
Fotó: Veres Nándor
Az új tanügyi törvény tervezete az elvégzett szakhoz igazodó érettségi vizsgát vezetne be, ugyanakkor kiegészítő vizsgát tenne kötelezővé, amely a vizsgázók alapismereteit mérné fel a szaktól eltérő területen – jelentette be a román oktatási miniszter.
2023. február 27., 18:332023. február 27., 18:33
2023. február 27., 18:352023. február 27., 18:35
Ligia Deca az új oktatási törvények tervezetének bemutatásakor azt mondta, az érettségi vizsgákat az egyes szakokhoz igazítják, a műszaki gimnáziumokban például műszaki profilú érettségi lesz. A fiatalok munkaerőpiaci esélyeinek növelése érdekében két idegen nyelvből tesznek majd kompetenciavizsgát, a kijárt órák számának függvényében különböző szinteken.
A humán szakosok alapműveltségét tehát választás szerint matematikából vagy természettudományból mérik fel, a reál szakosokét pedig történelemből, logikából, filozófiából vagy pszichológiából. Ezen a vizsgán nem adnak jegyet, csak „sikerült” vagy „sikertelen” minősítést. További újítás, hogy a két idegen nyelv, a digitális kompetenciák és a szakot kiegészítő komplementer kompetenciákat felmérő vizsgákat tanév közben is le lehet majd tenni, így a nyári, illetve őszi érettségi időszakra kevesebb vizsga marad.
Ligia Deca elmondta, a tervezet szerint az érdemösztöndíj havi 200 lejről 450 lejre nő. A teljesítmény-ösztöndíjat kiválósági ösztöndíjnak fogják nevezni, és azok részesülnek benne, akik az országos vagy a nemzetközi tantárgyversenyeken díjazást érnek el. Az országos tantárgyversenyeken nyert díjért havi 700 lejt, a dobogós helyezésekért havi 1000 lejt kapnak a diákok. Azok a diákok, akik az országos sportszövetségek által szervezett olimpiai sportágakban érmet nyernek, érdemösztöndíjat kapnak – számolt be a tanügyminiszter.
Ligia Deca tájékoztatott arról is, hogy mind az elméleti, mind a műszaki, mind pedig a tehetséggondozó oktatást biztosító gimnáziumi osztályokból egyenlő eséllyel lehet majd egyetemre jelentkezni. A duális szakképzést oly módon reformálják meg 2027-ig, hogy az a munkáltatókkal szoros együttműködésben történjék, és az egyetemi oktatásra is kiterjesztik – mondta még a tárcavezető.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
A Maros Megyei Tanács soros ülésén jóváhagyta a megye költségvetésének kiigazítását, amelynek keretében több alárendelt intézmény számára különítettek el többletforrásokat.
Alkotmányos jellegű jogi konfliktus állt fenn a román kormány és a parlament között a SAFE-programra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet kibocsátása miatt a bukaresti alkotmánybíróság csütörtökön kihirdetett ítélete szerint.
szóljon hozzá!