Fotó: Román Határrendészet
Arra figyelmeztetett egy kormánypárti román képviselő, hogy a Romániában működő osztrák és holland cégek bánhatják, ha a két ország megvétózza Románia schengeni csatlakozását. Pavel Popescu liberális honatya a cégeket negatívan érintő törvénytervezeteket ígér.
2022. november 21., 19:242022. november 21., 19:24
Az osztrák és a holland cégeket „büntető” törvények kidolgozásával fenyeget Pavel Popescu, a kormány második legnagyobb alakulata, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője arra az esetre, ha a két ország megvétózná Románia csatlakozását a schengeni övezethez. A kormánypárti politikus közösségi oldalán vasárnap figyelmeztetett erre az eshetőségre, túlcsorduló önteltséggel vádolva meg Ausztriát és Hollandiát, amelyek szerinte „elvonási tüneteket produkálnának az orosz gáz és a kolumbiai kokain túladagolása nélkül”. „Ha (Isten őrizz) Románia az év végéig nem csatlakozik a schengeni övezethez, megmondom, mit teszek én, egyszerű parlamenti képviselőként: mandátumom hátralevő két évét olyan törvényeknek és politikai tevékenységnek szentelem, amelyek közvetlenül érintik majd a Romániában jelen levő osztrák (alapvetően orosz) és holland cégeket és érdekeket” – hangsúlyozta Popescu. A képviselő emlékeztetett: 2019-ben a kínai beruházások megakadályozását jelentette be a stratégiai ágazatokban, és tartotta a szavát.
– fogalmazott a honatya. Popescu szerint mindez nem minősül „politikai fenyegetésnek”, csupán „határozott ígéret”, mivel néhány politikus, aki nem nyúlt bele az érintett cégek által kínált „mézesbödönbe”, megelégelte a helyzetet.
Figyelmeztetés. Pavel Popescu osztrák és holland cégek vegzálását helyezte kilátásba
Fotó: Facebook/Pavel Popescu
A politikus nem nevezte meg konkrétan, milyen eszközökre gondolt, de sajtóértesülések szerint különadókról lehet szó. Popescu tegnap elmondta, magánvéleményt fogalmazott meg, amelyről nem egyeztetett Nicolae Ciucă miniszterelnökkel.
Popescu annak apropóján fogalmazta meg a figyelmeztetést, hogy – mint arról beszámoltunk – Gerhard Karner osztrák belügyminiszter pénteken úgy nyilatkozott, Bécs nem támogatja a három országnak a belső határőrizet megszüntetését feltételező schengeni egyezményhez történő csatlakozását. A tárcavezető a Kurier című lapnak úgy fogalmazott, „a külső határok rendszere nem működik”, ennek következtében alkalmatlannak tartja a schengeni övezet megnyitását új országok előtt. Karner szerint ilyen körülmények közepette nem jött el az ideje, hogy szavazzanak az egyezmény kiterjesztéséről.
– szögezte le az osztrák belügyér. Gerhard Karner felhívta a figyelmet, hogy Ausztria fogadja az Európába a balkáni útvonalon keresztül érkező migráció egy részét. Hozzátette, az osztrák hatóságok ebben az évben 90 ezer migránst tartóztattak fel Ausztria területén, közülük 75 ezer illegális bevándorlót egyetlen más uniós tagállamban sem regisztráltak.
Fotó: Beliczay László
mint megírtuk, Mark Rutte holland miniszterelnök a jogállamiság, a korrupcióellenes harc és a szervezett bűnözés leküzdése terén elért eredményektől teszi függővé a román EU-csatlakozás támogatását, nemrég pedig két svéd parlamenti párt, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt és a kisebbségi kormányt kívülről támogató Svéd Demokraták is jelezték, hogy ellenzik a schengeni övezet bővítését. Álláspontjukat a Romániából érkező bevándorlók jelentette biztonsági problémákkal indokolták.
Amúgy nem Popescu az egyetlen politikus, aki „büntetné” a vétózó országokat: mint arról beszámoltunk, Sorbán Levente, a Bihar megyei Alsólugas polgármestere a holland termékek bojkottjára szólított. A Krónikának elmondta, a holland vétó kapcsán zavarja, hogy „Románia ezt lenyeli, nem tesz senki semmit”, holott véleménye szerint gazdasági alapon nyomást lehetne gyakorolni a hollandokra. Adrian Năstase volt miniszterelnök is hasonló bejelentést tett: mint mondta, nem vásárol holland termékeket, és sem holland üzletláncban nem vásárol, sem holland bankon keresztül nem bonyolít tranzakciót.
A holland termékek bojkottjára szólított a közösségi hálón Sorbán Levente, a Bihar megyei Alsólugas polgármestere. Az RMDSZ-es elöljáró így bírná rá Hollandiát arra, hogy támogassa Románia schengeni csatlakozását.
Brüsszel ösztönzi a bevándorlást, mert kevert fajú népességet akar Európában – ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket tett Andrei Dîrlău, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora.
Az Európai Bizottság keddi döntése szerint Románia 16,68 milliárd euróból részesülhet az EU védelmi hitelprogramjából, a SAFE-ből, amelynek célja a tagállamok védelmi képességeinek gyors megerősítése.
Őrizetbe vette kedden a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség Alexandru Bălant, a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) volt igazgatóhelyettesét – tudta meg ügyészségi forrásokból az Agerpres.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu kedden kijelentette, hogy a hét végére elkészül a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet első változata.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatni fogja a parlamentben a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) azt a két törvénytervezetét, amelyek mentesítik az egészségbiztosítási járulékkötelezettség (CASS) alól a gyermekgondozási díjban részesülő anyákat.
Florin Manole munkaügyi miniszter szerint a fogyatékkal élőnek nyilvánított bukaresti személyek 26 százalékának szabálytalanul állapították meg a fogyatékosságát. A tárcavezető egy ellenőrzés eredményét ismertette az újságírókkal a parlamentben.
Idén június 2-tól szeptember 4-éig 18 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, 17 megerősített és egy valószínűsíthető esetet jegyeztek – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kedden bejelentette, hogy megtámadta az alkotmánybíróságon a Bolojan-kormány által szeptember elsején felelősségvállalással elfogadott törvényeket.
Ha az Ilie Bolojan vezette kormány által parlamenti felelősségvállalással elfogadott igazságügyi nyugdíjreform nem megy át az alkotmánybíróság szűrőjén, akkor a kormány legitimitása megszűnik – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az oktatásban fizetett bérek nem elégségesek, de ennyit képes Románia jelenleg biztosítani, a béremelés pedig csak 2026 után kerülhet szóba.
szóljon hozzá!