
Fotó: Krónika
2008. június 09., 00:002008. június 09., 00:00
Fotó: presidency.ro
A kötetre reflektálva az államfő elmondta: a jelenlegi romániai politikai helyzet és államberendezkedés kettősségére mutat rá. Idetartozik az államhatalom megosztása, amelyet viszont annyira ellentmondásosan ír elő az alkotmány, hogy a mindennapi életben nehéz határt húzni e hatalomnak a különböző intézményi képviselői között. Ennek egyik lényeges oka, hogy az egész romániai alkotmányos rendszer túlságosan távol áll az egyszerű állampolgártól, ezért az alaptörvényt sürgősen emberközelivé kell tenni, csökkentve annak politikai jellegét. Az államfő szerint erre számtalan példa létezik, elsősorban az Európai Unió tagállamain belül, ahol a lakosság egyre inkább eltávolodni látszik a politikától, valamint annak különböző megnyilvánulási formáitól.
Emellett az alkotmányból hiányzik a lakosság egy alapvető joga, a hatalom gyakorlásáé – tette hozzá az elnök, rámutatva: bár az alaptörvény második cikkelye a szuverén hatalom gyakorlását a nép kizárólagos előjogaként határozza meg, ennek keretei igencsak szűkösek. Băsescu meglátása szerint a választások az egyetlen alkalom, amikor a lakosságnak valós esélye van beleszólni az ország ügyeibe. A népszavazások alkalmával is mindössze konzultatív szerepet kap, ügydöntő jellege általában nincs ezeknek az urnákhoz hívásoknak, ami röviden annyit jelent, hogy a politikusokat semmi nem kényszeríti a népakarat tiszteletben tartására. „Mindezt összevetve világos, hogy a román alkotmány eltávolítja a hatalom képviselőit a lakosságtól” – összegzett.Végül Băsescu kitért arra is, hogy az alaptörvény egyik jelentős hiányossága, hogy nem szolgál megoldásokkal az állam intézményei közötti konfliktusokra. „Az alkotmány sorozatos kisebbségi kormányzásokra ad lehetőséget, miközben a demokrácia egyik alapelve a többség megléte, akkor is, ha az csak viszonylagos”. Ez sorozatos konfliktusokhoz vezet, hiszen a kisebbség sokszor a többség akarata ellenére dönt – érvelt az államfő.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.