
Fotó: Mediafax
2007. május 07., 00:002007. május 07., 00:00
Minthogy a népszavazás a részvételtől függetlenül érvényes, mind Traian Bãsescu, mind a leváltásáért szövetkező pártok számára rendkívül fontossá vált, hogy választóikat minél nagyobb arányban mozgósítsák. Traian Bãsescu támogatói tegnap Konstancán szerveztek tüntetést, a leváltás ellen kampányoló Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői pedig a Szatmár megyei Lajosvölgyben buzdították a menesztés melletti szavazásra híveiket.
Miután a kormány több választókörzet létrehozásáról rendelkezett az ország határain kívül, a külföldön tartózkodó romániaiak szavazatai iránt is megnőtt az érdeklődés. Traian Bãsescu a hétvégén Spanyolországba látogatott, hogy az ott tartózkodó román állampolgárokat megnyerje magának. Eközben a politikai pártok folytatták a csatározást. A tisztségéből felfüggesztett államfő mellett kiálló Demokrata Párt (PD) vezetőtanácsa zárónyilatkozatot fogadott el, amelyben a parlament feloszlatását és a kormány lemondását kérték arra az esetre, ha a népszavazás után Traian Bãsescu visszatérne hivatalába.
Nincs jogi bizonytalanság
Amint arról beszámoltunk, rendkívül éles jogi vitákat eredményezett az Alkotmánybíróság csütörtöki döntése, miszerint nem ellentétes az ország alaptörvényével a referendumtörvény módosítása, így az államfő leváltásáról szóló referendum akkor is érvényes, ha a választásra jogosultaknak kevesebb mint a fele vesz részt a népszavazáson. Minthogy az ellenzék által kezdeményezett, a liberálisok és az RMDSZ által is támogatott módosítás igazi tétje a Traian Bãsescu leváltásáról szóló referendum volt, a taláros testület döntése után a pártok azon vitatkoztak, hogy a módosított jogszabály érvényes-e a május 19-ére tervezett népszavazáson. Míg a Bãsescu-ellenes koalíció pártjai azt állították, hogy a rendelkezés azonnal érvénybe lép, a demokraták érvelése szerint játék közben nem lehet megváltoztatni a szabályokat, így a népszavazást a régi törvény szerint kell lebonyolítani. A vitáknak az vetett véget, hogy Nicolae Vãcãroiu ideiglenes államfő aláírta a törvényt, amely szombaton a Hivatalos Közlönyben is megjelent. Ugyancsak szombaton a taláros testület döntésének indoklását is nyilvánosságra hozta, ebben pedig leszögezi: a módosított referendumtörvény a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől számított három nap múlva lép érvénybe, így a május 19-i referendumot annak előírásai szerint bonyolítják le. Az Alkotmánybíróság döntését a demokraták ismét élesen bírálták. Cristian Rãdulescu, a PD képviselőházi frakcióvezetője politikai döntésnek minősítette azt.
Kampány külföldön, kampány az országban
Miután Adrian Cioroianu külügyminiszter bejelentette: további 159 szavazókörzetet hoznak létre a külföldön tartózkodó romániai állampolgárok számára, Traian Bãsescu Spanyolországba látogatott. A tisztségéből felfüggesztett államfőt mintegy háromezer fős tömeg várta Madridban. Többen közülük elmondták: május 19-én hazatérnek Romániába, és Bãsescu leváltása ellen szavaznak. „Május 19-én visszavehetik Romániát az átmeneti időszak oligarcháinak kezéből” – mondta a tisztségéből felfüggesztett államfő a madridi tüntetés résztvevőinek. Bãsescu egyúttal megígérte: hamarosan megrendezik az egyéni választókörzetes szavazási rendszerről szóló népszavazást is, hogy a honatyákat „a román nép, ne pedig egy pártelnök irányítsa”. A spanyol fővárosból Bãsescu Castellonba látogatott, ahol közel tízezren tüntettek leváltása ellen. „Május 19-én el kell döntenünk, hogy milyen Romániát akarunk: Ion Iliescu és Dinu Patriciu, vagy pedig a románok országát” – szögezte le a tisztségéből felfüggesztett államfő. Bãsescut különben két volt miniszter is elkísérte spanyolországi útjára: Anca Boagiu exintegrációs és Monica Macovei volt igazságügyi tárcavezető.
A tegnapi konstancai tüntetésen mintegy tízezren vettek részt: a tengerparti városba a környező megyékből is érkeztek Traian Bãsescu támogatói. A tisztségéből felfüggesztett államfőt többek között Emil Boc demokrata pártvezér és Theodor Stolojan, a Liberális Demokrata Párt (PLD) vezetője kísérte el Konstancára.
A parlament feloszlatását kérik a demokraták
A kormány lemondását, a parlament feloszlatását és előrehozott választások kiírását kérte a Demokrata Párt arra az esetre, ha a május 19-i referendum után Traian Bãsescu visszatérne hivatalába. A kéréseket a demokraták az alakulat országos vezetőtanácsának ülésén egyhangúlag elfogadott zárónyilatkozatban fogalmazták meg. A demokrata pártgyűlésen Traian Bãsescu is részt vett. A tisztségéből felfüggesztett államfő a demokraták előtt leszögezte: „Soha nem távolodtam el önöktől, és a román néptől sem”. Ugyanakkor köszönetet mondott, amiért az Emil Boc vezette alakulat következetesen támogatta őt. A demokrata pártvezér különben elmondta: május 19-én az ország sorsáról kell dönteni. „Románia egyetlen esélye, hogy visszakapja azt az államfőt, akit a román állampolgárok megválasztottak” – tette hozzá Emil Boc. A demokraták gyűlésén elhangzottak rendkívül heves reakciót váltottak ki a Bãsescu-ellenes tábor politikusai részéről. Teodor Meleºcanu védelmi miniszter, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke kijelentette: a kormány lemondására felszólító nyilatkozatok a demokrácia szabályainak mélységes megvetéséről tanúskodnak. „Május 19-én nem egy ország, hanem egyetlen személy, Traian Bãsescu sorsáról kell dönteni. Õ pedig minden aljasságra képes, hogy Cotroceni-palotai székét megőrizze” – mondta Meleºcanu.
Ugyancsak Bãsescu leváltására buzdított a hétvégén Markó Béla. Az RMDSZ elnöke Csíkszeredában leszögezte: tudatosítani kell a választókban, hogy a népszavazáson félre kell tenni a személyes rokonszenvet vagy ellenszenvet, a tét ugyanis ennél jóval nagyobb. „Arról kell dönteni, milyen irányba építjük tovább az országot: az erdélyi magyarság számára egyedüliként megfelelő parlamenti, testületi demokrácia vagy az ezzel szöges ellentétben álló, keleti típusú elnöki köztársaság irányába, amelyben az elnök szándékai és képességei függvényében születnek jó vagy rossz döntések” – mondta Markó.
Idén májusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia újraindítaná jégkármérséklő rendszerét, de a sokat vitatott rakétás technológia mellett már a magyar mintájú talajgenerátoros megoldást is tesztelné. A szatmári jégkárelhárító kísérleti rendszer mintát adhat arra, hogyan védhetik meg a termést.
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.