
Képünk illusztráció
Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
Tízből hat román állampolgár még mindig figyelemmel kíséri az ukrajnai fejleményeket, hat hónappal a szomszédos országban kitört háború után is – derül ki az IRES felmérésének szerdán közzétett adataiból.
2022. augusztus 24., 20:502022. augusztus 24., 20:50
A közvélemény-kutatás szerint a háború fejleményeit követő romániaiak aránya márciushoz képest közel 20 százalékponttal, februárhoz képest pedig 12 százalékponttal csökkent.
legfeljebb naponta egyszer 33 százalékuk, hetente 2-3 alkalommal 24 százalékuk, hetente egyszer 12 százalékuk. Mintegy 80 százalékuk említette információforrásként a hazai tévécsatornákat és a honlapjukat, 10 százalékuk elsősorban a külföldi tévéadókon követi az ukrajnai híreket. A közösségi oldalakról a válaszadók 27 százaléka tájékozódik.
A megkérdezettek romániaiak 21 százaléka a baráti köréből, 18 százaléka a családtagjaitól szerzi az információkat az ukrajnai eseményekről. Egynegyedük azt állítja, hogy nem követi a háború fejleményeit.
A megkérdezettek 13 százaléka aggodalmat és a szorongást, 8 százaléka szomorúságot, 14 százaléka együttérzést, szánalmat vagy a szolidaritást társít az ukrajnai háborúhoz.
A háború első napjaihoz képest kissé csökkent a lakosság félelme attól, hogy a konfliktus átterjed Romániára. A februári IRES-felmérés válaszadóinak 70 százaléka tartott Románia orosz megszállásától. Augusztusban még mindig 61 százalék osztotta ezt a félelmet. A megkérdezettek közele egynegyede (23 százalék) úgy véli, hogy ez meg fog történni – derül ki a felmérésből.
Hat hónappal a háború kezdete után a romániaiak közel fele (47 százaléka) úgy véli, hogy az ukrajnai katonai konfliktus még egy évig tart, míg 17 százalék szerint legalább 5 évig fog tartani. Optimistább a válaszadók több mint negyede (29 százaléka), akik még mindig úgy vélik, hogy a háborúnak az év végére vége lesz.
Az IRES kérdőíves felmérése augusztus 17-23. között készült 1155 fős mintán, 2,9 százalékos hibahatárral – írja az Agerpres.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
A kormányfő egy szerda esti Facebook-bejegyzésben közölte, hogy 2025 harmadik negyedévében a tavalyi év hasonló időszakához képest 12,5 százalékkal, azaz 9,9 milliárd lejjel nőttek a költségvetési bevételek.
A közigazgatási reformról szóló, még kidolgozás alatt álló törvénytervezet a központi közigazgatás esetében a személyi kiadások 10 százalékos csökkentését írja elő.
Az Olt megyei Slatina kórházában a betegek rögzítették, hogy a kórtermekben bogarak mászkálnak és az illemhelyeken kosz uralkodik. A DSP ellenőrzéseket tart.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ javaslatot tett arra a kormánykoalícióban, hogy a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése, amelyet a közigazgatási reformról szóló tervezet ír majd elő.
Dragoș Pîslaru európai projektekért felelős miniszter szerint nem biztos, hogy az Európai Bizottság teljesítettnek fogja tekinteni a bírói és ügyészi különleges nyugdíjakkal kapcsolatos kritériumot, ha csak a törvénytervezet lesz meg november 28-ig.
Az oktatási minisztérium előtt szerveztek tiltakozó megmozdulást szerdán a tanügyi szakszervezetek – elégedetlenségük oka a személyi kiadások várható 10 százalékos csökkentése.
Nem tartja megfelelőnek a bírák és ügyészek tevékenységét felügyelő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a kormánykoalíció újabb javaslatát a különleges nyugdíjak ügyének rendezésére.
A Román Orvosi Kamara (CMR) fegyelmi kivizsgálása a bukaresti fogászati klinikán elhunyt kislány ügyében azt is ellenőrizni fogja, hogyan végezték el a gyermek állapotfelmérését a mélyaltatást megelőzően – jelentette be szerdán a kamara elnöke.
A Román Rendőrség szerdán országos akciókat hajt végre az ember- és gyermekkereskedelemre, gyermekpornográfiára, kábítószer-kereskedelemre és informatikai bűnözésre szakosodott szervezett bűnözői csoportok felszámolása érdekében.
szóljon hozzá!