
Kevés a diplomás. Románia az utolsó helyen áll EU-s szinten alig 23 százalékos értékkel, holott a 45 százalék lenne a cél
Fotó: Pixabay
Az Európai Unió (EU) 25 és 34 év közötti lakosságának 43 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel tavaly, két százalékkal többen, mint 2022-ben; Románia az utolsó helyen áll a rangsorban, alig 23 százalékos értékkel – derül ki az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) hétfőn közzétett adataiból.
2024. május 27., 13:562024. május 27., 13:56
Tizenhárom tagország már teljesítette az EU által 2030-ra kijelölt célértéket, azaz 25–34 éves népességének legalább 45 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezett. A 13 állam a következő: Írország (63 százalék), Ciprus (62 százalék), Luxemburg (60 százalék), Litvánia (57 százalék), Hollandia (55 százalék), Svédország (54 százalék), Spanyolország és Franciaország (egyaránt 52 százalék), Belgium (50 százalék), Dánia (49 százalék), Málta és Lengyelország (egyaránt 46 százalék), valamint Lettország (45 százalék).

A 2021-es adatok szerint a romániai nők 30,2 százalékának felsőfokú, 43,4 százalékának középfokú, 10 százalékának szakiskolai végzettsége volt, 6,5 százalékuk pedig érettségi után posztliceális képzésben részesült – közölte az statisztikai intézet.
Az Agerpres hírügynökség által idézett statisztikák szerint az EU tagországaiban több fiatal nő szerez diplomát, mint férfi, az aránybeli eltérések a Németországban jegyzett 5 százalék és az Észtországban, Lettországban, illetve Szlovéniában regisztrált 24 százalék között mozognak. A nők esetében már öt évvel ezelőtt sikerült elérni a 2030-ra kitűzött célt, 2019-ben uniós viszonylatban a 25–34 éves nők 45,1 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel. 2023-ra ez az arány 48,8 százalékra nőtt, míg a férfiaknál 37,6 százalék.
A felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak aránya sokkal lassúbb ütemben nőtt az elmúlt tíz évben, mint a nőknél, így a 2013-as 10,3 százalékpontról 2023-ra 11,2 százalékpontra nőtt a nemek közötti különbség.

Tavaly az Európai Unió 25 és 34 év közötti lakosságának 41 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel; e tekintetben Románia az utolsó helyen áll – derül ki az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) kedden közzétett adataiból.
Mint ismeretes, a május óta tartó politikai patthelyzet feloldására tett újabb kísérletként Nicușor Dan elnök hétfő este egy negyedik miniszterelnök-jelöltet is megnevezett Luca Niculescu külügyi államtitkár, volt párizsi nagykövet személyében.
Az RMDSZ a héten megbeszélést folytat Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel a leendő kormányprogramról.
Az előre hozott parlamenti választások szükségességéről beszélt Dominic Fritz, a kormánykoalícióban részt vevő Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.
A romániai kormányválság következményei egyre kézzelfoghatóbbá válnak a helyi önkormányzatok számára. A költségvetés-kiegészítés elmaradása miatt elapadtak a szociális ellátásokra, közszolgáltatásokra és folyamatban lévő beruházásokra szánt pénzek.
Luca Niculescu külügyi államtitkár, Nicușor Dan államfő negyedik miniszterelnök-jelöltje abból a szempontból előnnyel indul, hogy nem pártpolitikus, azonban a parlamenti erőviszonyokat ez sem változtatja meg – értékelt a Krónika számára Pászkán Zsolt.
Miután a Luca Niculescu kormányalakítási megbízásáról szóló elnöki rendelet megjelent a Hivatalos Közlönyben, a legújabb „kiválasztottnak” tíz napja van arra, hogy csapatot gyűjtsön maga köré, megalkossák a kormányprogramot, és a parlament elé álljanak.
Egyre komolyabbnak tűnik a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion eltökéltsége Nicușor Dan államfő felfüggesztésére.
Az ellenzéki pártok körében inkább elutasítás, a kormányoldal részéről fogékonyság tapasztalható, miután Nicușor Dan államfő Luca Niculescu külügyi államtitkár személyében hétfő este megnevezte új, immár negyedik miniszterelnök-jelöltjét.
Luca Niculescu diplomatát bízta meg kormányalakítással hétfőn este Nicușor Dan államfő. A korábban újságíróként is tevékenykedő egykori nagykövet sorrendben a negyedik miniszterelnök-jelölt az Ilie Bolojan vezette kabinet május 5-ei bukása óta.
A kommunista rezsim utolsó éveiben több ezer ember próbálta elhagyni Romániát, hogy Magyarországra jusson, akár illegálisan próbálva átkelni a határon, akár úgy hogy kirándulások után nem tértek vissza az országba.
szóljon hozzá!