Franciaország és Románia közösen fordul az EU-hoz a romaügyben

A román és a francia miniszterek szeptember 9. és 10-én tanácskoznak a román fővárosban. „A román kormánynak világosan ismertetnie kell akcióprogramját, számszerűen meghatározott célkitűzésekkel a személyekre, iskolákra, lakásokra vonatkozóan, s hogy mindezek mely régiókra lesznek érvényesek” – mondta a francia államtitkár, miután találkozott két román vezetővel, közöttük Valentin Mocanu romaügyi államtitkárral. Pierre Lellouche bejelentette: a következő napokban személyesen utazik Brüsszelbe, hogy találkozzék Viviane Redinggel, az EU-bizottság alapjogokért felelős biztosával. Lellouche bírálta, hogy az EU által évente Romániának nyújtott 4 milliárd euróból csak 85 milliót fordítanak a nehéz helyzetben lévő romák beilleszkedésére. Az államtitkár megismételte: az EU-n belüli szabad mozgás elve nem jelentheti, hogy a szegénységgel kapcsolatos és a szociális gondokat más országokra viszik át. A román munkaügyi minisztérium illetékesei ugyanakkor közölték: Románia nem tudja megakadályozni a Franciaországból kiutasított romák visszatérését Nyugat-Európába, mivel nem rendelkezik az ehhez szükséges jogi eszközökkel. Valentin Mocanu államtitkár kijelentette: csak azokat a román állampolgárokat tarthatják az országban, akiknek bírósági döntés tiltja Románia elhagyását. Hozzátette: elmagyarázták, hogy a román hatóságok nem tudnak azonnali intézkedéseket hozni, de hajlandók tárgyalni olyan közép- és hosszú távú döntésekről, amelyek megszüntetik az ország elhagyására ösztönző gazdasági okokat. Vasile Blaga belügyminiszter tegnap közölte, az eddig hazaküldött romák egyike sem rendelkezett bűnügyi priuszszal, ugyanakkor egyetértett azzal, hogy ha valaki illegálisan tartózkodik egy országban, akkor ki kell toloncolni. A mostani akciót ugyanakkor nem minősítette kitoloncolásnak, emlékeztetve, hogy Párizs 300 eurót fizet a hazatérőknek.

A kitoloncolást illetően Franciaországban sem teljes az egyetértés, tegnap több – zömmel baloldali – szervezet szólított az intézkedések elleni tüntetésekre. Többek között az Új Antikapitalista Párt, a Francia Kommunista Párt, az Emberjogi Liga, valamint a Békemozgalom adott ki felhívást, mely szerint szeptember 4-ére, a III. Köztársaság kikiáltásának 140. évfordulójára hirdetnek tömegtüntetéseket Párizsban és a nagyobb városokban az ellen tiltakozva, hogy Nicolas Sarkozy elnök „milliókat bélyegez meg származása vagy szociális helyzete miatt”. Martine Aubry, a Szocialista Párt főtitkára méltatlannak és minden jogalapot nélkülözőnek nevezte a cigányok visszaküldését származási országukba. Bírálta Sarkozyt, az osztrák kormányt pedig tiltakozásra szólította fel Rudolf Sarközi ausztriai roma vezető is. Az ENSZ egyik emberi jogi testülete is bírálta Franciaországot, és felszólította a francia kormányt, hogy igyekezzék integrálni a francia társadalomba az Európa legnagyobb nemzeti kisebbségéhez tartozókat. Elie Wiesel máramarosszigeti születésű, béke-Nobel-díjas holokauszt-túlélő ugyanakkor figyelmeztetett: bár szolidáris a romákkal, nem szabad összemosni hazatoloncolásukat a zsidók deportálásával, hiszen a cigányokat „csak Romániába küldik, nem Auschwitzba.”

Rómában is sürgetik a táborok felszámolását

Fel kell gyorsítani az illegális cigánytáborok felszámolását, ahol ilyen balesetek történhetnek – hangsúlyozta pénteken Gianni Alemandro, Róma főpolgármestere, miután a fővárosban bennégett egy kunyhóban egy hároméves kisfiú. A balesetben súlyos égési sérüléseket szenvedett egy csecsemő és megégett a gyerek anyja és apja is. A tüzet feltehetően gondatlanság okozta. Az áldozatok Romániából érkeztek.