Dicstelen távozás. Pászkán Zsolt szerint Iohannis elnöksége kudarcos, ráadásul ő volt az az elnök, aki szász eredete ellenére államelnöki szintre emelte a magyarellenes uszítást és a magyar- és Magyarország-ellenes álhírek terjesztését
Fotó: Presidency.ro
Bár Klaus Iohannis távozása nyomán az ellenzék elveszítette egyik témáját, lemondása még nem jelenti azt, hogy eltűnik a kormánnyal szembeni elégedetlenség – jelentette ki a Krónikának Pászkán Zsolt elemző. A Magyar Külügyi Intézet nagybányai születésű külső szakértője rámutatott: Iohannis elnöksége kudarcosnak tekinthető, ráadásul ő volt az, aki államelnöki szintre emelte a magyarellenes uszítást.
2025. február 11., 08:052025. február 11., 08:05
2025. február 11., 08:142025. február 11., 08:14
Klaus Iohannis lemondása nem oldja meg a kormány problémáit, az elégedetlenség megmarad. Eközben elnöksége kudarcos – mutatott rá a Krónikának nyilatkozva Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet elemzője. Kérdésünkre, hogy miért most mondott le Iohannis, kifejtette: ha szigorúan csak erre a kérdésre keressük a választ, akkor a legegyszerűbb az, amit Crin Antonescu is megfogalmazott vasárnap este, egy tévéműsorban.
„Hétfő reggel aztán kiderült, hogy a Románok Egyesüléséért Szövetségből (AUR), az SOS Romániából és a Fiatal Emberek Pártjából (POT) álló lokalista radikális ellenzéki összefogás által két, eljárási ürüggyel elutasított kezdeményezés után a harmadikat keddre napirendre fogja tűzni a parlament, miután a globalista radikális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is csatlakozott a kezdeményezéshez és így bőven (178) meglett a szükséges 155 aláírás. Ez önmagában még nem jelentette volna a kezdeményezés sikerességét is, ehhez egy alkotmánybírósági döntésre, majd 233 szavazatra lenne (lett volna) szükség. Ugyanakkor
Így a bársonyszékébe még múlt héten is tíz körömmel kapaszkodó Iohannis körül végleg elfogyott, elfogyhatott a levegő” – ecsetelte az elemző.
A kormánypártok elnökjelöltje, Crin Antonescu hétfőn bölcs döntésnek nevezte Klaus Iohannis lemondását. Marcel Ciolacu miniszterelnök azt mondta, hogy az államfő előtte nem konzultált a kormánykoalícióval a döntéséről.
Felvetésünkre, hogy miért nem a mandátuma lejárta után vette a kalapját, hiszen ha akkor lemond, kisebb lenne most a feszültség, Pászkán kifejtette: ez egyike azoknak a kérdéseknek, melyekre a logikus és – főleg! – hivatalos válasszal még mindig adósak a koalíciós alakulatok, elsősorban a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a PNL vezetői, de maga Klaus Iohannis is.
„Kezdve azzal, hogy miért Klaus Iohannis jelentette be mandátuma meghosszabbítását és nem várta meg az alkotmánybíróság erre vonatkozó (utólag született) döntését és bejelentését, amivel nem a stabilitás, hanem az önkényesség benyomását keltette egy amúgy is felborzolt kedélyű társadalomban? Mint ahogy
Ráadásul – ahogy azt az elmúlt több mint tíz évben többször is megtette – újra lehetetlen helyzetbe hozta a saját pártját, a PNL-t, melynek ideiglenes elnöke, a már említett Bolojan még az elmúlt napokban, hetekben is azt a propagandaszöveget volt kénytelen ismételgetni, hogy semmi sem indokolja Klaus Iohannis lemondását és akinek most ahhoz kell jó pofát vágnia, hogy mégiscsak volt ok a lemondásra. Tehát úgy vélem,
– mutatott rá az elemző.
Elena Lasconi, az USR elnöke szerint túl későn mondott le Klaus Iohannis az elnöki tisztségről, míg Nicușor Dan bukaresti főpolgármester szerint a döntés nem szünteti meg a polgároknak a politikai osztállyal szembeni elégedetlenségét.
Mindezek fényében arra is rákérdeztünk, hogy nyerhetnek-e Iohannis távozásával a koalíciós pártok, Crin Antonescu, vagy ez késő, továbbra is a szélsőjobbnak áll a zászló. A szakértő rámutatott:
„Ahogy már korábban említettem, Crin Antonescu már megtette az első lépéseket és megpróbál(hat) egyfajta rendszerpárti szuveranizmust felkínálni a közvélemény erre fogékony részének, abban reménykedve, hogy a rendszerpárti internacionalisták jobb híján rá fognak szavazni. Ez utóbbiak megnyeréséhez kétségtelenül sokat segít Iohannis eltűnése a politikai színpadról, de még korai ezt előrejelezni.
– hangsúlyozta Pászkán Zsolt. Hozzátette: ráadásul Călin Georgescu fényre lépése, politikai „elképzeléseinek” logikai, ideológiai, retorikai bukfenceinek nyilvánvalóvá válása után majd elválik, hogy továbbra is ugyanolyan hatásfokkal működik-e majd a „messiásvárás”, mint abban az időszakban, amikor még csak „titkos ígéret” volt.
„De az, hogy a február 10-ére meghirdetett »nagy bukaresti multiellenes tüntetés« még Klaus Iohannis lemondásának aznapi bejelentése, azaz Georgescuék »győzelme« ellenére is meglehetősen vérszegényre sikerült, azt látszik jelezni, hogy megkopni látszik Georgescu és a pillanatnyi népszerűségére felkapaszkodni szándékozók mozgósító ereje. Ráadásul jelenleg
– hívta fel a figyelmet.
Nem csillapítja a romániai politikai válságot elemzők szerint Klaus Iohannis bejelentése, miszerint lemond az államelnöki tisztségről.
Felvetésünkre, hogy megnyugodhatnak-e a kedélyek Iohannis távozása nyomán, az elemző elismerte: ezt egyelőre nehéz megmondani. „Kérdés, hogy mi lesz a kormánykoalíció pártjainak reakciója, illetve hogyan alakul a kormány megítélése az elkövetkező hónapokban. Ez utóbbinak ugyanis nemcsak a Klaus Iohannis hivatalban maradása által okozott feszültséget kell(ett) kezelnie, hanem a nagyrészt saját előző kormányzásából fakadó egyensúlyhiányokat és gazdasági nehézségeket is. Márpedig a koalíció részéről hiba lenne azt hinni, hogy Iohannis távozásával a koalíció pártjaival szembeni elégedetlenség és társadalmi feszültség is eltűnik. A
A kormánykoalíció pártjainak jelenlegi vezetői (és ez nem biztos, hogy ez a pártjaikra is érvényes) csak abban reménykedhetnek, hogy legalább az elnökválasztás második fordulójába sikerül bejuttatniuk egy jelöltet (pillanatnyilag Crin Antonescut), és akkor – talán – legyőzhetnek egy rendszerkritikus ellenjelöltet. Ha nem, akkor viszont
– vetítette előre a szakértő.
A kormánypártok elnökjelöltje, Crin Antonescu hétfőn bölcs döntésnek nevezte Klaus Iohannis lemondását, emlékeztetve arra, hogy a szenátus elnöke, Ilie Bolojan veszi át ügyvivőként az államfői tisztséget.
Az elemzőt arra is megkértük, hogy röviden értékelje Iohannis elnöki mandátumait: van-e valamilyen kézzel fogható eredménye tíz éves és majd’ két hónapos elnökségének?
Ezt bizonyítja a PNL ideiglenes elnökének minapi nyilatkozata, aki bejelentette, hogy a párt szempontjából a Iohannis-korszaknak vége. Magyar szempontból pedig az mondható el róla, hogy ő volt az az elnök, aki szász eredete ellenére államelnöki szintre emelte a magyarellenes uszítást és a magyar- és Magyarország-ellenes álhírek terjesztését. Számos negatív rekordot sikerült felállítania. Ő volt a legkevesebbet nyilatkozó, a leglustább és talán legostobább elnök, és ő volt az első, aki lemondással, megszégyenülve távozik a tisztségéből” – mutatott rá a Krónikának nyilatkozva Pászkán Zsolt.
Lemond az államfői tisztségről Klaus Iohannis. Ezt maga az államfő jelentette be hétfőn annak nyomán, hogy a parlamenti házbizottságok eldöntötték: a törvényhozás kedden reggel tíz órakor vitatja meg a felfüggesztésről szóló indítványt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Készültségben vannak a Konstanca megyei hatóságok, miután lakossági bejelentés érkezett egy Costinești-nél talált drónról – tájékoztatott csütörtökön Adrian Picoiu prefektus.
A hadsereg radarrendszere csütörtökön 1 óra 27 perckor drónokat észlelt az ukrán–román folyami határ közelében, az ukrajnai Izmajil térségében. A román légierő két F-16-os vadászgépe felszállt a Borcea 86-os légibázisról – közölte a védelmi minisztérium.
A Duna alacsony vízállása miatt csütörtökön reggel megkezdődött a cernavodai atomerőmű lekapcsolása az országos villamosenergia-hálózatról.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Szerdán újraindult az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) korábban kibertámadás miatt leállt e-Terra informatikai rendszere – közölte szerdán a kormány.
A Duna vízszintje Cernavodánál 182 centiméterre csökkent, emiatt csütörtök reggel megkezdik az eljárást az atomerőmű 2-es reaktorának ellenőrzött körülmények közötti leállítására – jelentette be Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter szerdán.
A cernavodai atomerőmű második reaktorát a következő 10 napban nem lehet újraindítani, mivel a hidrológiai előrejelzések a Duna vízhozamának és vízszintjének folyamatos csökkenését jelezik – jelentette ki Romeo Urjan, a létesítmény igazgatója.
Két Gerbera típusú drónt semmisítettek meg kedden délután a román hadsereg tűzszerész búvárai a kizárólagos gazdasági övezetben, Konstancától körülbelül 90 tengeri mérföldre (kb. 165 kilométerre), a Neptun Deep gázmező kitermelési területén.
A kommunista ipar koránt sem volt annyira hatékony, mint ahogyan azt állítják; számos gyár veszteségeket könyvelt el, problémákkal és hiányokkal küzdött, a valóságot pedig hamis jelentésekkel palástolták.
A Konstanca megyei rendőrség büntetőeljárást indított, miután két, motorcsónakban tartózkodó személy a gyanú szerint megpróbált alkatrészeket ellopni a Dunába süllyedt uszályokról.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!