
Fotó: Ilusztráció
2010. május 05., 15:212010. május 05., 15:21
Markó Béla RMDSZ-elnök szerint mindkét eset azt mutatja, hogy veszélyben a koalíciós szolidaritás, a Demokrata Liberális Pártnak (PDL) pedig két befolyásos politikusa is felvetette, hogy a kormánynak a liberálisok támogatását is meg kellene szereznie. FEJLEMÉNY: visszakerült a tanügyi törvény tervezetébe a földrajz és történelem anyanyelven való oktatásának lehetősége. A PSD és a PNL képviselői kivonultak a tanügyi bizottság üléséről.
A kormánykoalíción belüli szolidaritás veszélyben van – jelentette ki Markó Béla kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke a szenátus szerdai plenáris ülése után, amelyen olyan, a kormány által nem támogatott javaslatokat fogadtak el az új nyugdíjtörvény kapcsán, a függetlenek frakciójának támogatásával, amelyeket előzőleg a munkaügyi szakbizottság is elutasításra javasolt. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor koalíciós egyeztetések szükségességére hivatkozva szünetet kért, ezt követően azonban az ülésvezető berekesztette a tanácskozást. Fekete András, a szövetség szenátusi frakcióvezetője a szünet után közölte: nem sikerült megállapodásra jutni a PDL-vel, a megbeszélések pedig a hétvégén is folytatódnak.
Ezzel egyidejűleg a képviselőházban is kudarcot vallott a kormányoldal, miután a tanügyi bizottságban PDL-s átszavazással sikerült egy olyan módosítást elfogadni, amely szerint a nemzeti kisebbségek anyanyelvén folyó oktatásban ötödik osztálytól románul kell tanulni a földrajzot és a történelmet.
„Mivel ugyanez történt a szenátusban is, azt mondtuk, hogy tartsunk egy szünetet, hogy tárgyaljunk koalíciós kollégáinkkal, hogy helyreállítsuk a kormányoldal szolidaritását. Mi fegyelmezettek vagyunk, és ha a koalíciós partnerrel közösen eldöntöttünk valamit, akkor ennek megfelelően járunk el” – fogalmazott Markó Béla. Hozzátette: a kisebbik kormánypárt elnökeként nem kezdeményezte a koalíció tanácsának összehívását, mivel „annyira nem súlyos a helyzet”, hogy ne legyen megoldható.
Markó emlékeztetett, hogy korábban hiába volt 60 százalékos többsége a kormányoldalnak, akár minden egyes törvénycikkely esetén alkalmi szövetségek születtek, a szavazás pedig követhetetlenné vált. „Nem szeretném, hogy visszatérjünk azokba az időkbe. Egy koalícióban kompromisszumokat kötünk és tiszteletben is tartjuk azokat. Nem tagadom, meglehetősen elkeserített az, ami a képviselőházban történt” – utalt arra, hogy a földrajz és történelem anyanyelvű oktatására vonatkozó RMDSZ-javaslatot – amelyet a koalíciós partner PDL is támogatott – leszavazták az alsóház tanügyi bizottságában.
Az RMDSZ elnöke szerint nem szükséges újrakonfigurálni a parlamenti többséget, elegendő annak „felélénkítése”.
| A képviselőház tanügyi szakbizottságában elfogadták, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvén folyó oktatásban az 5-8 osztályokban és a középiskolában is anyanyelvükön tanulhassák a diákok Románia történelmét és földrajzát, ahogy a kormány tervezetében szerepel. A PSD és a PNL kivonult a bizottság üléséről, mivel szerintük a kormányoldal következetlen volt a szavazás során. Előzőleg a szakbizottság egy PDL-képviselő átszavazásával elfogadta a szociáldemokraták és a liberálisok kezdeményezését, miszerint a földrajzot és a történelmet csak az elemi oktatásban tanulhatják anyanyelvükön a diákok, ötödik osztálytól pedig románul folyik a két tantárgy oktatása. A kormány változata szerint a két tantárgy oktatása a román tagozaton használatos, lefordított tankönyvekből történik, amelyekben románul is szerepelnek a tulajdonnevek. |
Ezzel szemben Sever Voinescu PDL-képviselő – aki Traian Băsescu államfő egyik bizalmasának számít, ő volt az elnök kampányfőnöke a tavalyi elnökválasztás előtt – azt szorgalmazta szerdán, hogy szükséges a kormány „politikai támogatási képletének” kidolgozására, amely szerinte a jelenleg ellenzéki Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való együttműködést jelenti. Voinescu az Antena
3 televízióban azt mondta: a jelenlegi kormánytöbbség „illékony”, mivel a kabinetet a parlamentben támogató függetlenek frakciójából több honatya kilépett az utóbbi időszakban.
„Fel kell frissíteni a kabinetet. Nehéz időket élünk, nagyok a kihívások, a célkitűzések is komolyak. A politikai konjunktúra is meglehetősen bizonytalan. Nem könnyű ilyen törékeny, sőt, illékony többséggel átvinni törvényeket a parlamenten. Azért mondom, hogy illékony, mivel a függetlenek frakciójából többen visszatérnek a Szociáldemokrata Pártba (PSD)” – fogalmazott Sever Voinescu.
Hozzátette: mindig is híve volt a PNL-vel való együttműködésnek. Azt is elmondta, a PDL-ben nem mindenki támogatja ezt az álláspontot.
Hasonló gondolatot fogalmazott meg viszont a PDL egy másik befolyásos politikusa, Cristian Preda európai parlamenti képviselő, aki korábban szintén Băsescu mellett dolgozott elnöki tanácsosként, és aki a múlt hét végén közölte: nyíltan támogatja a PNL-vel való kormányzati együttműködést. Az, hogy a függetlenek támogatják a kormányt, egy kompromisszumos helyzet, mivel bármelyik kormánynak jól fognak a plusz szavazatok – mondta. „Másrészt azonban én a D.A. Szövetség 2007-es felbomlásakor is azt mondtam: koherens kormányzatra van szükség, amelynek a PNL és a PDL a tagja”.
Nem tartja azonban járható útnak a PDL-s politikusok felvetését Crin Antonescu, a PNL elnöke, aki szerint az „egészséges politikai többség” csak előrehozott választásokkal biztosítható. A liberálisok semmilyen formában nem hajlandók társulni a PDL-vel – mondta szerdai sajtótájékoztatóján Antonescu –, mivel a PNL „megfertőződne”, ha belépne egy „kompromittált koalícióba”.
A PNL szerint mielőbb előrehozott választásokat lehetne tartani, csakhogy közben az országot is kormányozni kell, ezért a liberálisok egy hét vagy nyolc tárcából álló szakértői kormány létrehozását javasolják, amelyet egy politikailag független, közgazdász miniszterelnök vezetne.
Antonescu szerint Traian Băsescu államfőnek most az a kötelessége, hogy lemondjon, menessze az általa hatalomra segített Boc-kormányt, vagy pedig találja meg a módját annak, hogy az ország kilábaljon az „államcsődből”.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.