Fotó: Krónika
2008. június 09., 00:002008. június 09., 00:00
Fotó: presidency.ro
A kötetre reflektálva az államfő elmondta: a jelenlegi romániai politikai helyzet és államberendezkedés kettősségére mutat rá. Idetartozik az államhatalom megosztása, amelyet viszont annyira ellentmondásosan ír elő az alkotmány, hogy a mindennapi életben nehéz határt húzni e hatalomnak a különböző intézményi képviselői között. Ennek egyik lényeges oka, hogy az egész romániai alkotmányos rendszer túlságosan távol áll az egyszerű állampolgártól, ezért az alaptörvényt sürgősen emberközelivé kell tenni, csökkentve annak politikai jellegét. Az államfő szerint erre számtalan példa létezik, elsősorban az Európai Unió tagállamain belül, ahol a lakosság egyre inkább eltávolodni látszik a politikától, valamint annak különböző megnyilvánulási formáitól.
Emellett az alkotmányból hiányzik a lakosság egy alapvető joga, a hatalom gyakorlásáé – tette hozzá az elnök, rámutatva: bár az alaptörvény második cikkelye a szuverén hatalom gyakorlását a nép kizárólagos előjogaként határozza meg, ennek keretei igencsak szűkösek. Băsescu meglátása szerint a választások az egyetlen alkalom, amikor a lakosságnak valós esélye van beleszólni az ország ügyeibe. A népszavazások alkalmával is mindössze konzultatív szerepet kap, ügydöntő jellege általában nincs ezeknek az urnákhoz hívásoknak, ami röviden annyit jelent, hogy a politikusokat semmi nem kényszeríti a népakarat tiszteletben tartására. „Mindezt összevetve világos, hogy a román alkotmány eltávolítja a hatalom képviselőit a lakosságtól” – összegzett.Végül Băsescu kitért arra is, hogy az alaptörvény egyik jelentős hiányossága, hogy nem szolgál megoldásokkal az állam intézményei közötti konfliktusokra. „Az alkotmány sorozatos kisebbségi kormányzásokra ad lehetőséget, miközben a demokrácia egyik alapelve a többség megléte, akkor is, ha az csak viszonylagos”. Ez sorozatos konfliktusokhoz vezet, hiszen a kisebbség sokszor a többség akarata ellenére dönt – érvelt az államfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Letartóztatta a rendőrség román posta egyik alkalmazottját, miután a gyanú szerint több mint egymillió lej értékű állampapírt lopott el.
A határhoz közeli ukrajnai célpontokat ért eddigi orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség kérdésére a védelmi minisztérium.
A hajnali szeizmikus mozgás után újabb, ezúttal a Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt vasárnap 14 óra 39 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A szombaton felszállt két F-16-os vadászgép pilótái engedélyt kaptak arra, hogy lelőjék a román légtérbe behatoló orosz drónt, de mégsem lőttek rá, ahogyan azt a lengyel hadsereg néhány nappal ezelőtt tette.
A kormánykoalíció több pártjának képviselői is cáfolták a kormányszóvivő bejelentését, miszerint a koalícióban egyhangú döntés született volna az alapélelmiszerek árrésplafonjának megszüntetéséről.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt vasárnap 2 óra 22 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Nem a román hadsereg vagy a NATO erői lőtték le a román légtérbe szombaton behatoló orosz drónt – közölte Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Míg eddig rendszerint éjszaka támadta az orosz hadsereg drónokkal a Dunán húzódó román-ukrán határ mentén fekvő ukrajnai célpontokat, ezúttal szombat délután adott ki a román katasztrófavédelem riasztást Tulcea megye lakóinak.
A tanítási normák változását követően a pedagógusok fizetése változatlan marad – jelentette ki szombaton Daniel David.
Románia nem vezényel katonákat Ukrajnába – szögezte le szombaton Ionuţ Moşteanu védelmi miniszter.
Látogatottsági adatok