Gheorghiu hazugsággal vádolja Grindeanut az állami cégek tőzsdére vitele ügyében

Oana Gheorghiu a Facebook-oldalán közzétett egy 2025 márciusában jóváhagyott memorandumot, amelyen több kormánytag aláírása is szerepel, köztük Sorin Grindeanué is.

„Bizonyíték Sorin Grindeanu, a »Nem adjuk el az országunkat« úr hazugságára. Tegnap a parlamentben Sorin Grindeanu, a PSD elnöke megbuktatta a kormányt, hogy megakadályozza az állami vállalatok tőzsdére lépését. Tavaly azonban

Gheorghiu szerint a dokumentum a CEC Bank, a Román Posta, a Román Lottótársaság, az Eximbank, a Nemzeti Nyomda, a Romarm, a Romgaz, a Cuprumin, a Salrom Nemzeti Sóipari Társaság, az Oil Terminal, az Olténia Energiakomplexum, az ELCEN, a CNAIR, a Midia Hőerőmű és az Országos Ásványvíztársaság tőzsdei bevezetésére vonatkozó javaslatokat is tartalmaz.

„Ma kaptam meg ezt a dokumentumot. Természetesen ellenőriztem a hitelességét, és megerősítést kaptam arról, hogy a dokumentum eredeti. A dokumentum tartalmazza a vállalatok listáját, az indoklást, az ütemtervet és a cselekvési tervet. Mindezeket az elemeket Sorin Grindeanu úr hagyta jóvá” – tette hozzá Oana Gheorghiu.

„Mi áll még a dokumentumban? Hogy az állami vállalatok listájának összeállítása az OECD ajánlása. Hogy ez a PNRR (európai uniós helyreállítási program – szerk. megj.) keretében vállalt célkitűzés. Hogy ez szükséges a 443. mérföldkő eléréséhez. Hogy engedélyezett közvetítőket kell kiválasztani, kormányhatározatokat kell elfogadni, nyilvános ajánlatokat kell előkészíteni. Tehát

– mutatott rá Oana Gheorghiu.

Grindeanu ugyanakkor visszautasította a vádakat, szerinte ugyanis Gheorghiu a memorandum előzetes szakaszában szereplő javaslatokat már jóváhagyottként tüntetett fel.

„Figyelmesen elolvastam Oana Gheorghiu asszony bejegyzését. Megértem a felháborodást, főleg ha nem olvassa el a dokumentum első oldalát. Ha elolvasta volna, észrevette volna, hogy a memorandumot Mihnea Claudiu Drumea, Ilie Bolojan úr párttársa kezdeményezte. Ha már vette a fáradtságot, hogy közzétegye, olvassuk el együtt. A végéig, ne csak addig, amíg neki megfelel.

Gheorghiu asszony összekeveri a „javaslatot” a „jóváhagyással”.

A memorandum három különálló listát tartalmaz, nem egyet:

• Az energiaügyi minisztériumtól, a közlekedési minisztériumtól, a Bukaresti Értéktőzsdétől és a Proprietatea Alaptól kapott nyers javaslatok listája (5–6. oldal). Innen másolta Gheorghiu asszony a piros listáját.
• A munkamegbeszélések után kialakult közbenső lista – 6 vállalat (6. oldal).
• A kormány jóváhagyására javasolt végleges lista (9. oldal, „Következtetések”) – három vállalat: a CNCIR, a Tengeri Kikötőigazgatási Vállalat és a Carpatica Feroviar România” – írta Grindeanu, szintén egy Facebook-bejegyzésben.

– mutatott rá a PSD elnöke.

„Ezek elutasított javaslatok. Gheorghiu asszony jóváhagyott javaslatként mutatja be őket. Ez nem a tények eltérő értelmezése. Hanem azok megfordítása” – állította Grindeanu.

Szerinte

„Véleményem a dokumentum egészére vonatkozik, beleértve annak következtetéseit is, vagyis beleértve a Tarom, a bukaresti repülőtér és azoknak a többi vállalatnak a kizárását is, amelyeket Gheorghiu asszony úgy mutat be, mintha én jóváhagytam volna őket. Azt állítani, hogy jóváhagytam a Tarom tőzsdére lépését egy olyan dokumentum alapján, amely elmagyarázza, miért nem javasolják a Tarom tőzsdére lépését, enyhén szólva is fantázia gyümölcse” – állította Grindeanu.

„Miniszterként jóváhagytam egy technikai dokumentumot, amely a legóvatosabb módszert javasolja ennek teljesítésére – három vállalattal, nem húszzal! Azt állítani, hogy »Grindeanu el akarta adni az országot«, mert jóváhagytam egy PNRR-kötelezettség végrehajtását, olyan vád, amelyet – ha igaz lenne – azoknak a kormányoknak kellene címezni, amelyek a PNRR-t megtárgyalták és aláírták, nem pedig egy miniszternek, aki azt végrehajtja” – hangsúlyozta a PSD elnöke.

„A »tőzsdei bevezetés« nem jelenti a »vállalat eladását«” – tette hozzá a volt közlekedési miniszter.

Beszállt a vitába Ştefan-Radu Oprea volt PSD-s kormányfőtitkár is, aki Grindeanu védelmére kelt.

Rámutatott:

Kifejtette, hogy a tőzsdei bevezetés előnyös a vállalatok számára, mert átláthatóságot és hatékonyabb irányítást eredményez.

„De a szobában lévő elefánt az általa javasolt bevezetési módszer: az ABB – accelerated book building, vagyis a gyorsított zártkörű értékesítés” – tette hozzá Oprea, felsorolva e eljárás számos kockázatát.

„Az ABB alkalmazása esetén az ár a jelenlegi árhoz képest jelentős kedvezménnyel kerül megállapításra a befektetők érdeklődésének felkeltése érdekében, ami negatív jelzést küld a piacnak;

1. A másodlagos piac reakciója: egy nagy részesedéscsomag gyors eladása vagy egy ABB bejelentése eladási nyomást, volatilitást és piaci értékvesztést okozhat;
2. Csökkent átláthatóság: a gyorsított eladások rontják a lakossági befektetők bizalmát;
3. Hatás a szabad forgalomban lévő részvényekre és a likviditásra: a vevőktől függően csökkenhet a szabadon kereskedhető részvények száma, és a részvénycsomagok még inkább az intézményi befektetők portfólióiban koncentrálódhatnak;
4. Érdekütközés/a vállalatirányítás befolyásolása: ha a részvényeket többségi részvényesek (beleértve az államot is) értékesítik, az ABB-t olyan módszerként lehet értelmezni, amely bizonyos feleket részesít előnyben, és ezáltal befolyásolja a kisebbségi részvényesek védelmét” – mutatott rá Oprea.

Mint ismeretes, a kormányból két hete kilépett Szociáldemokrata Párt (PSD) a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) közösen beterjesztett bizalmatlansági indítvány útján buktatta meg az Ilie Bolojan vezette, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ alkotta koalíciót.

A bizalmatlansági indítványban megfogalmazott egyik legfőbb vád arra vonatkozott, hogy az állami cégek tőzsdére vitelével a kormány kedvezőtlen áron kiárusítja azokat.