Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
A három és fél éves börtönbüntetéséből több mint két évet letöltő Liviu Dragnea szabadon engedése után sokakban fogalmazódott meg a kérdés: van-e politikai jövője az egykori szociáldemokrata pártvezérnek? Első nyilatkozatai alapján a volt házelnök nem zárkózna el az újabb szerepvállalástól.
2021. július 20., 13:532021. július 20., 13:53
Liviu Dragnea sokkal határozottabban jelezte nyitottságát az aktív politizálás folytatására, mint tette azt évekkel ezelőtti szabadulásakor Adrian Năstase exkormányfő – jelentette ki lapunknak Pászkán Zsolt, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője, aki szerint csak látszólag hátrányos a Szociáldemokrata Párt (PSD) korábbi vezetőjének helyzete.
„Úgy fogalmazhat meg kemény bírálatokat, akár a PSD jelenlegi vezetőségével szemben is, hogy közvetlenül nem fűződhet tisztségekben megnyilvánuló politikai érdeke hozzá” – hangsúlyozta a nagybányai születésű Románia-szakértő. Megjegyezte:
Azon felvetésünkre, hogy újra börtönbe kerülhet-e a politikus, Pászkán igennel válaszolt, hiszen – mint mondta – vannak még ügyek a tarsolyban, amelyekben a korrupcióellenes ügyészség (DNA) és a bíróságok feltűnően lassan haladnak előre. „Ez attól is függ, milyen lesz a Dragnea-hatás a következő hónapokban, mennyire befolyásolja majd a politikai életet” – tette hozzá.
„Kín és szenvedés volt számomra a börtönben töltött időszak” – jelentette ki Liviu Dragnea, amikor távozott a rahovai büntetés-végrehajtási intézetből, ahol több tucat híve várta a román Szociáldemokrata Párt (PSD) egykori erős emberét.
Az elemző azon kérdésünkre, hogy igazuk van-e azoknak, akik szerint a „mélyállam” áll Liviu Dragnea börtönbüntetése mögött, amiért különutas politikára törekedett, azt mondta: a PSD volt elnöke elleni, eddig jogerős ítéletté változott vádak, a „részvételre buzdítás” a Traian Băsescu felfüggesztésére kiírt népszavazáson és „két leplezett pártalkalmazott” az annak idején a szociáldemokrata politikus által vezetett Teleorman Megyei Tanácsnál nemcsak romániai viszonylatban maradnak általában következmények nélkül, hanem Nyugat-Európában is.
– idézett fel egy uniós példát Pászkán Zsolt.
A szakértő szerint a Laura Codruţa Kövesi által korábban vezetett DNA vádirataiban előszeretettel használt fordulattal élve, elmondható: „észszerű gyanúk” azt mutatják, hogy Liviu Dragnea félreállítására kevésbé a román politikai környezet, hanem inkább a „mélyállam”, illetve a vélelmezett megrendelők közé tartozó „eurokrácia” nyugalma miatt volt feltétlenül szükség.
Ezt támasztja alá az a mély hallgatás is, amit olyan ügyek kísérnek a DNA, az európai intézmények, de még a máskor oly aktív amerikai, svéd, holland nagykövetségek részéről, mint a Cătălin Drulă szállításügyi miniszter irodájában készült felvételek a jelenlegi koalíción belüli álláskupeckedésekről, vagy a koalíciós pártok más vezető tisztségviselőinek – Ion Ştefan, Costel Alexe – régebbi gyanús ügyei” – hangsúlyozta Pászkán Zsolt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A rendes tanári állások száma nem csökkent, a képzett helyettesítő tanároké sem nagy mértékben, és a megnövelt kötelező heti óraszámokhoz sikerült tanerőt találni az új tanévben – közölte hétfőn az oktatási minisztérium.
Több ezer közigazgatási szakszervezeti tag gyűlt össze hétfő reggel Bukarestben a kormánypalota előtti Győzelem téren, mivel azt állítják: a kormány által bejelentett intézkedések, a leépítések általános blokádhoz vezetnek az ágazatban.
Tömegverekedés tört ki a HelloJets légitársaság Tel-Avivból Bukarestbe tartó járatán hétfőre virradóra – közölte a román határrendészet.
Egyre több olyan incidensre számíthatunk, amelyek során orosz drónok sértik meg Románia légterét – jelentette ki Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Letartóztatta a rendőrség román posta egyik alkalmazottját, miután a gyanú szerint több mint egymillió lej értékű állampapírt lopott el.
A határhoz közeli ukrajnai célpontokat ért eddigi orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség kérdésére a védelmi minisztérium.
A hajnali szeizmikus mozgás után újabb, ezúttal a Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt vasárnap 14 óra 39 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A szombaton felszállt két F-16-os vadászgép pilótái engedélyt kaptak arra, hogy lelőjék a román légtérbe behatoló orosz drónt, de mégsem lőttek rá, ahogyan azt a lengyel hadsereg néhány nappal ezelőtt tette.
A kormánykoalíció több pártjának képviselői is cáfolták a kormányszóvivő bejelentését, miszerint a koalícióban egyhangú döntés született volna az alapélelmiszerek árrésplafonjának megszüntetéséről.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt vasárnap 2 óra 22 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!