
2009. október 06., 12:072009. október 06., 12:07
„Kockára teszem a mandátumom: elfogadjuk az új nyugdíjtörvényt vagy pedig távozik a kormány” – nyilatkozta a keddi kormányülést követően Emil Boc. A kormányfő azzal magyarázta az újabb felelősségvállalást, hogy választási kampány idején a nyugdíjtörvény tervezetének semmi esélye nem lenne az elfogadásra. Felelősségvállalás esetén nincs lehetőség parlamenti vitára, a honatyák mindössze bizalmatlansági indítványt terjeszthetnek be, amelynek elfogadása esetén a kormány megbukik. Amennyiben az indítványt leszavazzák, a jogszabály elfogadottnak tekinthető.
Az új nyugdíjtörvény tervezete szerint 2030-ig a nyugdíjkorhatárt – férfiaknak és nők esetében is – 65 évre kell emelni, emellett újraszámolják a nagyon magas nyugdíjakat, ugyanakkor csökkenteni akarják a korai nyugdíjazások számát.
„A nagyon nagy összegű, úgynevezett különleges nyugdíjakat az egységes nyugdíjtörvény életbe lépésétől kezdve hat hónapon belül átszámoljuk – nyilatkozta Boc. A kormányfő szerint az új jogszabállyal a nyugdíjkorhatár 2014-ig 60 évre emelkedik nők, illetve 65 évre a férfiak esetében. 2030-ig pedig egységesen 65 év lesz a nyugdíjkorhatár. 2025-ig ugyanakkor a jelenlegi 55 évről 60 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár azoknak is, akik a védelmi vagy a belügyminisztériumtól mennek nyugdíjba.
A tervezet szerint 20,8 százalékra nő a munkaadók hozzájárulása a szociális alaphoz, ez az arány 10,5 százalék lesz a munkavállaló esetében. A miniszterelnök érvelése szerint jelenleg 1,2 nyugdíjas esik egy munkavállalóra, a jogszabály elfogadásával ez csökkenni fog. 2009-ben ugrásszerűen 900 ezerre nőtt a rokkantnyugdíjasok, ugyanakkor a 110 ezret elérve megháromszorozódott az előrehozott nyugdíjazások száma. A tervezet indoklása szerint ennek tükrében a törvény előírta 58 illetve 63 év helyett most alig 54 esztendő a valós nyugdíjkorhatár.
Emil Boc elmondta: ma óriási különbség van a legkisebb és a legnagyobb nyugdíj között. Előbbi alig 350 lej, míg utóbbi ennek százszorosa, elérve a 35 ezer lejt, ezt az aránytalanságot pedig mindenképp meg szeretnék szüntetni.
A miniszterelnök azt követően jelentette be az újabb kormányzati felelősségvállalás szándékát, hogy az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ, illetve a kormánykoalícióból a mőúlt héten kilépett Szociáldemokrata Párt (PSD) hétfőn jelezte: bizalmatlansági indítványt készülnek benyújtani a második Boc-kormány ellen.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.