Elismerte Ion Iliescu volt államfő, hogy a 2002–2003-as időszakban „elvi beleegyezését" adta ahhoz, hogy az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége (CIA) központot hozzon létre Romániában.
2015. április 23., 15:332015. április 23., 15:33
Az exelnök a Der Spiegel című német hetilapnak nyilatkozva azt mondta: nem tudott róla, hogy titkos börtönt akarnak az intézményben működtetni. A részleteket Ioan Talpeş, az államfői hivatal akkori vezetője, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) korábbi igazgatója dolgozta ki.
Iliescu a német lapnak elmondta: az amerikai szövetségesek azt kérték, hogy Románia biztosítson a számukra egy helyiséget. Ő elvi beleegyezését adta, a részletekkel azonban Talpeş foglalkozott, aki többek között az államfő hivatal nemzetbiztonsági osztályát is vezette.
Kijelentette: a CIA kérésének teljesítése olyan gesztus volt, amellyel a küszöbön álló – és 2004-ben bekövetkezett – NATO-csatlakozás előtt elősegítette az Egyesült Államok és Románia közötti közeledést. Iliescu azt állította: akkoriban nem tűnt jelentős dolognak a kérés, és azért hagyta jóvá, mert egy katonai szövetségesről volt szó. Ugyanakkor, ha tudta volna, hogy mire szolgál a CIA rendelkezésére bocsátott helyszín, nem hagyta volna jóvá – állította Iliescu.
Ioan Talpeş megerősítette a Der Spiegelnek Iliescu által mondottakat. Elmondta, a CIA 2003 és 2006 között használta a rendelkezésére bocsátott ingatlant, és az akkori államfő szabad kezet adott neki az ügy rendezésében. Azt mondta, nem volt információja arról, mi zajlik az épületben, de tudta, hogy akár „veszélyes dolgok\" is történhettek.
Traian Băsescu volt államfő, aki 2004 és 2014 között állt az ország élén, a hivatalos román álláspontot ismételve még múlt héten is tagadta, hogy Romániában titkos CIA-börtön működött volna, amelyben bírói jóváhagyás nélkül tartottak fogva, illetve kínvallatásnak vetettek alá olyan személyeket, akiket azzal gyanúsítottak, hogy iszlamista terrorszervezetek tagjai.
Mint arról beszámoltunk, a washingtoni szenátus vizsgálóbizottsága decemberben hozta nyilvánosságra a CIA fogolykínzásairól szóló jelentést, amely alapján a The Washington Post azt írta: beazonosítható, hogy a CIA Romániában is működtetett titkos börtönt.
A titkos börtönök kapcsán – amelyek létét Bukarest az évek során mindvégig tagadta – a The Washington Post azt írta: a jelentés szerint a CIA a terrorizmussal gyanúsított személyeket többek között romániai, afganisztáni, thaiföldi, litvániai és lengyelországi helyszíneken tartotta fogva és kínozta.
Az úgynevezett „fekete helyszíneket\" (black sites) országonként más-más színkóddal jelölték a titoktartás érdekében, azonban a lap szerint egyéb utalásokból kikövetkeztethető, melyik helyszín hol található – Romániáé a fekete, Lengyelországé a kék, Litvániaié az ibolya szín volt.
A romániai és litvániai központokat 2002-ben, illetve 2003-ban hozták létre, Romániába 2003-ban érkezett az első fogolyszállítmány. 2005-ben ide szállították Abu Farádzs al-Líbit, az al-Kaida harmadik számú vezetőjét.
A jelentésből kiderül: Michael Guest akkori bukaresti amerikai nagykövet elfogadhatatlannak nevezte, hogy a CIA nem értesítette a külügyminisztériumot a titkos börtönökről. Az is szerepel benne, hogy a bukaresti hatóságok 2006-ban kérték a romániai létesítmény bezárását.
A dokumentum szerint a CIA titkos börtöneiben George W. Bush elnöksége alatt legalább 119 személyt tartottak fogva (korábban a kémszervezet 98 foglyot ismert el), akik közül 39-et vetettek alá a vitatott vallatási módszereknek. A vallatás legalább egy emberéletet követelt: a leláncolt fogoly kihűlt. Több más fogvatartottat a kimúlás határáig gyötörtek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!