Elhidegülő viszony? Szijjártó Péter magyar és Teodor Meleșcanu román külügyminiszter
Fotó: Rostás Szabolcs
Magyarázatot kér a román külügyminisztérium Szijjártó Péter magyar külügyminiszternek nemrég a regionális energetikai együttműködésről tett kijelentései kapcsán, a magyar tárcavezető ugyanis számos bírálattal illette Bukarestet.
A bukaresti külügyi tárca szombati, a Krónika szerkesztőségéhez is eljuttatott közleményében úgy fogalmaz: aggodalommal vette tudomásul a nyilvánosságban elhangzott kijelentéseket, beleértve Szijjártó Péter nyilatkozatát, és Magyarország bukaresti nagykövetségén keresztül magyarázatot kért ezeknek a véleményeknek az okára.
A román külügy Szijjártó Péternek az amerikai fővárosban elhangzott szavaira reagált, amelyben a külgazdasági és külügyminiszter szerdán a közép-európai energiabiztonságról, az egyoldalú függőség feladásának szükségességéről beszélt. A tárcavezető az MTI-nek nyilatkozva úgy vélte, szükséges fokozni a nemzetközi nyomást azokon az országokon a térségben, amelyek a kétoldalú és európai kötelezettségeiket megszegve nem biztosítják a gázvezeték-interkonnektorok kétirányú alkalmazását.
Szijjártó fontosnak nevezte azt is, hogy a nemzetközi nyomás fennmaradjon annak érdekében, hogy Románia kezdje el kitermelni a fekete-tengeri gázt 2022-től. „Emellett abban a tekintetben is fenn kell tartani a nemzetközi nyomást, hogy végre épüljenek LNG-terminálok Közép-Európa környékén” – mutatott rá Szijjártó Péter.
Szombati állásfoglalásában a román külügyminisztérium azt állítja, hogy a bukaresti hatóságok jelentős erőfeszítéseket tesznek a regionális földgázellátást és -szállítást biztosításához szükséges infrastruktúra kiépítése érdekében. A tárca emlékeztet a román energiaügyi minisztérium pénteken kiadott közleményére, amely leszögezi: Románia tiszteletben fogja tartani a BRUA elnevezésű bolgár-román-magyar-osztrák gázfolyosó romániai szakaszának megépítésére vállalt valamennyi határidőt. Anton Anton román energiaügyi miniszter nyomatékosította, hogy Románia betartja a határidőket és idejében meg fog épülni a vezeték romániai szakasza, amely lehetővé teszi majd, hogy a Fekete-tengerben kitermelt földgáz eljusson a Romániával szomszédos országokba. (A román gázszállítási rendszerüzemeltető, a Transgaz június 4-én bejelentette, megkezdte a BRUA gázfolyosó romániai szakaszának építését). Mindazonáltal a román külügyminisztérium a magyar felet vádolja azzal, hogy nem hajtotta végre a szükséges beruházásokat a BRUA magyarországi szakaszának megvalósításához a regionális kötelezettségvállalás értelmében.
A román külügy szerint a parlament egyik törvényhozási prioritása a tengeri kitermelést szabályozó offshore-törvény elfogadása. A Teodor Meleșcanu vezette tárca ugyanakkor felrója a magyar félnek a román területen szervezett, „indokolatlan és az együttműködés szellemével ellentétes” megnyilvánulásokat is. Ezzel minden bizonnyal arra a sajtóértekezletre utal, amelyet a magyarországi nagynyomású földgázszállító vezetékrendszert üzemeltető FGSZ vezetői tartottak a héten Bukarestben. A román médiában negatív visszhangja volt annak, hogy Terhes Kristóf, a Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója állítólag azzal próbálta leszerelni a fekete-tengeri gáz magyarországi értékesítésével szembeni zsigeri román ellenkezést, hogy Romániának – az energiaforrást hasznosító ipar és jelentős háztartási fogyasztás híján – nem lesz mit kezdenie a Fekete-tengeren kitermelendő 200 milliárd köbméternyi gázzal, hacsak nem akar egy „nagy tüzet rakni”.
Egy hét leforgása alatt a mostani immár a második éles nyilatkozatváltás a bukaresti és a budapesti kormány között. Mint arról beszámoltunk, a bukaresti külügyminisztérium nemrég arroganciával, a román néppel és annak történelmével szembeni tiszteletlenséggel vádolta meg Semjén Zsoltot a miniszterelnök-helyettes Trianonnal, valamint Románia és Erdély egyesülésével kapcsolatos kijelentései miatt.
A hajnali szeizmikus mozgás után újabb, ezúttal a Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt vasárnap 14 óra 39 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A szombaton felszállt két F-16-os vadászgép pilótái engedélyt kaptak arra, hogy lelőjék a román légtérbe behatoló orosz drónt, de mégsem lőttek rá, ahogyan azt a lengyel hadsereg néhány nappal ezelőtt tette.
A kormánykoalíció több pártjának képviselői is cáfolták a kormányszóvivő bejelentését, miszerint a koalícióban egyhangú döntés született volna az alapélelmiszerek árrésplafonjának megszüntetéséről.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt vasárnap 2 óra 22 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Nem a román hadsereg vagy a NATO erői lőtték le a román légtérbe szombaton behatoló orosz drónt – közölte Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Míg eddig rendszerint éjszaka támadta az orosz hadsereg drónokkal a Dunán húzódó román-ukrán határ mentén fekvő ukrajnai célpontokat, ezúttal szombat délután adott ki a román katasztrófavédelem riasztást Tulcea megye lakóinak.
A tanítási normák változását követően a pedagógusok fizetése változatlan marad – jelentette ki szombaton Daniel David.
Románia nem vezényel katonákat Ukrajnába – szögezte le szombaton Ionuţ Moşteanu védelmi miniszter.
Az Eastern Sentry (Keleti Őrszem) katonai művelet az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének gyors reakciója a NATO-tagállamok szuverén légterének ismételt megsértésére – közölte péntek este a külügyminisztérium.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter pénteken menesztette a román vízügyi igazgatóság (ANAR) vezetőjét.
szóljon hozzá!