Még nincs itt az ideje, hogy véget vessenek a romániai korrupcióellenes küzdelem és az igazságügyi reform eredményeinek nyomon követésére az Európai Bizottság (EB) által létrehozott együttműködési és ellenőrzési mechanizmusnak – jelentette ki Ulla Väistö, Finnország bukaresti nagykövete.
2015. május 10., 16:312015. május 10., 16:31
A diplomata egy, a Mediafax hírügynökség által pénteken közölt interjúban leszögezte: a kitűzött célokat még nem sikerült maradéktalanul megvalósítani, a polgárok pedig nem szeretnék, ha az EB beszüntetné az ellenőrzést.
„Az együttműködési és megfigyelési mechanizmus nagyon fontos volt Románia számára az igazságszolgáltatás működése és függetlensége szempontjából, a feddhetetlenségért felelős intézmények általában véve küzdenek a korrupció ellen. A mechanizmust akkor hozták létre Románia és Bulgária számára, amikor már mindkét országnak végre kellett volna hajtania a szükséges reformokat. Az elmúlt hét év során jelentős volt Románia és a romániaiak számára. Amikor a polgárokkal beszélgetek, azt mondják: amíg nem sikerült teljesíteni a célkitűzéseket, addig nem kell leállítani. Teljes mértékben egyetértünk az igazságügyi országjelentésben foglaltakkal, miszerint Románia számos ponton előrelépett, de még sok a tennivaló” – hangsúlyozta a diplomata.
Leszögezte: mivel a reformok még nem értek véget, az ellenőrzési mechanizmust meg kell tartani. A problémák között a rendkívül széles körű parlamenti mentelmi jogot említette meg, amely megnehezíti a honatyák elleni bűnvádi eljárások lefolytatását.
Mint ismeretes, az igazságügy és a korrupció ellene küzdelem helyzete létfontosságú Románia schengeni csatlakozása szempontjából. Az országnak már 2011-ben csatlakoznia kellett volna a belső uniós határellenőrzés felszámolása nyomán létrejött uniós övezethez, de több nyugati tagállam – így Finnország, Németország, Franciaország és Hollandia – is leszögezte: addig nem járul hozzá ehhez, amíg az igazságügyi országjelentések nem számolnak be végleges és visszafordíthatatlan, pozitív lépésekről a korrupcióellenes harc és az igazságügyi reform terén.
Klaus Johannis államfő egyébként szombaton, az Európa napja alkalmából rendezett fogadáson meggyőződését fejezte ki, hogy Románia hamarosan „jelentős lépéseket” tesz a schengeni csatlakozás felé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!