Alkotmányos konfliktusba került a szenátus az igazságszolgáltatással, amikor a Dan Șova szociáldemokrata (PSD) szenátor, volt fejlesztési miniszter előzetes letartóztatására vonatkozó korrupcióellenes ügyészségi kérés jóváhagyásához minősített, nem pedig egyszerű többséget követelt – döntött szerdán az alkotmánybíróság.
2015. április 08., 16:342015. április 08., 16:34
2015. április 08., 20:342015. április 08., 20:34
Mint arról beszámoltunk, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) szerint Dan Șova ügyvédi irodáján keresztül három rendbeli hivatali visszaélésben érintett a turceni-i és a rovinari-i energetikai cégekkel kapcsolatos korrupciós ügyekben, amelyek során az ellenőrző szervek szerint a cégek menedzsmentje összesen mintegy 16-17 millió eurós kárt okozott az államkasszának.
Az ügyészség szerint Șova olyan bizonyítékokat próbált megsemmisíteni, amelyek az érintettségét bizonyítják a két energetikai céggel kapcsolatos korrupciós ügyekben. A politikus őrizetbe vételének jóváhagyásáról szóló voksoláson 79-en szavazták meg az előzetes letartóztatásba helyezését, míg 67-en ellenezték.
Már nem szenátor Vâlcov
Lemondott szenátori mandátumáról a korrupcióval gyanúsított volt pénzügyminiszter, Darius Vâlcov. Ezt a politikus ügyvédje jelentette be kedden este. Egyébként szintén kedden este a legfelsőbb bíróság elutasította az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kérését, hogy a Vâlcov ellen felhozott vádak egyesítése nyomán kidolgozott újabb dosszié ügyében is előzetes letartóztatásba helyezze a volt minisztert. Vâlcov ugyanis csütörtök óta már amúgy is előzetesben van.
Mint ismeretes, Vâlcov ellen az a gyanú, hogy még az Olt megyei Slatina polgármestereként kétmillió euró csúszópénzt fogadott el egy üzletembertől, hogy az ő cégeit támogassa a közbeszerzési pályázatokon. A pénzből értékes festményeket vásárolt. Egy másik ügyben azzal gyanúsítják, hogy polgármesterként, szenátorként és miniszterként is tovább irányította cégeit. A volt miniszter beismerő vallomást tett.
A felsőház vezetése a szenátus házszabályát vette figyelembe az eredmény megállapításakor, amely szerint egy határozat meghozatalához az összes szenátor többségének támogatása szükséges. Csakhogy az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) rámutatott, az alkotmány 76. cikkelye azt mondja ki, hogy elég a jelen levők többségének „igen” szavazata. Mivel a jogrendszer értelmében az alkotmány minden más törvény fölött áll, a PNL, Klaus Johannis államfő és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) is alkotmánybírósághoz fordult az ügyben.
A szerdai, mintegy ötórás alkotmánybírósági ülést követően Augustin Zegrean, a taláros testület elnöke közölte: a CSM panasza nyomán megállapították, hogy alkotmányos természetű konfliktus alakult ki a legfőbb ügyészség és a szenátus között, miután utóbbi nem tette közzé az elutasító eredményről szóló határozat szövegét, csupán megállapította az eredményt.
Az ítélet nyomán a szenátusnak meg kell szövegeznie a határozat eredményét, és közölnie kell azt a hivatalos közlönyben. A PNL panasza kapcsán megállapították: a felsőház azóta összhangba hozta a házszabályt az alkotmánnyal, a liberálisok pedig épp a két alapdokumentum közötti eltérésre hívta fel a figyelmet.
Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus elnöke, aki a kormányzó PSD egyik legfőbb szövetségesének számít, szerdán ismét kijelentette: az alkotmánybíróság döntésétől függetlenül nincs mód a szavazás megismétlésére, mivel a voksolás törvényesen zajlott.
Mint arról beszámoltunk, a parlament a két ház keddi együttes ülésén megkönnyítette a törvényhozók őrizetbe vételét a szenátorok és képviselők jogállásának módosításával: egy ilyen határozat elfogadásához az eddigi minősített többség helyett egyszerű többség is elegendő lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kommunista politikai rendőrség egykori ügynökeire vonatkozó dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálását és online közzétételét kéri az 1989. December 21. Egyesület a Nicușor Dan államfőhöz intézett nyílt levelében.
A romániai polgárok derűlátóak a független Luca Niculescu vezette, zömmel a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló, de párton kívüli szakértőket is felvonultató kormányban – derül ki egy friss felmérésből.
Újabb online csalási módszerre figyelmeztetett csütörtökön az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC): a csalók a legtöbb előfizetővel rendelkező streamingszolgáltató nevében küldenek hamis üzeneteket.
Több európai ország – köztük Románia, Franciaország, Belgium, Bulgária, Ausztria és Olaszország – hatóságai kényszerültek csütörtökön sürgős fellépésre bombafenyegetések miatt.
A Maros Megyei Tanács pályázatot hirdet Segesvár UNESCO-védelem alatt álló történelmi központjának koordinátori tisztségére. A négyéves megbízatásra november 20-ig lehet jelentkezni.
Ütközés után elsüllyedt egy török vontatóhajó, hét tengerész pedig eltűnt a Fekete-tengeren, a román partok közelében.
Meghosszabbították a pedagógusoknak járó 1500 lejes szakmai pótlékra szolgáló kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a jogosultak, akik még nem kapták meg az összeget, novemberben és decemberben juthatnak hozzá.
Az orosz fenyegetés hosszú távú marad, ezért mind a NATO-nak, mind Romániának fel kell készülnie rá – jelentette ki Ștefan Radu Oprea védelmi miniszter.
A költségvetésben nincs lyuk, ahogy azt a frissen kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) állítja, a szociáldemokraták „pontosan azt kapták vissza, amit hátrahagytak”, amikor távoztak a kormányból – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Romániát is érinthették a napokban európai áruházak hűtői elleni kibertámadások: hétfő esti hírek szerint hat, ugyanahhoz a kereskedelmi lánchoz tartozó hat romániai üzletet érhetett lehetséges számítógépes támadás hétfőre virradóra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!