
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
A három és fél éves börtönbüntetéséből több mint két évet letöltő Liviu Dragnea szabadon engedése után sokakban fogalmazódott meg a kérdés: van-e politikai jövője az egykori szociáldemokrata pártvezérnek? Első nyilatkozatai alapján a volt házelnök nem zárkózna el az újabb szerepvállalástól.
2021. július 20., 13:532021. július 20., 13:53
Liviu Dragnea sokkal határozottabban jelezte nyitottságát az aktív politizálás folytatására, mint tette azt évekkel ezelőtti szabadulásakor Adrian Năstase exkormányfő – jelentette ki lapunknak Pászkán Zsolt, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője, aki szerint csak látszólag hátrányos a Szociáldemokrata Párt (PSD) korábbi vezetőjének helyzete.
„Úgy fogalmazhat meg kemény bírálatokat, akár a PSD jelenlegi vezetőségével szemben is, hogy közvetlenül nem fűződhet tisztségekben megnyilvánuló politikai érdeke hozzá” – hangsúlyozta a nagybányai születésű Románia-szakértő. Megjegyezte:
Azon felvetésünkre, hogy újra börtönbe kerülhet-e a politikus, Pászkán igennel válaszolt, hiszen – mint mondta – vannak még ügyek a tarsolyban, amelyekben a korrupcióellenes ügyészség (DNA) és a bíróságok feltűnően lassan haladnak előre. „Ez attól is függ, milyen lesz a Dragnea-hatás a következő hónapokban, mennyire befolyásolja majd a politikai életet” – tette hozzá.

„Kín és szenvedés volt számomra a börtönben töltött időszak” – jelentette ki Liviu Dragnea, amikor távozott a rahovai büntetés-végrehajtási intézetből, ahol több tucat híve várta a román Szociáldemokrata Párt (PSD) egykori erős emberét.
Az elemző azon kérdésünkre, hogy igazuk van-e azoknak, akik szerint a „mélyállam” áll Liviu Dragnea börtönbüntetése mögött, amiért különutas politikára törekedett, azt mondta: a PSD volt elnöke elleni, eddig jogerős ítéletté változott vádak, a „részvételre buzdítás” a Traian Băsescu felfüggesztésére kiírt népszavazáson és „két leplezett pártalkalmazott” az annak idején a szociáldemokrata politikus által vezetett Teleorman Megyei Tanácsnál nemcsak romániai viszonylatban maradnak általában következmények nélkül, hanem Nyugat-Európában is.
– idézett fel egy uniós példát Pászkán Zsolt.
A szakértő szerint a Laura Codruţa Kövesi által korábban vezetett DNA vádirataiban előszeretettel használt fordulattal élve, elmondható: „észszerű gyanúk” azt mutatják, hogy Liviu Dragnea félreállítására kevésbé a román politikai környezet, hanem inkább a „mélyállam”, illetve a vélelmezett megrendelők közé tartozó „eurokrácia” nyugalma miatt volt feltétlenül szükség.
Ezt támasztja alá az a mély hallgatás is, amit olyan ügyek kísérnek a DNA, az európai intézmények, de még a máskor oly aktív amerikai, svéd, holland nagykövetségek részéről, mint a Cătălin Drulă szállításügyi miniszter irodájában készült felvételek a jelenlegi koalíción belüli álláskupeckedésekről, vagy a koalíciós pártok más vezető tisztségviselőinek – Ion Ştefan, Costel Alexe – régebbi gyanús ügyei” – hangsúlyozta Pászkán Zsolt.
Érzelmi bántalmazásnak nevezte a román belügyminisztérium (MAI) azt a halloween közeledtével terjedő TikTok-trendet, amelyben szülők rémisztik meg gyerekeiket a nézettségért.
Románia a nagy fontosságú célországok körébe került a Kreml számára – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa a brassói Carfil fegyvergyár elleni szabotázsakció kapcsán.
Jogerősen szabadságvesztésre ítélt kedden a bukaresti ítélőtábla nyolc rendőrt, amiért a koronavírus-járvány idején jogellenesen fogva tartottak és bántalmaztak két fiatalembert.
Elítélte kedden Nicușor Dan román államfő a brassói Carfil fegyvergyár elleni támadást, amely a román hírszerzés szerint orosz szabotázsakció volt.
Durva kirohanást intézett Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője a parlamentben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a külföldi munkavállalók ellen a parlamentben.
Drasztikus lépést készít elő Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter az állami kórházakban dolgozó orvosok ellen, akik munkaidőben a magánrendelőjükben tevékenykednek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nélkül nem buktatható meg a Luca Niculescu vezette, független szakértőkből és szociáldemokrata párti (PSD) miniszterekből álló kormány – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A DIICOT és a SRI hétfőn közölte, hogy bizonyítékokat gyűjtöttek három külföldi állampolgár ellen, akik egy Oroszországból irányított szabotázshálózat tagjaiként kapcsolatba hozhatók a brassói Carfil fegyvergyár közelében történt robbanással.
Az 1989 előtti elnyomó kommunista rendszer „ökle”, a Securitate tisztjeinek élete nem csupán „szórakozásból” állt: időről időre vizsga keretében kellett számot adniuk tudásukról.
szóljon hozzá!