Fekete hétfő? Ellenzéki tiltakozás közepette szavazta meg a képviselőház a büntető perrendtartást

A politikus hozzátette, a módosítások nagy része „Liviu Dragnea PSD-elnök és csatlósai” érdekeit szolgálják, ugyanakkor azt is kifogásolta, hogy sem az erre a célra létrehozott különbizottságban, sem a plénumban nem volt lehetőség a módosítások alapos megtárgyalására. Eugen Tomac, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, felszólalásában „fekete hétfőnek” nevezte a büntetőjogi perrendtartással kapcsolatos szavazás napját.

„Elképesztő, ami a parlamentben történik ezekben az órákban, gyakorlatilag egy újabb fekete nap tanúi lehetünk, nevezhetjük akár fekete hétfőnek. Pillanatokkal ezelőtt kaptam kézhez a büntetőeljárási törvénykönyv módosításait tartalmazó iratcsomót, pillanatokon belül pedig már arra fognak kérni, hogy szavazzunk erről a rendkívül fontos törvényről, amely sok állampolgár életét befolyásolja. Úgy gondoljuk, hogy ez a nagy sietség rendkívül veszélyes” – fogalmazott Tomac. Párttársai, Robert Turcescu és Ionuţ Simionca a gyors eljárás elleni tiltakozásképpen a dosszié mind a 300 lapját sorban kiterítették az ülésterem előtti folyosón. Az erről készült felvételt Turcescu közzétette Facebook-oldalán.

Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a szavazás után azt mondta, a parlamenti többség „hivatalosan is a bűnözők országává változtatta Romániát”. „Románia a bűnözők paradicsoma lett, és azért jutottunk ide, mert jelenleg büntetőügyesek töltenek be köztisztségeket” – tette hozzá az ellenzéki politikus. Az igazságügyi törvényekkel foglalkozó parlamenti különbizottság szintén hétfőn tárgyalta a tervezetet és készítette el róla a jelentést. A testület által elfogadott egyik módosítás értelmében az ügyvéd indokolatlan hiányzása nem vonhat maga után a vádlottat érintő jogi következményeket. Egy másik módosítás előírja, hogy a vádlott javait vagy más javakat csak abban az esetben lehet elkobozni, ha megalapozott bizonyíték van arra, hogy bűncselekmény nyomán jutott azokhoz.

A szenátus által a múlt héten megszavazott módosításokat a kormányzó balliberális többség törvényhozói az alkotmánysértőnek bizonyult cikkelyek kiigazítására, az emberi jogok védelmére és az ártatlanság vélelméről szóló európai uniós irányelv érvényesítésére hivatkozva terjesztettek elő. A módosítások között szerepel, hogy a törvénytelenül szerzett bizonyítékok semmisek, csak azokkal a feljelentőkkel köthető vádalku, akik az elkövetéstől számított fél éven belül tanúskodnak egy bűncselekményről, a fellebbviteli bíróság pedig nem marasztalhat el egy első fokon felmentett vádlottat, csak ha új bizonyítékok merülnek fel, vagy megismétli a bizonyítási eljárást. A tervezetbe az is bekerült, hogy az ügyészségeknek automatikusan ejteniük kell a vádat minden olyan bűnvádi eljárásban, amelynél egy éven belül nem sikerült vádat emelniük.

Ha egy gyanúsított ellen a nyomozás során titkos megfigyelést rendelnek el, arról a megfigyelés befejezése után legkésőbb tíz nappal írásban kell majd értesíteni érintettet, a jegyzőkönyvek tartalmát és magukat a felvételeket – amennyiben az igényli – a gyanúsítottnak is be kell majd mutatni. A módosítás során a médiában folyamatosan jelen lévő bilincscsörgésnek is megpróbáltak gátat szabni a törvényhozók azzal, hogy az eljárásjog korlátozza a sajtó hozzáférését bizonyos információkhoz a bűnvádi eljárás során, amennyiben pedig közérdekű volta miatt mégis nyilvánosságra hozzák egy részleteit, az ügyészségek számára tilos lesz, hogy bűnösként állítsanak be egy gyanúsítottat a jogerős ítélet előtt. A büntetőeljárási törvényt az alkotmánybírósági normakontroll után még Klaus Johannis államelnöknek is alá kell írnia ahhoz, hogy hatályba lépjen.