
Fotó: MTI
ÖSSZEFOGLALÓ – A heves belföldi és nemzetközi tiltakozás hatására meghátrált a kormány, és hatályon kívül helyezte a büntető törvénykönyv és a büntetőjogi perrendtartás módosításáról szóló kormányrendeleteket. Sorin Grindeanu miniszterelnök ugyanakkor jelezte: a Btk. módosítása az alkotmánybíróság korábbi ítéletei nyomán kötelező.
2017. február 05., 17:172017. február 05., 17:17
2017. február 05., 17:542017. február 05., 17:54
Engedett a kormány a több százezernyi tüntető, az igazságügyi szakma és a külföldi partnerek követelésének, és vasárnap rendkívüli ülésen hatálytalanította a büntető törvénykönyv és a büntetőjogi perrendtartás módosítására vonatkozó, 13/2017-es sürgősségi rendeleteket. A visszavonásról szóló határozat vasárnap délután meg is jelent a Hivatalos Közlönyben.
A rendeletek visszavonásáról szombaton született döntés, az erről szóló hírt Sorin Grindeanu miniszterelnök jelentette be szombaton este, miután egyeztetett a koalíciós pártok vezetőivel. Döntését az ország megosztottságával indokolta, amelyet – mint mondta – el akar kerülni. Grindeanu később megjegyezte: azért használta a „hatálytalanítás\" kifejezést, mert Klaus Johannis államfő ezt kérte tőle.
A miniszterelnök hangoztatta: annak érdekében, hogy a Btk. alkotmányellenesnek bizonyult cikkelyeit mégis kijavítsák, konzultációt kezd a pártokkal, és a kormány módosító javaslatait törvénytervezet formájában terjesztik a parlament elé. Rámutatott: minden olyan törvénycikkelyt, amelyet hatálytalanítottak a korábbi alkotmánybírósági döntések, ki kell javítani, mert a taláros testület döntései kötelezőek.
A kormányfő szerint nem sikerült jól elmagyarázni a kormány szándékait, és ez szerinte sok félreértéshez, félremagyarázáshoz vezetett. Ennek következményeit Florin Iordache igazságügyi miniszternek kell vállalnia – tette hozzá. Kiemelte, hogy folytatni kívánja a PSD decemberben megszavazott kormányprogramjának életbe léptetését. Ezzel elhárította azokat a találgatásokat, hogy le akarna mondani az egy hónapja beiktatott kormány éléről. A vasárnapi ülésen Grindeanu felszólította Iordachét eddigi tevékenységének kiértékelésére.
A kormány egyébként az ülésen feloldotta a január 31-i kormányülés jegyzőkönyvének titkosítását, ezen fogadták el a Btk. módosításáról szóló sürgősségi rendeleteket. Szintén nyilvánossá tették az előző kabinet tavaly május 16-i ülése jegyzőkönyvét – ezen is a Btk. sürgősségi rendelettel történő módosításáról született döntés, amit jogvédő szervezetek bíráltak.
A terepet a rendeletek hatálytalanítására Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke készítette elő, aki közölte: úgy érzi, hogy már nem tudja megfékezni a PSD területi szervezeteit, akik a párt egymillió hívét akarják Bukarestben utcára szólítani. Szerinte párt hívei azért akarnak tüntetni, mert mélységesen elítélik a „Soros által inspirált\" megmozdulásokat. Ennek megelőzésére, illetve mert nem nézhetik tétlenül, hogy szerinte „Johannis elnök felelőtlensége kettészakítja Romániát, meglebegtette a rendeletek eltörlésének lehetőségét. Călin Popescu-Tăriceanu, a koalíciós partner ALDE társelnöke eközben úgy vélekedett: a feszült helyzetet Klaus Johannis államfő a kormány megbuktatására próbálja kihasználni.
RMDSZ: a kormány belátta tévedését
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke úgy vélekedett: a kormánypártok belátták, hogy tévedtek, amikor sürgősségi rendelettel módosították a büntetőtörvénykönyvet és büntetőeljárást.
A kormányfő bejelentését a helyzet „normalizálása\" felé tett fontos lépésként értékelte Mădălina Dobrovolschi, Klaus Iohannis szóvivője. „A kormány súlyos hibát követett el, és a kormány felelőssége, hogy megoldja az általa előidézett válságot. Az emberek tiltakozása legitim, demokratikus és korrekt” – jelentette ki az elnök szóvivője. Nicuşor Dan, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke „az utca hatalmas győzelmének\" nevezte a rendelet hatálytalanításáról szóló kormányfői bejelentést. Augustin Lazăr legfőbb ügyész úgy vélekedett: a „ráció a rendes kerékvágásba terelte a dolgokat\", amit ő is a civil társadalom sikereként értékelt.
Folytatódó tüntetések
Egyébként Sorin Grindeanu nyilatkozata idején is százezrek tüntettek országszerte a vitatott rendeletek ellen, amelyek a tüntetők szerint a korrupt politikusok megmentését szolgálják. Bukarestben egyes becslések szerint 170 000 demonstráltak a kormánypalota előtt, de az ország többi nagyvárosában is több tízezres tüntetések zajlottak. A fővárosban szombaton délelőtt kisgyerekes szülők demonstráltak a rendeletek visszavonását követelve.
Bár a tömeg ujjongva fogadta a rendeletek hatálytalanításáról szóló szombat esti bejelentést, a tüntetők továbbra is gyanakodva figyelik a kormányt, ezért úgy döntöttek, nem mondják le a vasárnap délutánra szervezett, újabb demonstrációt, amelynek meghirdetett célja az volt, hogy országszerte egymillióan vonuljanak utcára a Btk. módosítása ellen tiltakozni. Sokan ugyanakkor már nem is elégszenek meg a rendeletek hatálytalanításával, és a kormány távozását is szükségesnek tartották. Vasárnap reggel mintegy ötven kolozsvári diák érkezett vonattal Bukarestbe, hogy csatlakozzon az ottani tüntetőkhöz. Közben az államfői rezidenciaként szolgáló Cotroceni-palota előtt is összegyűlt egy kisebb, főleg idősebb személyekből álló, a kormányt támogató tömeg. Liviu Dragnea közölte: a megmozdulást nem a PSD szervezte.
Jogi harc is zajlik
Nem csupán az utcán zajlott a harc a sürgősségi rendeletek ellen: Victor Ciorbea ombudsman alkotmánybíróságon támadta meg pénteken őket. Az állampolgári jogok biztosa ezzel a harmadik a sorban, mivel a múlt héten a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) és Klaus Johannis államfő is hasonlóan járt el.
Ciorbea indoklásképpen elmondta, arra a megállapításra jutott, hogy nem indokolja semmi azt, hogy a Btk.-t sürgősségi rendeletben módosítsák, és kivételes helyzet sem áll fenn. A kormány ugyan egy európai direktíva gyakorlatba ültetésével indokolta a sürgősségi elfogadást, azonban annak határideje április 1. addig azonban még sok idő van, így nem indokolt a sürgősségi rendelet. Azt is kifejtette: a módosítás csupán a törvények megsértését tekintené hivatali visszaélésnek, azonban a miniszteri rendeletek vagy a helyi önkormányzatok határozatainak megsértését is annak kell tekinteni, ellenkező esetben szinte a teljes romániai közigazgatás kikerül a törvény hatálya alól. Az ombudsman szerint a rendelet egészében véve alkotmányellenes.
Más fronton is támadás indult a bírált rendeletek ellen: a legfőbb ügyészség közigazgatási bíróságon támadta meg őket. Augustin Lazăr legfőbb ügyész azt kérte a bíróságtól, hogy helyezze hatályon kívül a rendeleteket, és forduljon alkotmánybírósághoz az ügyben. Eközben ugyancsak pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) visszavonta az igazságügyi tárcához államtitkárnak delegált két ügyész, Oana Schmidt-Hăineală és Constantin Sima megbízatását.
Újabb külföldi bírálatok
Eközben az ügyben véleményt nyilvánított az Egyesült Államok külügyminisztériuma is, amely súlyos bírálatokat fogalmazott meg a román kormánnyal szemben. Mark Toners külügyi szóvivő szerint a kormány által elfogadott sürgősségi rendeletek veszélybe sodorják Románia hitelét a nemzetközi beruházók szemében. „Az Egyesült Államok mélységesen aggódik a román kormány legutóbbi intézkedései miatt, amelyek aláássák a jogállamiságot és csökkentik a pénzügyi és korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos felelősséget” – mutat rá a közlemény.
Újabb európai figyelmeztetést is kapott a kormány a vitatott rendeletek miatt. Günther Kirchbaum, a német szövetségi parlament alsóháza (Bundestag) európai ügyekért felelős bizottságának kereszténydemokrata elnöke fölvetette, hogy az Európai Uniónak meg kellene vonnia Románia szavazati jogát az Európai Tanácsban, amennyiben a kormány nem vonja vissza a rendeleteket. Kirchbaum felszólította Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét, hogy hívja meg Brüsszelbe Sorin Grindeanu román miniszterelnököt, és szólítsa fel a rendeletek visszavonására.
Eközben Paul Brummel, Nagy-Britannia bukaresti nagykövete Twitter-oldalán azt közölte: pénteken találkozott Laura Codruţa Kövesivel, a DNA főügyészével. Megfogalmazása szerint „jó\" találkozót bonyolított le a korrupcióellenes küzdelem kulcsintézményének vezetőjével. Mint ismeretes, Nagy-Britannia is azon hat ország között van, amelyek nagykövetségei közös nyilatkozatban szólították fel a kormányt a korrupcióellenes harc folytatására.
A kormány egyeztetett az egyetemek képviselőivel a doktori pótlék felére csökkentéséről – jelentette ki kedden este Ilie Bolojan miniszterelnök.
A kormány zöld jelzést adott a közigazgatási reformnak: sürgősségi rendelettel indítják el az állami apparátus átszervezését, amely létszámcsökkentést irányoz elő az indokolatlan álláshelyeken, és átalakítja a központi–helyi hatáskörök rendszerét.
Következő ülésén a kormány sürgősségi rendeletet fogad el a helyi adók felülvizsgálatáról - számolt be kedden az RFI-nek adott nyilatkozatában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) újabb első- és másodfokú riasztásokat adott ki havazás és hóviharok miatt az ország több régiójában.
Élő adásban tépte szét doktori diplomáját Cristian Preda politológus, volt elnöki tanácsadó a doktori címért járó pótlék tervezett csökkentése miatt.
A súrlódások ellenére jobb a koalíciós kormányzás, mint az egypárti, az emberek megbánnák, ha 2028-ban egypárti kormány alakulna – vélekedik Kelemen Hunor RMDSZ.-elnök.
A romániai polgárok többsége nem hisz abban, hogy még idén véget érhet az ukrajnai háború – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Călin Georgescu hétfőn ismét kérte, hogy oldják fel a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2024 december elején tartott ülésének titkosítását, arra hivatkozva, hogy az alapozta meg az elnökválasztás második fordulójának érvénytelenítését.
A kormánykoalíció hétfői ülésén a pártok képviselői egy intézkedéscsomagról állapodtak meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
Továbbra is problémás a romániai átoltottsági arány – hívta fel a figyelmet hétfőn Alexandru Rogobete. Az egészségügyi miniszter hangsúlyozva, hogy a különféle kezdeményezések, köztük a gyógyszertári oltás kísérleti programja sem hozott érdemi javulást.
szóljon hozzá!