
Elismerte Ion Iliescu volt államfő, hogy a 2002–2003-as időszakban „elvi beleegyezését" adta ahhoz, hogy az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége (CIA) központot hozzon létre Romániában.
2015. április 23., 15:332015. április 23., 15:33
Az exelnök a Der Spiegel című német hetilapnak nyilatkozva azt mondta: nem tudott róla, hogy titkos börtönt akarnak az intézményben működtetni. A részleteket Ioan Talpeş, az államfői hivatal akkori vezetője, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) korábbi igazgatója dolgozta ki.
Iliescu a német lapnak elmondta: az amerikai szövetségesek azt kérték, hogy Románia biztosítson a számukra egy helyiséget. Ő elvi beleegyezését adta, a részletekkel azonban Talpeş foglalkozott, aki többek között az államfő hivatal nemzetbiztonsági osztályát is vezette.
Kijelentette: a CIA kérésének teljesítése olyan gesztus volt, amellyel a küszöbön álló – és 2004-ben bekövetkezett – NATO-csatlakozás előtt elősegítette az Egyesült Államok és Románia közötti közeledést. Iliescu azt állította: akkoriban nem tűnt jelentős dolognak a kérés, és azért hagyta jóvá, mert egy katonai szövetségesről volt szó. Ugyanakkor, ha tudta volna, hogy mire szolgál a CIA rendelkezésére bocsátott helyszín, nem hagyta volna jóvá – állította Iliescu.
Ioan Talpeş megerősítette a Der Spiegelnek Iliescu által mondottakat. Elmondta, a CIA 2003 és 2006 között használta a rendelkezésére bocsátott ingatlant, és az akkori államfő szabad kezet adott neki az ügy rendezésében. Azt mondta, nem volt információja arról, mi zajlik az épületben, de tudta, hogy akár „veszélyes dolgok\" is történhettek.
Traian Băsescu volt államfő, aki 2004 és 2014 között állt az ország élén, a hivatalos román álláspontot ismételve még múlt héten is tagadta, hogy Romániában titkos CIA-börtön működött volna, amelyben bírói jóváhagyás nélkül tartottak fogva, illetve kínvallatásnak vetettek alá olyan személyeket, akiket azzal gyanúsítottak, hogy iszlamista terrorszervezetek tagjai.
Mint arról beszámoltunk, a washingtoni szenátus vizsgálóbizottsága decemberben hozta nyilvánosságra a CIA fogolykínzásairól szóló jelentést, amely alapján a The Washington Post azt írta: beazonosítható, hogy a CIA Romániában is működtetett titkos börtönt.
A titkos börtönök kapcsán – amelyek létét Bukarest az évek során mindvégig tagadta – a The Washington Post azt írta: a jelentés szerint a CIA a terrorizmussal gyanúsított személyeket többek között romániai, afganisztáni, thaiföldi, litvániai és lengyelországi helyszíneken tartotta fogva és kínozta.
Az úgynevezett „fekete helyszíneket\" (black sites) országonként más-más színkóddal jelölték a titoktartás érdekében, azonban a lap szerint egyéb utalásokból kikövetkeztethető, melyik helyszín hol található – Romániáé a fekete, Lengyelországé a kék, Litvániaié az ibolya szín volt.
A romániai és litvániai központokat 2002-ben, illetve 2003-ban hozták létre, Romániába 2003-ban érkezett az első fogolyszállítmány. 2005-ben ide szállították Abu Farádzs al-Líbit, az al-Kaida harmadik számú vezetőjét.
A jelentésből kiderül: Michael Guest akkori bukaresti amerikai nagykövet elfogadhatatlannak nevezte, hogy a CIA nem értesítette a külügyminisztériumot a titkos börtönökről. Az is szerepel benne, hogy a bukaresti hatóságok 2006-ban kérték a romániai létesítmény bezárását.
A dokumentum szerint a CIA titkos börtöneiben George W. Bush elnöksége alatt legalább 119 személyt tartottak fogva (korábban a kémszervezet 98 foglyot ismert el), akik közül 39-et vetettek alá a vitatott vallatási módszereknek. A vallatás legalább egy emberéletet követelt: a leláncolt fogoly kihűlt. Több más fogvatartottat a kimúlás határáig gyötörtek.
A kommunista politikai rendőrség egykori ügynökeire vonatkozó dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálását és online közzétételét kéri az 1989. December 21. Egyesület a Nicușor Dan államfőhöz intézett nyílt levelében.
A romániai polgárok derűlátóak a független Luca Niculescu vezette, zömmel a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló, de párton kívüli szakértőket is felvonultató kormányban – derül ki egy friss felmérésből.
Újabb online csalási módszerre figyelmeztetett csütörtökön az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC): a csalók a legtöbb előfizetővel rendelkező streamingszolgáltató nevében küldenek hamis üzeneteket.
Több európai ország – köztük Románia, Franciaország, Belgium, Bulgária, Ausztria és Olaszország – hatóságai kényszerültek csütörtökön sürgős fellépésre bombafenyegetések miatt.
A Maros Megyei Tanács pályázatot hirdet Segesvár UNESCO-védelem alatt álló történelmi központjának koordinátori tisztségére. A négyéves megbízatásra november 20-ig lehet jelentkezni.
Ütközés után elsüllyedt egy török vontatóhajó, hét tengerész pedig eltűnt a Fekete-tengeren, a román partok közelében.
Meghosszabbították a pedagógusoknak járó 1500 lejes szakmai pótlékra szolgáló kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a jogosultak, akik még nem kapták meg az összeget, novemberben és decemberben juthatnak hozzá.
Az orosz fenyegetés hosszú távú marad, ezért mind a NATO-nak, mind Romániának fel kell készülnie rá – jelentette ki Ștefan Radu Oprea védelmi miniszter.
A költségvetésben nincs lyuk, ahogy azt a frissen kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) állítja, a szociáldemokraták „pontosan azt kapták vissza, amit hátrahagytak”, amikor távoztak a kormányból – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Romániát is érinthették a napokban európai áruházak hűtői elleni kibertámadások: hétfő esti hírek szerint hat, ugyanahhoz a kereskedelmi lánchoz tartozó hat romániai üzletet érhetett lehetséges számítógépes támadás hétfőre virradóra.
szóljon hozzá!