
Fotó: Krónika
2008. június 09., 00:002008. június 09., 00:00
Fotó: presidency.ro
A kötetre reflektálva az államfő elmondta: a jelenlegi romániai politikai helyzet és államberendezkedés kettősségére mutat rá. Idetartozik az államhatalom megosztása, amelyet viszont annyira ellentmondásosan ír elő az alkotmány, hogy a mindennapi életben nehéz határt húzni e hatalomnak a különböző intézményi képviselői között. Ennek egyik lényeges oka, hogy az egész romániai alkotmányos rendszer túlságosan távol áll az egyszerű állampolgártól, ezért az alaptörvényt sürgősen emberközelivé kell tenni, csökkentve annak politikai jellegét. Az államfő szerint erre számtalan példa létezik, elsősorban az Európai Unió tagállamain belül, ahol a lakosság egyre inkább eltávolodni látszik a politikától, valamint annak különböző megnyilvánulási formáitól.
Emellett az alkotmányból hiányzik a lakosság egy alapvető joga, a hatalom gyakorlásáé – tette hozzá az elnök, rámutatva: bár az alaptörvény második cikkelye a szuverén hatalom gyakorlását a nép kizárólagos előjogaként határozza meg, ennek keretei igencsak szűkösek. Băsescu meglátása szerint a választások az egyetlen alkalom, amikor a lakosságnak valós esélye van beleszólni az ország ügyeibe. A népszavazások alkalmával is mindössze konzultatív szerepet kap, ügydöntő jellege általában nincs ezeknek az urnákhoz hívásoknak, ami röviden annyit jelent, hogy a politikusokat semmi nem kényszeríti a népakarat tiszteletben tartására. „Mindezt összevetve világos, hogy a román alkotmány eltávolítja a hatalom képviselőit a lakosságtól” – összegzett.Végül Băsescu kitért arra is, hogy az alaptörvény egyik jelentős hiányossága, hogy nem szolgál megoldásokkal az állam intézményei közötti konfliktusokra. „Az alkotmány sorozatos kisebbségi kormányzásokra ad lehetőséget, miközben a demokrácia egyik alapelve a többség megléte, akkor is, ha az csak viszonylagos”. Ez sorozatos konfliktusokhoz vezet, hiszen a kisebbség sokszor a többség akarata ellenére dönt – érvelt az államfő.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.