Képünk illusztráció
Fotó: Jakab Mónika
Kevésbé bízik Románia lakossága a NATO-ban és az EU-ban, Magyarországgal szemben továbbra is bizalmatlan, Ukrajnában pedig gyors békét akar, ennek érdekébe pedig engedményeket vár az ukránoktól – derült ki a LARICS legfrissebb felméréséből.
2022. november 08., 20:022022. november 08., 20:02
Románia lakosai Oroszországot tartják felelősnek az ukrajnai háborúért, de azt vallják, hogy a béke érdekében Ukrajnának is engednie kell. Eközben a többségük azt szeretné, ha az ország elsősorban a saját érdekeit védené ahelyett, hogy az EU-hoz vagy az Egyesült Államokhoz tartozna, Magyarországban pedig csak egy kicsivel bíznak jobban, mint Oroszországban – derül ki a Román Akadémia égisze alatt működő – és a gyanú szerint a hírszerzéshez is köthető – Stratégiai Kommunikációt és Információs Háborút Vizsgáló Laboratórium (LARICS) legfrissebb, nemzetbiztonsági barométerként jellemzett felméréséből, amelyet az akadémia Politikatudományok és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetével (ISPRI) közösen készített.
16,2 százalék az EU-t és az Egyesült Államokat tartja felelősnek. Emellett 53,5 százalék véli úgy, hogy Romániában túl sok figyelmet szentelnek az ukrajnai háborúnak, és túl keveset az emberek számára fontosabb problémáknak. A válaszadók 47,5 százaléka Moldova, 36,9 százaléka Ukrajna gyors EU-integrációját támogatná. A válaszadók elsöprő többsége, 70,5 százaléka egyetért azzal, hogy a háborúnak sürgősen véget kell vetni, még akkor is, ha ez azt jelentené, hogy Ukrajnának is engednie kell „valamit”, és csupán 28,2 százalék véli úgy, hogy addig kell támogatni Ukrajnát, amíg megnyeri a háborút és az oroszok visszavonulnak.
Feltették azt a kérdést is, hogy Romániának az EU-val vagy az Egyesült Államokkal kellene szorosabbra fűznie a kapcsolatait, erre pedig a többség egy harmadik opciót jelölt meg válaszként: 51,1 százalék gondolja úgy, hogy az országnak elsősorban a saját problémáival kell foglalkoznia, és a saját érdekei szerint kell eljárnia. Az EU-hoz való fokozottabb közeledést 18,8, a Washingtonnal fennálló kapcsolatok szorosabbra fűzését 4,9 százalék szeretné. 25,1 százalék szerint mindkettejükhöz egyformán közel kell állni.
A második helyen Nagy-Britannia áll 8,9, illetve 37 százalékkal, a harmadik Németország (8,4, 31), a negyedik Moldova (7,2, 29,8). A felsorolt országok közül az utolsó előtti helyen Magyarország áll: 46 százalék csak kevésbé, 40,3 százalék pedig nagyon kicsit bízik benne. Az utolsó Oroszország esetében ez az arány 32,5, illetve 59,3 százalék.
A második a hadsereg (23,6, 42,8), a harmadik az akadémia (19,5, 45,7). A kormány az utolsó előtti, 32 százalék kevéssé, 50,0 százalék nagyon kevéssé bízik meg benne. Az utolsó helyezett parlament esetében ez az arány 29,1 illetve 57,8 százalék. A nemzetközi intézmények közül a NATO-ban 16,4 százalék rendkívüli mértékben, 37,3 pedig nagyon megbízik, az EU kapcsán 10,6 és 29,2 ez a két számadat – mindkét esetben jelentős, jó tízszázalékos a csökkenés az első kategóriában.
A felmérés szeptember 29. és október 10. között készült 1001 fős mintán, a hibahatár 3,1 százalék.
A felméréssel kapcsolatban tegnap megkerestük Pászkán Zsoltot, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzőjét, és megkérdeztük, mit jelez, hogy a romániai válaszadók többsége már nem bízik annyira az EU-ban és a NATO-ban, illetve hogy Ukrajna részéről is engedményeket vár. A Románia-szakértő kifejtette: amennyiben a LARICS felmérés eredményei valóban kiállják a tudományosság próbáját, akkor nemcsak a fentebbi kérdésre, hanem a többire adott válaszok is (különösen a 2021-es felmérésben is feltett kérdésekkel összehasonlítva) a romániai társadalom „magába fordulását”, a mindenkivel és bárkivel szembeni bizalmatlanság, sőt a „magára hagyottság” érzésének növekedését mutatják.
Márpedig úgy tűnik, hogy az előbbi esetében a járványügykezelés, az utóbbi esetében pedig a – média által is sugallt gyors lefutás ellenére – elhúzódó orosz–ukrán háború jelentős mértékben megcsapolta mindkét intézmény bizalmi indexét. Az EU-val kapcsolatosan 2021-ben összesítve még majdnem 60 százalékot tettek ki a kedvező vélemények, míg 2022-ben, már éppen csak elérik a 40 százalékot, míg a NATO esetében a 2021-es több mint 60 százalékról alig több mint 50 százalékra csökkent a kedvező vélemények aránya” – mutatott rá.
(több kérdésre is ezt mutató válaszok születtek), amennyiben a közelgő 2024-es választási „szuperévre” akad politikus, vagy párt, aki/amely ezt meglovagolja. „Itt nemcsak az AUR kerülhet szóba, hanem olyan politikusok megjelenése is, akik megpróbálhatnak politikai platformot építeni az eddigi „rendszer” (értsd a nyugati fősodor narratívát kritikátlanul átvevő és visszhangzó politikai irány) leváltására. Az utóbbi időben ennek vannak jelei, egyre több ismert, vagy kevésbé ismert politikus, vagy közéleti szereplő (Andrei Marga, Eduard Hellvig, Mihai Răzvan Ungureanu stb.) kezdett, vagy kezd bejelentkezni egy ilyen – nagyon óvatos és „szőrmentén” haladó – szuverenista hanggal. A következő egy év kérdése, hogy a romániai közvélemény számára érthető-e ez az éppen az óvatossága miatt ködös üzenet, vagy a bizonytalanságaiból, jövőjével kapcsolatos félelmeiből fakadó frusztrációk oldására elegendő, az AUR által kínált hulladékpolitizálás” – fejtette ki a Krónikának Pászkán Zsolt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lejárt az önkormányzatok számára megszabott határidő, így mostantól elvileg minden romániai település lakóinak lehetőségük kellene legyen arra, hogy a Ghișeul.ro rendszerében, sorban állás nélkül fizessék be helyi adóikat és illetékeiket.
Az USR felszólította az ANI-t, hogy haladéktalanul tegye közzé azoknak a helyi és megyei önkormányzati képviselőknek a névsorát és párthovatartozását, akik választott tisztségük mellett valamely közintézménnyel is munkaviszonyban állnak.
A Ceaușescu-rendszer titkosrendőrsége, a Securitate az 1980-as évek végén rendszeresen toborzott kiskorú informátorokat az iskolák padsoraiból – gyakran a tanárok aktív közreműködésével, a szülők tudta és beleegyezése nélkül.
Miközben a romániai háztartások internet-hozzáférése már meghaladja az európai uniós átlagot, a lakosság digitális készségei tekintetében az ország az utolsó helyen áll a huszonhét tagállam között.
Megkezdődött a felszíni, légi és víz alatti fenyegetések észlelésére alkalmas védelmi rendszer telepítése a konstancai katonai kikötőben – jelentette be kedden Mihai Panait altengernagy, a haditengerészet vezérkari főnöke.
Befolyással üzérkedés gyanúja miatt kihallgatásra idézte be kedden az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Cristina Trăilă kormányfőtitkár-helyettest.
A cernavodai atomerőmű mindkét leállított reaktora biztonságos állapotban van, a biztonsági paramétereket betartják, nincs semmilyen üzemeltetési vagy nukleáris biztonsági kockázat.
Teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy Nicușor Dan államfő szeptemberben újabb miniszterelnök-jelöltet nevez meg a pártokkal folytatott újabb tárgyalások után – jelentette ki Eugen Tomac, az elnök tiszteletbeli tanácsadója.
Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hétfőn kiadott előrejelzése szerint a Duna vízhozama növekedni fog.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás