Klaus Iohannis lemondása nyomán Ilie Bolojan ül be az államelnöki székbe
Fotó: Presidency.ro
Az alkotmánybíróság kedden megállapította az államelnöki tisztség megüresedését, és úgy határozott, hogy február 12-étől Ilie Bolojan szenátusi elnök lássa el ügyvivőként az államfői teendőket.
2025. február 11., 15:202025. február 11., 15:20
2025. február 11., 15:232025. február 11., 15:23
A taláros testület határozata szerint az alkotmánybírák megállapították, hogy 2025. február 12-én Klaus Iohannis lemondása nyomán megüresedik az államelnöki tisztség, ami indokolttá teszi azt, hogy egy ügyvivő államfő vegye át a helyét.
Az alkotmány 98. cikkének első bekezdése értelmében a szenátusi elnök, Ilie-Gavril Bolojan veszi át az ügyvivő államfői tisztséget február 12-én – állapították meg a bírák.
Lemond az államfői tisztségről Klaus Iohannis. Ezt maga az államfő jelentette be hétfőn annak nyomán, hogy a parlamenti házbizottságok eldöntötték: a törvényhozás kedden reggel tíz órakor vitatja meg a felfüggesztésről szóló indítványt.
Mint ismeretes, Klaus Iohannis hétfőn jelentette be a Cotroceni-palotában tartott rendkívüli sajtónyilatkozatában, hogy február 12-ei hatállyal lemond államelnöki tisztségéből.
Bár Klaus Iohannis távozása nyomán az ellenzék elveszítette egyik témáját, lemondása még nem jelenti azt, hogy eltűnik a kormánnyal szembeni elégedetlenség – jelentette ki a Krónikának Pászkán Zsolt elemző, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
Személy szerint helyesnek tartom, hogy Klaus Iohannis rászánta magát, és távozik az elnöki tisztségből. Épp csak egy baj van: megkésett a gesztussal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!