HIRDETÉS

Fekete hétfő? Ellenzéki tiltakozás közepette szavazta meg a képviselőház a büntető perrendtartást

Krónika 2018. június 18., 23:31 utolsó módosítás: 2018. június 19., 10:35

Többórás ülés végén, az ellenzéki pártok honatyáinak heves bírálata közepette szavazta meg döntéshozó kamaraként hétfőn a bukaresti képviselőház a büntető perrendtartást módosító törvénytervezetet.

Robert Turcescu ellenzéki képviselő (középen) veszélyesnek nevezte a kormánytöbbség sietségét Fotó: Facebook

A javaslatcsomagot – amelyet az RMDSZ törvényhozói a múlt heti szenátusi szavazáson is támogattak – 175 támogató, 78 ellenszavazat mellett és egy tartózkodással fogadta el az alsóház hétfőn késő este, 22 óra előtt nem sokkal. Az Agerpres hírügynökség parlamenti tudósítása szerint az ülés több órán át tartott, mert az ellenzéki pártok kezdeményezésére a zárószavazás előtt tételeként is voksoltak az összesen 327 javaslatról.

Az igazságügyi törvényekkel foglalkozó parlamenti különbizottság szociáldemokrata párti (PSD) elnöke, Florin Iordache a szavazás előtti felszólalásában kifejtette, a tervezetbe foglalt módosításokkal a cél véget vetni a visszaéléseknek. „Elegünk van a visszaélésekből, elegünk van a titkos megállapodásokon alapuló igazságszolgáltatásból. Úgy állítottuk össze ezeket a módosító javaslatokat, hogy mindenkit meghallgattunk. Vissza akarjuk állítani Romániát a helyes útra” – fogalmazott Iordache, majd felkérte ellenzéki képviselőtársait, „tekintsenek el a párttól kapott parancstól”, és szavazzanak saját belátásuk szerint.

HIRDETÉS

Raluca Turcan, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőházi frakcióvezetője bejelentette, alakulata megtámadja az alkotmánybíróságon a büntetőeljárási törvénykönyvet módosító törvényt.

A politikus hozzátette, a módosítások nagy része „Liviu Dragnea PSD-elnök és csatlósai” érdekeit szolgálják, ugyanakkor azt is kifogásolta, hogy sem az erre a célra létrehozott különbizottságban, sem a plénumban nem volt lehetőség a módosítások alapos megtárgyalására. Eugen Tomac, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, felszólalásában „fekete hétfőnek” nevezte a büntetőjogi perrendtartással kapcsolatos szavazás napját.

„Elképesztő, ami a parlamentben történik ezekben az órákban, gyakorlatilag egy újabb fekete nap tanúi lehetünk, nevezhetjük akár fekete hétfőnek. Pillanatokkal ezelőtt kaptam kézhez a büntetőeljárási törvénykönyv módosításait tartalmazó iratcsomót, pillanatokon belül pedig már arra fognak kérni, hogy szavazzunk erről a rendkívül fontos törvényről, amely sok állampolgár életét befolyásolja. Úgy gondoljuk, hogy ez a nagy sietség rendkívül veszélyes” – fogalmazott Tomac. Párttársai, Robert Turcescu és Ionuţ Simionca a gyors eljárás elleni tiltakozásképpen a dosszié mind a 300 lapját sorban kiterítették az ülésterem előtti folyosón. Az erről készült felvételt Turcescu közzétette Facebook-oldalán.

Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a szavazás után azt mondta, a parlamenti többség „hivatalosan is a bűnözők országává változtatta Romániát”. „Románia a bűnözők paradicsoma lett, és azért jutottunk ide, mert jelenleg büntetőügyesek töltenek be köztisztségeket” – tette hozzá az ellenzéki politikus. Az igazságügyi törvényekkel foglalkozó parlamenti különbizottság szintén hétfőn tárgyalta a tervezetet és készítette el róla a jelentést. A testület által elfogadott egyik módosítás értelmében az ügyvéd indokolatlan hiányzása nem vonhat maga után a vádlottat érintő jogi következményeket. Egy másik módosítás előírja, hogy a vádlott javait vagy más javakat csak abban az esetben lehet elkobozni, ha megalapozott bizonyíték van arra, hogy bűncselekmény nyomán jutott azokhoz.

A szenátus által a múlt héten megszavazott módosításokat a kormányzó balliberális többség törvényhozói az alkotmánysértőnek bizonyult cikkelyek kiigazítására, az emberi jogok védelmére és az ártatlanság vélelméről szóló európai uniós irányelv érvényesítésére hivatkozva terjesztettek elő. A módosítások között szerepel, hogy a törvénytelenül szerzett bizonyítékok semmisek, csak azokkal a feljelentőkkel köthető vádalku, akik az elkövetéstől számított fél éven belül tanúskodnak egy bűncselekményről, a fellebbviteli bíróság pedig nem marasztalhat el egy első fokon felmentett vádlottat, csak ha új bizonyítékok merülnek fel, vagy megismétli a bizonyítási eljárást. A tervezetbe az is bekerült, hogy az ügyészségeknek automatikusan ejteniük kell a vádat minden olyan bűnvádi eljárásban, amelynél egy éven belül nem sikerült vádat emelniük.

Ha egy gyanúsított ellen a nyomozás során titkos megfigyelést rendelnek el, arról a megfigyelés befejezése után legkésőbb tíz nappal írásban kell majd értesíteni érintettet, a jegyzőkönyvek tartalmát és magukat a felvételeket – amennyiben az igényli – a gyanúsítottnak is be kell majd mutatni. A módosítás során a médiában folyamatosan jelen lévő bilincscsörgésnek is megpróbáltak gátat szabni a törvényhozók azzal, hogy az eljárásjog korlátozza a sajtó hozzáférését bizonyos információkhoz a bűnvádi eljárás során, amennyiben pedig közérdekű volta miatt mégis nyilvánosságra hozzák egy részleteit, az ügyészségek számára tilos lesz, hogy bűnösként állítsanak be egy gyanúsítottat a jogerős ítélet előtt. A büntetőeljárási törvényt az alkotmánybírósági normakontroll után még Klaus Johannis államelnöknek is alá kell írnia ahhoz, hogy hatályba lépjen.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS