2009. október 06., 12:072009. október 06., 12:07
„Kockára teszem a mandátumom: elfogadjuk az új nyugdíjtörvényt vagy pedig távozik a kormány” – nyilatkozta a keddi kormányülést követően Emil Boc. A kormányfő azzal magyarázta az újabb felelősségvállalást, hogy választási kampány idején a nyugdíjtörvény tervezetének semmi esélye nem lenne az elfogadásra. Felelősségvállalás esetén nincs lehetőség parlamenti vitára, a honatyák mindössze bizalmatlansági indítványt terjeszthetnek be, amelynek elfogadása esetén a kormány megbukik. Amennyiben az indítványt leszavazzák, a jogszabály elfogadottnak tekinthető.
Az új nyugdíjtörvény tervezete szerint 2030-ig a nyugdíjkorhatárt – férfiaknak és nők esetében is – 65 évre kell emelni, emellett újraszámolják a nagyon magas nyugdíjakat, ugyanakkor csökkenteni akarják a korai nyugdíjazások számát.
„A nagyon nagy összegű, úgynevezett különleges nyugdíjakat az egységes nyugdíjtörvény életbe lépésétől kezdve hat hónapon belül átszámoljuk – nyilatkozta Boc. A kormányfő szerint az új jogszabállyal a nyugdíjkorhatár 2014-ig 60 évre emelkedik nők, illetve 65 évre a férfiak esetében. 2030-ig pedig egységesen 65 év lesz a nyugdíjkorhatár. 2025-ig ugyanakkor a jelenlegi 55 évről 60 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár azoknak is, akik a védelmi vagy a belügyminisztériumtól mennek nyugdíjba.
A tervezet szerint 20,8 százalékra nő a munkaadók hozzájárulása a szociális alaphoz, ez az arány 10,5 százalék lesz a munkavállaló esetében. A miniszterelnök érvelése szerint jelenleg 1,2 nyugdíjas esik egy munkavállalóra, a jogszabály elfogadásával ez csökkenni fog. 2009-ben ugrásszerűen 900 ezerre nőtt a rokkantnyugdíjasok, ugyanakkor a 110 ezret elérve megháromszorozódott az előrehozott nyugdíjazások száma. A tervezet indoklása szerint ennek tükrében a törvény előírta 58 illetve 63 év helyett most alig 54 esztendő a valós nyugdíjkorhatár.
Emil Boc elmondta: ma óriási különbség van a legkisebb és a legnagyobb nyugdíj között. Előbbi alig 350 lej, míg utóbbi ennek százszorosa, elérve a 35 ezer lejt, ezt az aránytalanságot pedig mindenképp meg szeretnék szüntetni.
A miniszterelnök azt követően jelentette be az újabb kormányzati felelősségvállalás szándékát, hogy az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ, illetve a kormánykoalícióból a mőúlt héten kilépett Szociáldemokrata Párt (PSD) hétfőn jelezte: bizalmatlansági indítványt készülnek benyújtani a második Boc-kormány ellen.
A Román Rendőrség kedden közölte, hogy büntetőeljárást indított a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont ért fenyegetések ügyében.
Piatra-Neamț város polgármestere, Adrian Niță kedden bejelentette, hogy elrendelte az elektromos rollerek közterületen való elhelyezésére vonatkozó engedély visszavonását, miután egy 15 éves tinédzser tragikus körülmények között életét vesztette.
Horațiu Potra zsoldosvezér jelentős szerepet játszott Călin Georgescu tavalyi választási kampányának megszervezésében és finanszírozásában – derül ki a volt államfőjelölt és feltételezett cinkosai elleni, kedden közzétett vádiratból.
Nicușor Dan államfő kedden közölte, az ügyészségi vizsgálat azt bizonyítja, hogy Oroszország befolyásolta a 2024-es elnökválasztást.
A legfőbb ügyész kedden kijelentette, hogy tavaly november óta a szélsőséges közösségek körében megnőtt a gyűlöletre és erőszakra buzdító üzenetek száma.
Változik a másodikosok, a negyedikesek és a hatodikosok országos képességfelmérő vizsgája – jelentette ki egy keddi szakkonferencián Daniel David oktatási miniszter.
A romániai polgárok közel fele tart egy, az ország elleni orosz támadástól – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia a 2024-es választások kapcsán nagyszabású hibrid kampányok kiemelt célpontja volt – jelentette ki kedden Alex Florenţa.
Vádat emel a legfőbb ügyészség Călin Georgescu korábbi szélsőjobboldali elnökjelölt ellen az alkotmányos rend megdöntésére való felbujtás bűnrészességéért.
Románia és Ukrajna közös projektbe kezdett drónok gyártása céljából – jelentette be Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.