Alkotmányos konfliktusba került a szenátus az igazságszolgáltatással, amikor a Dan Șova szociáldemokrata (PSD) szenátor, volt fejlesztési miniszter előzetes letartóztatására vonatkozó korrupcióellenes ügyészségi kérés jóváhagyásához minősített, nem pedig egyszerű többséget követelt – döntött szerdán az alkotmánybíróság.
2015. április 08., 16:342015. április 08., 16:34
2015. április 08., 20:342015. április 08., 20:34
Mint arról beszámoltunk, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) szerint Dan Șova ügyvédi irodáján keresztül három rendbeli hivatali visszaélésben érintett a turceni-i és a rovinari-i energetikai cégekkel kapcsolatos korrupciós ügyekben, amelyek során az ellenőrző szervek szerint a cégek menedzsmentje összesen mintegy 16-17 millió eurós kárt okozott az államkasszának.
Az ügyészség szerint Șova olyan bizonyítékokat próbált megsemmisíteni, amelyek az érintettségét bizonyítják a két energetikai céggel kapcsolatos korrupciós ügyekben. A politikus őrizetbe vételének jóváhagyásáról szóló voksoláson 79-en szavazták meg az előzetes letartóztatásba helyezését, míg 67-en ellenezték.
Már nem szenátor Vâlcov
Lemondott szenátori mandátumáról a korrupcióval gyanúsított volt pénzügyminiszter, Darius Vâlcov. Ezt a politikus ügyvédje jelentette be kedden este. Egyébként szintén kedden este a legfelsőbb bíróság elutasította az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kérését, hogy a Vâlcov ellen felhozott vádak egyesítése nyomán kidolgozott újabb dosszié ügyében is előzetes letartóztatásba helyezze a volt minisztert. Vâlcov ugyanis csütörtök óta már amúgy is előzetesben van.
Mint ismeretes, Vâlcov ellen az a gyanú, hogy még az Olt megyei Slatina polgármestereként kétmillió euró csúszópénzt fogadott el egy üzletembertől, hogy az ő cégeit támogassa a közbeszerzési pályázatokon. A pénzből értékes festményeket vásárolt. Egy másik ügyben azzal gyanúsítják, hogy polgármesterként, szenátorként és miniszterként is tovább irányította cégeit. A volt miniszter beismerő vallomást tett.
A felsőház vezetése a szenátus házszabályát vette figyelembe az eredmény megállapításakor, amely szerint egy határozat meghozatalához az összes szenátor többségének támogatása szükséges. Csakhogy az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) rámutatott, az alkotmány 76. cikkelye azt mondja ki, hogy elég a jelen levők többségének „igen” szavazata. Mivel a jogrendszer értelmében az alkotmány minden más törvény fölött áll, a PNL, Klaus Johannis államfő és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) is alkotmánybírósághoz fordult az ügyben.
A szerdai, mintegy ötórás alkotmánybírósági ülést követően Augustin Zegrean, a taláros testület elnöke közölte: a CSM panasza nyomán megállapították, hogy alkotmányos természetű konfliktus alakult ki a legfőbb ügyészség és a szenátus között, miután utóbbi nem tette közzé az elutasító eredményről szóló határozat szövegét, csupán megállapította az eredményt.
Az ítélet nyomán a szenátusnak meg kell szövegeznie a határozat eredményét, és közölnie kell azt a hivatalos közlönyben. A PNL panasza kapcsán megállapították: a felsőház azóta összhangba hozta a házszabályt az alkotmánnyal, a liberálisok pedig épp a két alapdokumentum közötti eltérésre hívta fel a figyelmet.
Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus elnöke, aki a kormányzó PSD egyik legfőbb szövetségesének számít, szerdán ismét kijelentette: az alkotmánybíróság döntésétől függetlenül nincs mód a szavazás megismétlésére, mivel a voksolás törvényesen zajlott.
Mint arról beszámoltunk, a parlament a két ház keddi együttes ülésén megkönnyítette a törvényhozók őrizetbe vételét a szenátorok és képviselők jogállásának módosításával: egy ilyen határozat elfogadásához az eddigi minősített többség helyett egyszerű többség is elegendő lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!