét arra, hogy a romák több kategóriára oszthatók. Rámutatott: vannak olyan romák, akik egy bizonyos tevékenységi körre szakosodtak, az ő integrálásuk nem okoz gondot, mivel van foglalkozásuk és önfenntartók. A nomád cigányok helyzete ugyanakkor sajátos problémát jelent. Abból a tényből kell kiindulnunk, hogy ezeknek az embereknek az utazó életformája a kultúrájuk részét képezi. Nem szigetelhetjük el őket, és nem mondhatjuk azt nekik: itt kell maradnotok!, ha kultúrájuk részét képezi az, hogy egyik helyről a másikra vándorolnak” – hangoztatta az államfő. Rámutatott: az európai uniós csatlakozás előtt ezek a nomádok az országon belül vándoroltak, most viszont európai polgárok, ebbéli minőségükben pedig nem korlátozható a szabad helyváltoztatáshoz való joguk. „Romániának felelősséget kell vállalnia az állampolgáraiért, ugyanakkor arra kérjük az európaiakat, hogy segítsenek, és legyenek partnereink e probléma megoldásában” – fogalmazta meg elvárásait Traian Băsescu.

Roma bírálat

Bírálta egyes európai országok – így Franciaország, Olaszország, Románia és Bulgária – romákkal kapcsolatos gyakorlatát a romaholokauszt egyik túlélője a holokauszt áldozatainak emlékére csütörtökön Berlinben szervezett megemlékezésen. „Számos európai országban mi vagyunk a legrégebbi kisebbség. Ám a szintikkel és a romákkal méltatlanul bánnak, főképp a kelet-európai országokban, mint Románia vagy Bulgária” – jelentette ki Zoni Weisz, egy hollandiai illetőségű roma, akinek családját szinte teljes egészében kiirtották a nácik. „Egyes nyugat-európai országokban, mint Olaszország vagy Franciaország, hátrányos megkülönböztetésnek vagyunk kitéve, és méltatlan körülmények között, gettókban élünk” – jelentette ki Weisz, aki a holland királyi család kertészeként dolgozik, és romajogvédő aktivista.

Közjáték a PSD miatt

Kisebb közjáték tarkította Traian Băsescu felszólalását az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése előtt, a teremből ugyanis hiányoztak az ellenzéki román Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői. Băsescu mindezt úgy értékelte, hogy az ellenzék – amely immár hónapok óta nem kíván részt venni az államfő által kezdeményezett egyeztetéseken – külföldre viszi a belpolitikai ügyeket, és félretájékoztatja európai pártcsaládjának tagjait. Az egyik szocialista képviselő felvetésére válaszolva – amelyben az megismételte a PSD vádjait, miszerint csökkentette a parlament, az igazságszolgáltatás és az ellenzék mozgásterét – Băsescu leszögezte: az ellenzék nem hajlandó részt venni az egyeztetéseken, a kivonulás oka pedig az, hogy egy nappal korábban letartóztatták, csütörtökön pedig 29 napra előzetes letartóztatásba helyezték a párt egyik vezető helyi politikusát, Constantin Nicolescut, az Argeş megyei közgyűlés elnökét, akit azzal gyanúsít az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály, hogy 900 ezer euró értékben hívott le európai uniós Phare-pénzeket, miután hamis okmányokkal bizonyította, hogy a 2005-ös áradásokban több iskola is megrongálódott, és ezek helyreállítására kell a pénz. Victor Ponta PSD-elnök politikai akciónak minősítette Nicolescu őrizetbe vételét.