Elutasította a magyar politikusokat elítélő politikai nyilatkozatot a bukaresti képviselőház

Az ülést vezető Ioan Oltean először bejelentette, hogy a dokumentumot a ház 142 igen, 110 nem szavazat és 25 tartózkodás mellett elfogadta. Hét honatya jelen volt az ülésteremben, de nem szavazott. Az ellenzéki képviselők ezt tapssal fogadták, Oltean berekesztette az ülést, és a honatyák elkezdték elhagyni a termet. Oltean azonban kisvártatva ismét a szónoki emelvényre lépett, és kijelentette: mégsem fogadták el a nyilatkozatot, mivel nem volt meg az elfogadásához szükséges többség. Ehhez ugyanis a jelen lévő honatyák fele plusz egy képviselő igen szavazata kellett volna, ám mivel 284-en voltak jelen az ülésteremben, és ez a szám ebben az esetben 143 lett volna, a nyilatkozat nem tekinthető elfogadottnak.

Korodi kellemetlen meglepetésre számít

Korodi Attila, a külügyi bizottság RMDSZ-es elnöke a voksolást követően a Krónikának elmondta: a nyilatkozat elutasítása végleges, az ellenzék szempontjából ennek az ügynek már nincs megoldása. „Az ellenzék egy kicsit lefagyott” – illusztrálta a szavazás eredménye után kialakult hangulatot a honatya. Megjegyezte ugyanakkor, hogy jóra nem lehet számítani, mivel annak alapján, ahogy a két ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) honatyái a bizottságban viselkedtek, különös tekintettel Călin Popescu-Tăriceanu volt miniszterelnökre, aki kemény hangvételű elítélő nyilatkozat elfogadása mellett kardoskodott, az ellenzék még „kellemetlen meglepetést” okozhat a közeljövőben. 

Korodi egyébként még a bizottsági ülést követően, a parlamenti szavazás előtt kifejtette, nem a PNL nyilatkozatáról van szó. „A szövegen sokat dolgoztunk, a bizottság számos tagja közreműködött a megfogalmazásában” – fejtette ki Korodi. Álláspontja szerint ugyanakkor az lett volna a helyes eljárás, ha a képviselőház elnöke, Roberta Anastase terjesztett volna be egy ilyen témájú nyilatkozatot, ahogy azt a szenátus elnöke, Mircea Geoană is tette. Kifejtette: a nyilatkozat egyik részét az RMDSZ dolgozta ki, ebben arról van szó, hogy a magyar-román kapcsolatokat tovább kell építeni, ugyanakkor a teljes szöveget nem vállalja fel. „Nem tudunk azonosulni a nyilatkozattal. Álláspontunk szerint ez a lépés eltúlzott ahhoz képest, ami valójában történt, mivel nem a magyar Országgyűlés mondott beszédeket március 15-én. Ezért úgy véljük, sokkal jobb lett volna, ha hasonló szinten történt volna meg a reagálás” – mondta Korodi.

Octavian Bot „árulása”

A külügyi bizottság ellenzéki Szociálliberális Unióhoz (USL) tartozó tagjai kedd reggel fogadták el a nyilatkozat szövegét, mivel a 25 tagból 13-an voltak jelen, így megvolt a testület határozatképessége. Az ülést a bizottság szociáldemokrata alelnöke, Manuela Mitrea vezette. Az ellenzéki képviselők mellett ugyanakkor egy kormánypárti honatya, a Bihar megyéből a Demokrata-Liberális Párt (PDL) színeiben parlamentbe jutott Octavian Bot is megszavazta a dokumentumot. Amikor a többi kormánypárti honatya megérkezett, már nem tudták semmissé tenni a voksolás eredményét, pedig még Mircea Toader, a PDL frakcióvezetője is megpróbálta Botot rábeszélni, hogy változtassa meg álláspontját. Rövid tárgyalási szünetet követően a kormányoldal végül elfogadta a szavazás eredményét.

Korodi Attila a Krónika kérdésére kifejtette, a kormánypártok – a Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ – még hétfőn megegyeztek, hogy nem támogatják a bizottsági szavazás keddi megtartását, ezért távol maradnak az üléstől. Ennek ellenére Octavian Bot mégis részt vett a voksoláson, és mivel így az érvényes volt, ügyrendi indokokkal már nem lehetett semmissé tenni. Korodi lapunknak kifejtette, a nyilatkozat ügyét a testületben mindenképpen napirendre kellett tűzni, mivel a házbizottság ellenzéki kezdeményezésre felkérte erre.

Az elfogadott szöveg szerint „A képviselőház, tekintetbe véve a kiváló román-magyar viszonyt, felrója, hogy politikai célokra próbálták meg kihasználni a március 15-i ünnepet, és Romániában lezajlott rendezvényeken egyes magyarországi méltóságok az Európai Unió és a modern világ ideáljaitól idegen, nacionalista hangvételű politikai retorikát alkalmaztak. A képviselőház szerint elfogadhatatlanok egyes magyar hivatalosságok etnikai alapú területi autonómiára vonatkozó kijelentései. A képviselőház megerősíti, hogy a gondviselés által egymás mellé helyezett, minden téren együttműködésre és a NATO-n és az EU-n belüli partnerségre ítéltetett Románia és Magyarország közötti kapcsolatokat a jószomszédi viszony és a demokratikus együttélés szellemében kell ápolni.”

A dokumentum arra is kitér, hogy Románia a jószomszédi kapcsolatok és a mindkét fél számára előnyös, kiegyensúlyozott és pragmatikus viszony kialakulásáért küzd. Mindemellett megállapítják, hogy a jószomszédság és a kölcsönös tisztelet, valamint a Románia és Magyarország közötti együttműködés mindkét nép érdeke, és elismerik, hogy a nemzeti kisebbségek szerves részét képezik azon társadalmaknak, amelyben élnek. Egyúttal síkra szállnak a közös kormányülések folytatása mellett is.

Mint arról beszámoltunk, az erdélyi március 15-i ünnepségek kacsán elhangzott magyarországi politikai nyilatkozatok közül többek között Kövér László, az Országgyűlés elnöke által mondottak miatt követelt ellenlépéseket a PNL, Kövér ugyanis arról beszélt, hogy az autonómia olyan európai érték, amely a Teremtő akaratának is megfelel. A liberálisok által kirobbantott, magyarellenes hisztériakampány alapját ugyanakkor egy Orbán Viktor miniszterelnöknek tulajdonított, de valójában Bajtai Erzsébet, a bukaresti magyar nagykövet felesége szájából elhangzott kijelentés jelenti. Bajtai a marosvásárhelyi ünnepségen felolvasta Orbán Viktor határon túliakhoz címzett üzenetét, majd ezt befejezve néhány saját gondolatát is megosztotta a jelenlevőkkel, amelyeket azonban az Agerpres román állami hírügynökség magyarul nem tudó, és a beszédet tolmács révén hallgató tudósítója a kormányfőnek tulajdonított. Ugyanakkor ezek a gondolatok sem tartalmaztak olyan gondolatokat – irredenta, Erdély elszakítására buzdító megnyilatkozásokat –, amelyekkel a PNL megvádolta őt. Bajtai csupán arról beszélt, hogy „Más országok ármányos szövetségén múlott, hogy elbukott a szabadságharc. És ez az, ami elvette tőlünk Erdélyt. De most lehetőségünk van arra, hogy békésen és demokratikus úton egyesítsük nemzetünket. Ez a legfontosabb célunk” – hangoztatta.

A PNL már március 16-án botrányt okozott a parlamentben, amikor a kormány ellen a munaktörvénykönyvért való felelősségvállalás nyomán benyújtott bizalmatlansági indítvány vitájával egyidőben akarta elfogadtatni a saját nyilatkozatát, ezt azonban a kormányoldal akkor megakadályozta.