Képünk illusztráció
Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
Tízből hat román állampolgár még mindig figyelemmel kíséri az ukrajnai fejleményeket, hat hónappal a szomszédos országban kitört háború után is – derül ki az IRES felmérésének szerdán közzétett adataiból.
2022. augusztus 24., 20:502022. augusztus 24., 20:50
A közvélemény-kutatás szerint a háború fejleményeit követő romániaiak aránya márciushoz képest közel 20 százalékponttal, februárhoz képest pedig 12 százalékponttal csökkent.
legfeljebb naponta egyszer 33 százalékuk, hetente 2-3 alkalommal 24 százalékuk, hetente egyszer 12 százalékuk. Mintegy 80 százalékuk említette információforrásként a hazai tévécsatornákat és a honlapjukat, 10 százalékuk elsősorban a külföldi tévéadókon követi az ukrajnai híreket. A közösségi oldalakról a válaszadók 27 százaléka tájékozódik.
A megkérdezettek romániaiak 21 százaléka a baráti köréből, 18 százaléka a családtagjaitól szerzi az információkat az ukrajnai eseményekről. Egynegyedük azt állítja, hogy nem követi a háború fejleményeit.
A megkérdezettek 13 százaléka aggodalmat és a szorongást, 8 százaléka szomorúságot, 14 százaléka együttérzést, szánalmat vagy a szolidaritást társít az ukrajnai háborúhoz.
A háború első napjaihoz képest kissé csökkent a lakosság félelme attól, hogy a konfliktus átterjed Romániára. A februári IRES-felmérés válaszadóinak 70 százaléka tartott Románia orosz megszállásától. Augusztusban még mindig 61 százalék osztotta ezt a félelmet. A megkérdezettek közele egynegyede (23 százalék) úgy véli, hogy ez meg fog történni – derül ki a felmérésből.
Hat hónappal a háború kezdete után a romániaiak közel fele (47 százaléka) úgy véli, hogy az ukrajnai katonai konfliktus még egy évig tart, míg 17 százalék szerint legalább 5 évig fog tartani. Optimistább a válaszadók több mint negyede (29 százaléka), akik még mindig úgy vélik, hogy a háborúnak az év végére vége lesz.
Az IRES kérdőíves felmérése augusztus 17-23. között készült 1155 fős mintán, 2,9 százalékos hibahatárral – írja az Agerpres.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!