Hatalomátmentés az EU-ba

Márpedig a tét nem kicsi, hiszen az eddigi előcsatlakozási alapokat követően 2007 és 2013 között Románia a modernizációra szánt mintegy 30 milliárd eurós strukturális alapban részesül az Európai Uniótól.
A témát már Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke is feszegette a sajtóban. A politikus október végén azt nyilatkozta, hogy mindenképpen a pártját illetné meg az a tárca, amely az integrációs minisztérium megszűnése után jön létre, hívják azt regionális fejlesztési, vagy más minisztériumnak. Gabriel Friptu, az integrációs minisztérium regionális politikáért és fejlesztésért felelős főosztályának igazgatója egy tegnapi konferencián már több konkrétummal szolgált. Szerinte minden bizonnyal 2007-ben létrejön a Regionális Fejlesztési Minisztérium, és az új tárca legfőbb területe az uniós források kezelése lesz. Friptu kiemelte a központosítás leépítésének szükségességét, de hozzátette: ehhez az önkormányzatoknak is meg kell változtatniuk a hozzáállásukat, mivel jelenleg az a tendencia, hogy a helyi hatóságok mindenre Bukarestből várják a megoldást.

Az önkormányzatokra
hárítják a felelősséget
Egészen másképp látja azonban a tárca és az önkormányzatok viszonyát az RMDSZ több politikusa: szerintük világosan érzékelhető a minisztérium hatalomátmentési szándéka. Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester, az RMDSZ Önkormányzati Tanácsának elnöke szerint ezzel hozható összefüggésbe az a friss sürgősségi kormányrendelet is, amely még inkább kiszolgáltatottá teszi a Phare vagy ISPA előcsatlakozási alapokat felhasználó önkormányzatokat.
Gabriel Friptu kijelentéseivel ugyanis ellentétben áll az, hogy a helyi és megyei tanácsok már korábban nehezményezték: bár ők készítették el a különböző fejlesztési projekteket, és önrésszel is beszálltak a beruházás költségeibe, mégis annak minden lényeges eleméről az integrációs minisztérium döntött. Az érvényben lévő jogszabályok értelmében a munkálatokat elvégző céget, és az őket ellenőrző szakértőket is Bukarestben választották ki, ám azok késéseiért, hanyagságáért már a helyi önkormányzatokon csattan az ostor. Az Európai Bizottság ugyanis csak a megszabott határidőig elvégzett munkálatok költségét állja egy-egy Phare vagy ISPA program esetében, és a mostani sürgősségi kormányrendelet értelmében a fennmaradó munkálatokat az önkormányzatoknak kell kifizetniük.
A Bihar megyei Bors polgármestere a napokban kapta meg a minisztériumtól a döntésről szóló értesítést. A határ menti településen létesülő ipari park 2,2 millió eurós összköltségének 70 százalékát ugyanis Phare alapból az Európai Bizottság finanszírozza, ám az integrációs minisztérium által kiválasztott bukaresti Petrom Service cég nem fejezte be a munkálatokat az október 27-i határidőre, a bekötőút, a gyorsító és lassító sávok, a víztartályok máig nem készültek el. „Eszemben sincs, hogy aláírjam az ezzel kapcsolatos utólagos szerződésmódosítást – mondta Bátory Géza, Bors község polgármestere. – A bukaresti céggel a minisztérium kötött szerződést, vállalja ő a felelősséget. Nem a mi hibánkból csúszik az ipari park átadása, fizessen az, aki nem dolgozott.” Lia Valendorfean, a Szatmár, Máramaros, Szilágy, Bihar Beszterce-Naszód és Kolozs megyét összefogó Észak-nyugati Fejlesztési Régió sajtószóvivője szerint a problémás esetekben decemberig még lehet határidő-módosítást kérni, ám Románia uniós tagsága után az előcsatlakozási alapokból finanszírozott beruházások esetében ezt már nem lehet megtenni.

Szándékos központosítás
Jól ismeri a helyzetet Ilyés Gyula is, hiszen a Szatmárnémetiben már sikeresen működő ipari park is a borsihoz hasonló nehézségek között készült el. Az 5,7 millió eurós befektetésből négymillió volt a Phare-támogatás, egymilliót az integrációs minisztérium állt, míg a fennmaradó részt a város finanszírozta. A versenytárgyaláson győztes ankarai Güris cég nem tudta a szerződésben rögzített 2004. december 22-i dátumra befejezni az infrastruktúra kiépítését, végül azonban a tárca az Európai Bizottság képviselőivel együtt haladékot adott a török cégnek, és kitolta a finanszírozási határidőt.
Ilyés Gyula, az RMDSZ Önkormányzati Tanácsának elnöke szerint világos, hogy a felelősséget az önkormányzatokra hárító sürgősségi kormányrendelet is azt a célt szolgálja, hogy az integrációs minisztérium tudja bizonyítani: az előcsatlakozási források, és az uniós tagságot követően érkező strukturális alapok elosztását sem lehet csakis az önkormányzatokra bízni. „Az már a csatlakozás előtt bebizonyosodott, hogy a minisztérium nem tud országos szinten több száz nagy projektet jól kezelni, az országban jelenleg csak mintegy öt-hat fejlesztési beruházással nincs gond, a többi esetében viszont jelentkeztek a határidős problémák” – jelentette ki Ilyés. Szerinte politikai akarat kellene a jól, rosszul, de működő regionális fejlesztési ügynökségek megerősítésére, hiszen a meghirdetett decentralizációból eddig nem sok valósult meg. „Ehelyett az integrációs tárca az önkormányzatok nyakába varrja az általa kötött rengeteg rossz szerződés miatt eddig keletkezett gondokat, és tiszta lappal jelentkezik ismét az új források elosztására. Mi a garancia arra, hogy két-három év múlva nem szembesülünk az eddigi problémákkal, ha a strukturális alapokból folyó fejlesztéseket is a Bukarestből akarják kézben tartani?” – tette hozzá.

Politikai játszma
Az RMDSZ Önkormányzati Tanácsának elnökével egyetért Csutak István, az integrációs minisztérium volt államtitkára is. Szerinte a visszás helyzet kialakulása 2003-re vezethető vissza, amikor a Nãstase kormányban megszüntették a Leonard Cazan vezette regionális fejlesztési tárcát, és feladatait az integrációs minisztériumra bízták. „A 2003-as országjelentésben az Európai Bizottság is tiltakozott a döntés ellen, hiszen az integrációs minisztériumnak az uniós jogharmonizáció végrehajtása az elsődleges feladata, miközben a regionális fejlesztés több tárcát is érint, ám a problémát azóta sem számolták fel” – jelentette ki Csutak István. Szerinte is egyértelmű a tárca hatalomátmentési szándéka, az erőteljes központosítás révén el akarják érni, hogy az intézményt a jövőben se lehessen megkerülni az uniós források szétosztásakor. „Könnyű úgy büntetni, hogy a szabályokat is a tárca alkotta. Pedig tudomásom szerint nemcsak az RMDSZ tiltakozott a helyzet miatt, hanem megyei tanácselnökök és több fejlesztési régió vezetője is” – tette hozzá Csutak.
A hatalomátmentési tendenciát Borbély László területrendezésért felelő tárca nélküli miniszter szerint az RMDSZ vezetősége is érzékeli. „A mi célunk egy önálló területrendezési és regionális fejlesztési tárca létrehozása. Szakmailag ez a legindokoltabb, ám a döntésnek politikai vetületei vannak: a Demokrata Párt nem akar lemondani egy már megszerzett kulcspozícióról” – mondta Borbély. Szerinte legkésőbb januárban kötelező lesz megvitatni a koalíción belül az integrációs tárca jövőjét, ám a kormány jelenlegi belső ellenségeskedései közepette ő is szkeptikusan látja egy politikai csatáktól mentes, szakmai döntés meghozatalát.