EP-választás: győzött az ellenzék, második helyen a PSD, küszöb fölött az RMDSZ

Az exit poll adatok még azt vetítették előre, hogy a két nagy párt fej fej mellett áll, megszerezve a szavazatok 25,7 százalékát. A hivatalos részeredmények szerint a harmadik helyen 21,3 százalékkal az ellenzéki USR–PLUS 2020 választási szövetség – a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Párt (PLUS) koalíciója – áll. A Victor Ponta volt miniszterelnök vezette, szintén ellenzéki PRO Románia a negyedik a rangsorban a szavazatok 6,63 százalékával, majd őt követi a Traian Băsescu volt államfő alapította ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) 5,6 százalékkal.

Ezután következik az RMDSZ, amely a hivatalos részeredmények alapján megszerezte a szavazatok 5,4 százalékát. A teljes feldolgozottság közeli eredmények alapján a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 4,25 százalékot kapott, és nem lépte át a mandátumszerzéshez szükséges bejutási küszöböt.

Exit poll: holtversenyben a PNL és a PSD

Az urnazárást követően közzétett exit poll adatok szerint álépte az RMDSZ az ötszázalékos bejutási küszöböt a vasárnapi európai parlamenti választáson. A megmérettetés rekordnak számító részvétel mellett zajlott. A CURS és az Avangard közvélemény-kutató intézetek által a szavazóhelyiségből kilépett választók megkérdezése alapján készített felmérések szerint a szövetség megszerezte a szavazatok 5,4 százalékát. Rendkívül szoros a verseny a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) és az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) között: az exit poll adatok szerint mindkét alakulat 25,8 százalékon áll.

korábban írtuk

Kelemen Hunor: az erdélyi magyarságnak erős hangja lesz az Európai Parlamentben

Kelemen Hunor a vasárnapi európai parlamenti választás urnazárását követően Kolozsváron  kijelentette: az exit poll adatok azt jelentik, hogy az erdélyi magyarságnak erős hangja lesz az Európai Parlamentben.

A nem hivatalos adatok szerint az USR–PLUS 2020 választási szövetség – a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Párt (PLUS) koalíciója – 23 százalékot szerzett, a Victor Ponta vezette Pro Románia (PRO) 5,7, míg a Traian Băsescu volt államfő alapította a Népi Mozgalom Párt (PMP) 5,2 százalékot. A kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 4,7 százalékon áll. A többi párt összesen 3,3 százalékot szerzett.

korábban írtuk

Johannis lemondásra szólította fel a kormányt, Dragnea nemet mond – Cioloș a magyarok mozgósításáról beszélt

Az európai parlamenti választások után a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) le kell mondania a kormányzásról – jelentette ki a vasárnap esti urnazárást követő sajtótájékoztatóján Klaus Johannis.

Ezek a nem hivatalos adatok amúgy a 19 órai állapotokat tükrözik, az urnazárásig rögzített helyzetről majd 23 órakor közölnek eredményeket a közvélemény-kutatók, amelyek szerint a hibaszázalék +/- 2 százalék. A 23 óra után közzétett, a 21 órás adatokat rögzítő exit poll adatok hasonló eredményeket mutatnak, és nem térnek el lényegesen a két órával korábbi becslésektől. 

Rekordrészvétel enyhébb magyar szavazókedvvel

Egyébként a vasárnapi megmérettetés rekordrészvétel mellett zajlott, a választásra jogosultak 49 százaléka, 8,9 millió szavazópolgár járult urnák elé 21 óráig az országos választási iroda (BEC) honlapján folyamatosan frissített adatok szerint. (Ebből 5,1 millió polgár városon, 3,8 millió pedig vidéken szavazott). Összehasonlításképpen: a 2014-es európai parlamenti választáson 32,44, a 2009-es megmérettetésen 27,67, míg a Romániában először 2007-ben rendezett uniós megmérettetésen 29,46 százalékos volt a részvétel. De túlszárnyalta a mostani EP-választáson tapasztalt szavazókedv a 2016-os és 2012-es romániai parlamenti megmérettetés idején mért 39,42, illetve 41,76 százalékos részvételt is. Parlamenti választások esetében legutóbb 2004-ben regisztráltak ötven százalékot meghaladó, 58 százalékos részvételt Romániában.

A magyarok lakta megyék többségében különben alacsonyabb a részvétel az országos átlaghoz képest. Kivétel Bihar és Szilágy megye, ahol 52, valamint Maros megye, ahol 49 százalékos a részvétel, miközben a tömbmagyar Hargita megyében a szavazásra jogosultak 47, míg Kovászna megyében 42 százaléka járult urnákhoz. Szatmár megye is alacsony, 41 százalékos részvételt produkált a BEC honlapján közölt adatok szerint.

A Klaus Johannis jobboldali államfő által igazságügyi témában kiírt, a balliberális kormánypártok által bírált, és félhivatalosan bojkottált népszavazáson a részvételi arány 41,28 százalék volt, messze meghaladva a 30 százalékos érvényességi küszöböt.