Fotó: Mediafax
2009. szeptember 21., 09:032009. szeptember 21., 09:03
Az elmúlt napokban az ország közel százötven bíróságának, törvényszékének és ítélőtáblájának közgyűlése tanácskozott a részleges munkabeszüntetés ügyében, és az a határozat született, hogy kizárólag az előzetes letartóztatási parancsok vagy ezek meghosszabbítása ügyében ítélkeznek. Miközben eddig csak az igazságszolgáltatási fórumok elenyésző része nem szervezett közgyűlést a tiltakozás tárgyában, mindeddig 97 bíróság (az ország valamennyi testülete), 36 törvényszék a 42-ből, valamint a tizenöt ítélőtábla közül tizenegy döntött a munkakonfliktus folytatása mellett.
A tiltakozás felfüggesztéséről a hét végén mindössze a craiovai ítélőtábla és a konstancai törvényszék ítészei határoztak. Ezzel egy időben több mint hatvan bíróság munkatársa levélben követeli Cătălin Predoiu igazságügy-miniszter lemondását, szerintük ugyanis elsősorban a tárcavezetőt terheli a felelősség az igazságszolgáltatás és a kormányzat között kirobbant konfliktus elmérgesedéséért. A bírák és ügyészek ugyanakkor nemzeti igazságszolgáltatási paktum aláírását is követelik, szerintük egyedül a kormánnyal kötendő megállapodás jelentene garanciát az ágazat megfelelő finanszírozására, a dolgozók bérkövetelésének kielégítésére, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítására.
Egyértelművé vált egyébként, hogy nézeteltérés dúl az ágazat dolgozóinak érdekvédelmét ellátó szakmai szervezetek és a CSM között, számos bíróság ugyanis nem a testület vezetőire, hanem általa javasolt törvényszéki bírákra bízná az igazságügyi paktumról történő tárgyalások lefolytatását. Mint arról már beszámoltunk, Virgil Andreieş, a CSM elnöke csütörtökön felszólította az immár harmadik hete sztrájkoló ítészeket és közvádlókat, hogy térjenek vissza a tárgyalótermekbe.
A CSM-elnök több órán keresztül győzködte a bírák képviselőit, akik azért bojkottálják az igazságszolgáltatási fórumok tevékenységét, mert elégedetlenek a kormány által a közalkalmazotti bérek egységesítését célzó törvény rájuk vonatkozó részével. A bíróságok és törvényszékek vezetősége a hét végén elengedhetetlennek nevezte, hogy a bérproblémákon kívül a mindenkori kormányzat a bruttó hazai termék egy százalékának megfelelő összeget fordítson az igazságszolgáltatásra.
Horațiu Potra zsoldosvezér jelentős szerepet játszott Călin Georgescu tavalyi választási kampányának megszervezésében és finanszírozásában – derül ki a volt államfőjelölt és feltételezett cinkosai elleni, kedden közzétett vádiratból.
Nicușor Dan államfő kedden közölte, az ügyészségi vizsgálat azt bizonyítja, hogy Oroszország befolyásolta a 2024-es elnökválasztást.
A legfőbb ügyész kedden kijelentette, hogy tavaly november óta a szélsőséges közösségek körében megnőtt a gyűlöletre és erőszakra buzdító üzenetek száma.
Változik a másodikosok, a negyedikesek és a hatodikosok országos képességfelmérő vizsgája – jelentette ki egy keddi szakkonferencián Daniel David oktatási miniszter.
A romániai polgárok közel fele tart egy, az ország elleni orosz támadástól – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia a 2024-es választások kapcsán nagyszabású hibrid kampányok kiemelt célpontja volt – jelentette ki kedden Alex Florenţa.
Vádat emel a legfőbb ügyészség Călin Georgescu korábbi szélsőjobboldali elnökjelölt ellen az alkotmányos rend megdöntésére való felbujtás bűnrészességéért.
Románia és Ukrajna közös projektbe kezdett drónok gyártása céljából – jelentette be Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Hazarendelte a román államfő Románia mexikói nagykövetét, Marius Lazurcát, akit hírbe hoztak a Román Külügyi Hírszerzés (SIE) igazgatói tisztségével. Nicușor Dan elismerte, hogy a diplomatára „központi pozíció” vár Bukarestben.
A következő két hétben 20 és 30 Celsius-fok között ingadozik a legmagasabb nappali hőmérséklet és futó záporok várhatók Románia nagy részén – derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szeptember 15–28. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.