Elutasították az RMDSZ és PNL bizalmatlansági indítványát

A két ház együttes ülésén az indítványt 112 képviselő szavazta meg, míg 137-en ellene voksoltak, két szavazat pedig érvénytelen volt. Ahhoz, hogy az indítvány átmenjen, 236 szavazat lett volna szükséges. Az ülésen egyébként a 471 honatyából csupán 348 volt jelen.
A nagykoalíció két pártja, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) az ülés előtt bejelentette, hogy képviselői nem vesznek részt a szavazáson.

Később azonban a PDL mégis meggondolta magát, és bejelentette, hogy honatyái ott maradnak az ülésteremben, sőt szavazni is fognak – természetesen az indítvány ellen. Mircea Toader a PDL részéről közölte, azért gondolták meg magukat, nehogy az ellenzék a távolmaradásukra hivatkozva megóvja a voksolás eredményét.

Hasonló álláspontra helyezkedtek a kisebbségeket tömörítő frakció képviselői is: Varujan Pambuccian frakcióvezető kijelentette, hogy a csoport tagjai betartják a kormány támogatására annak megalakulásakor tett ígéretüket, és nem szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt. Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy ideje lenne szembenézni egyes intézkedések kudarcával.

Mint arról beszámoltunk, a bizalmatlansági indítványt a PNL és az RMDSZ annak nyomán nyújtotta be, hogy a kormány felelősségvállalással, azaz a parlamenti vita megkerülésével terjesztette a törvényhozás elé a közalkalmazotti bérek egységesítéséről, az egyes állami hivatalok átszervezéséről, valamint a tanügy reformjáról szóló törvénytervezeteket. Az alkotmány értelmében ilyenkor a parlamenti vita elmarad, ám az ellenzéknek jogában áll bizalmatlansági indítványt benyújtani a kormány ellen a jogszabályok beterjesztését követő három napon belül.

Ha a parlament megszavazza az indítványt, a kormány megbukik, ha viszont elutasítja, a beterjesztett jogszabályok elfogadottnak tekintendők. A PNL eredetileg mindhárom törvény esetében élni kívánt a bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetőségével, ám a másik ellenzéki alakulat, az RMDSZ csupán az egységes bérezés ügyében állt a liberálisok mellé, mivel a szövetség szerint az oktatási törvény – bár továbbra sem elégíti ki mindenben a magyar közösség igényeit – még mindig jobb, mint a jelenleg hatályban levő jogszabály.

Ennek nyomán nyújtotta be a két alakulat a 24 oldalas, A kormány eldöntötte: az értelmetlen munka helyett inkább keveset tesz és rosszul című indítványt, amelyben a kabinet ballépéseit ostorozta. A választási matematikát azonban nem tudták felülírni: az egyik kormánypárt ellenszavazataival, illetve a másik távolmaradásával esély sem volt a kormánybuktatás megszavazására, mivel összesen 121 képviselővel rendelkeznek. Az indítvány vitája során ugyanakkor nem maradtak el az indulatos kifakadások.

A benyújtó PNL elnöke, Crin Antonescu vehemensen bírálta a kormányt, olyan mozdonyvezetőhöz hasonlítva Emil Boc kormányfőt, aki „megittasodott a reformok eufóriájától”, és felróva neki, hogy törvénynek tekinti az államfői jelentéseket, miközben az ország kisiklófélben van. Emil Boc viszont arról beszélt: önmaga ellen nyújtotta be az indítványt az ellenzék, mivel nem vette észre, hogy a bértörvény alapját épp azon javaslatok képezik, amelyeket még az előző kormány dolgozott ki, ám képtelen volt a jogszabály elfogadtatására.