Elismerte Ion Iliescu volt államfő, hogy a 2002–2003-as időszakban „elvi beleegyezését" adta ahhoz, hogy az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége (CIA) központot hozzon létre Romániában.
2015. április 23., 15:332015. április 23., 15:33
Az exelnök a Der Spiegel című német hetilapnak nyilatkozva azt mondta: nem tudott róla, hogy titkos börtönt akarnak az intézményben működtetni. A részleteket Ioan Talpeş, az államfői hivatal akkori vezetője, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) korábbi igazgatója dolgozta ki.
Iliescu a német lapnak elmondta: az amerikai szövetségesek azt kérték, hogy Románia biztosítson a számukra egy helyiséget. Ő elvi beleegyezését adta, a részletekkel azonban Talpeş foglalkozott, aki többek között az államfő hivatal nemzetbiztonsági osztályát is vezette.
Kijelentette: a CIA kérésének teljesítése olyan gesztus volt, amellyel a küszöbön álló – és 2004-ben bekövetkezett – NATO-csatlakozás előtt elősegítette az Egyesült Államok és Románia közötti közeledést. Iliescu azt állította: akkoriban nem tűnt jelentős dolognak a kérés, és azért hagyta jóvá, mert egy katonai szövetségesről volt szó. Ugyanakkor, ha tudta volna, hogy mire szolgál a CIA rendelkezésére bocsátott helyszín, nem hagyta volna jóvá – állította Iliescu.
Ioan Talpeş megerősítette a Der Spiegelnek Iliescu által mondottakat. Elmondta, a CIA 2003 és 2006 között használta a rendelkezésére bocsátott ingatlant, és az akkori államfő szabad kezet adott neki az ügy rendezésében. Azt mondta, nem volt információja arról, mi zajlik az épületben, de tudta, hogy akár „veszélyes dolgok\" is történhettek.
Traian Băsescu volt államfő, aki 2004 és 2014 között állt az ország élén, a hivatalos román álláspontot ismételve még múlt héten is tagadta, hogy Romániában titkos CIA-börtön működött volna, amelyben bírói jóváhagyás nélkül tartottak fogva, illetve kínvallatásnak vetettek alá olyan személyeket, akiket azzal gyanúsítottak, hogy iszlamista terrorszervezetek tagjai.
Mint arról beszámoltunk, a washingtoni szenátus vizsgálóbizottsága decemberben hozta nyilvánosságra a CIA fogolykínzásairól szóló jelentést, amely alapján a The Washington Post azt írta: beazonosítható, hogy a CIA Romániában is működtetett titkos börtönt.
A titkos börtönök kapcsán – amelyek létét Bukarest az évek során mindvégig tagadta – a The Washington Post azt írta: a jelentés szerint a CIA a terrorizmussal gyanúsított személyeket többek között romániai, afganisztáni, thaiföldi, litvániai és lengyelországi helyszíneken tartotta fogva és kínozta.
Az úgynevezett „fekete helyszíneket\" (black sites) országonként más-más színkóddal jelölték a titoktartás érdekében, azonban a lap szerint egyéb utalásokból kikövetkeztethető, melyik helyszín hol található – Romániáé a fekete, Lengyelországé a kék, Litvániaié az ibolya szín volt.
A romániai és litvániai központokat 2002-ben, illetve 2003-ban hozták létre, Romániába 2003-ban érkezett az első fogolyszállítmány. 2005-ben ide szállították Abu Farádzs al-Líbit, az al-Kaida harmadik számú vezetőjét.
A jelentésből kiderül: Michael Guest akkori bukaresti amerikai nagykövet elfogadhatatlannak nevezte, hogy a CIA nem értesítette a külügyminisztériumot a titkos börtönökről. Az is szerepel benne, hogy a bukaresti hatóságok 2006-ban kérték a romániai létesítmény bezárását.
A dokumentum szerint a CIA titkos börtöneiben George W. Bush elnöksége alatt legalább 119 személyt tartottak fogva (korábban a kémszervezet 98 foglyot ismert el), akik közül 39-et vetettek alá a vitatott vallatási módszereknek. A vallatás legalább egy emberéletet követelt: a leláncolt fogoly kihűlt. Több más fogvatartottat a kimúlás határáig gyötörtek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt 24 órában 84 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 92 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott hétfőn a Facebook-oldalán a Salvamont.
Nyilatkozatháborúba torkollt a romániai légitársaságok és Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter között egy kisebb vasárnapi incidens, amelynek során egy Bukarestből Egyiptomba tartó repülőgépnek vissza kellett térnie a román fővárosba.
Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) vasárnap bejelentette, hogy közzétette és közvitára bocsátotta az egészségügyi szakemberek elleni agressziót megelőző és felszámoló nemzeti cselekvési stratégia (2026-2030) projektjét.
A jövő héten fokozatos felmelegedés kezdődik az ország egész területén, a nappali hőmérséklet egyes térségekben akár a 14 Celsius-fokot is elérheti – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) heti, az Agerpres által közölt előrejelzéséből.
A Ro-Alert üzenetek a jövőben a veszély súlyosságától függően eltérő hangjelzéssel érkeznek majd – jelentette be a Katasztrófavédelmi Főosztály (DSU) vezetője, Raed Arafat.
Románia a NATO keleti szárnyának kulcsállama, ezért az amerikai katonai jelenlét hosszú távon is biztosított. James Carafano amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint Bukarest stratégiai jelentőségét földrajzi helyzete, védelmi képességei adják
Fizikai támadás érte a borsai városi kórház ügyeletes orvosát, miközben egy kórházban kezelt pácienst próbált újraéleszteni – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség a Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) szóvivőjének közlésére hivatkozva.
Téliesre fordult újra az időjárás Románia déli és keleti részén: 16 megyében és Bukarestben órák óta havazik és fúj a szél, a hatóságok pedig több helyen lezárták az utakat, korlátozásokat vezettek be, illetve beavatkozásokra kényszerültek.
Ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik kórházi munkaidőben a magánszektorban dolgoznak.
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!