Függetlenségüket féltő ügyészek

Mint ismeretes, a parlamenti bizottság azt követően kérte az ügyészek meghallgatását, hogy Claudiu Sãftoiu, a Román Hírszerző Szolgálat (SIE) egykori elnöke a Traian Bãsescu államfő esetleges alkotmánysértéseit vizsgáló parlamenti bizottság előtt beszámolt arról, hogy az általa vezetett intézmény bírói engedély nélkül hallgatott le telefonbeszélgetéseket. A törvények szerint azonban telefonbeszélgetéseket – bírói engedéllyel – csak a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) hallgathat le.

A parlamenti bizottság kérése két héttel ezelőtt rendkívül heves szópárbajt váltott ki Bogdan Olteanu és Laura Codruþa Kövesi között. Miután a főügyész hangsúlyozta, hogy az ügyészek csak a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak tartoznak felelősséggel, nem pedig a parlamentnek, a képviselőház elnöke kijelentette: Kövesi azért nem támogatja a meghallgatást, mert az intézménynek rejtegetnivalója van. Kövesi egyben az ügyészek tevékenységének függetlenségét veszélyeztető politikai beavatkozásnak minősítette Olteanu kijelentéseit.

A CSM csütörtöki ülésén a főügyész két feljelentését elemezték. Az egyikben Kövesi a testület véleményét kérte az ügyészek meghallgatásáról, a másikban pedig a CSM véleményét kérte Bogdan Olteanu esetleges politikai beavatkozásáról az ügyészek tevékenységébe. Egyórás tanácskozás után a CSM megállapította: az ügyészek az igazságszolgáltatási szervekhez tartoznak, így nem idézhetők be parlamenti vizsgálóbizottságok elé. Meghívottként – tehát nem tanúként – az ügyészek akkor jelenhetnek meg parlamenti bizottságok előtt, ha közérdekű vagy technikai jellegű kérdésekre kell válaszolniuk. Minthogy a lehallgatásokat nem az ügyészek végzik, technikai jellegű információkkal sem rendelkeznek erről – érvelt a CSM ülésén Kövesi.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács ugyanakkor ellenőrzést rendelt el Kövesi második feljelentése ügyében, amely a politikai beavatkozást kifogásolta. Az ügyben a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács a vizsgálat eredményeitől függően dönt. „Az utóbbi időben a független ügyészi státus nagyon sok személyt zavarni kezdett, így az intézmény elleni támadások is egyre gyakoribbak. Nem akarom azt hinni, hogy ostoba az, aki Romániában tiszteli a törvényeket. Azt akarom, hogy tartsuk tiszteletben a törvényt és az alkotmányt” – szögezte le Laura Codruþa Kövesi, az ügyészek tevékenységébe való politikai beavatkozásról beszélve.

F. B.

Komolytalan a korrupcióellenes harc?

„A romániai korrupcióellenes harc komolysága igencsak megkérdőjelezhető” – jelentette ki csütörtökön Victor Alistar, a Transparency International romániai szervezetének elnöke. A civil szervezet korrupcióról készített éves felmérésének eredményeit ismertetve Alistar hangsúlyozta: csökkent a lakosságnak az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályba (DNA), valamint a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsba (CSM) vetett bizalma. „A korrupcióellenes harc a politikai csatározás eszközévé vált, eredményessége így megkérdőjelezhető” – áll a jelentésben. A Transparency International által készített jelentésben egyébként kifogásolják, hogy a korrupciós ügyek nagyon ritkán zárulnak végleges bírói ítélettel. A civil szervezet szerint ez az ügyészek és a bírák hibája. A jelentés kitér arra, hogy a korrupcióról való felfogás a lakosság körében sem változott az előző évhez képest. A korrupció így továbbra is általános jelenség az egészségügyben, a közigazgatásban és az oktatási rendszerben – véli a románok többsége.