Fotó: Beliczay László
Egyes titkosított levéltári anyagok hozzáférhetetlensége és a bíróságok ellentmondásos ítéletei is akadályozzák Romániában a huszadik században elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatását – állapították meg hétfőn annak a konferenciának az előadói, amelyet a rendszerváltozás évfordulója előtt tisztelgő „30 éve szabadon” emlékév keretében rendeztek Bukarestben a romániai egyházi ingatlanok tulajdonviszonyainak változásáról.
2020. február 11., 08:532020. február 11., 08:53
2020. február 11., 08:552020. február 11., 08:55
A Magyarország bukaresti nagykövetsége és kulturális külképviselete által kezdeményezett, a bukaresti Balassi Intézetben tartott fórumon elhangzott: a román állam – nemzeti majd ideológiai célokat követve – az egyházak befolyását akarta megtörni ingatlanvagyonuk és elsősorban iskoláik államosításával. Bár a rendszerváltás után Bukarest a teljes visszaszolgáltatás elvét hirdette meg, a restitúció eredményével minden felekezet elégedetlen. A konferencián – amelyen több nyugati ország nagykövetségének képviselője és Miguel Maury Buendía érsek, apostoli nuncius is jelen volt – Adrian Petcu, a Securitate irattárát vizsgáló országos tanács kutatója arról beszélt: a román ortodox egyházat már a 19. században Alexandru Ioan Cuza szekularizációs törvénye megfosztotta birtokai jelentős részétől, így ezekre nem vonatkoznak a rendszerváltás utáni restitúciós törvények.
Camelia Moldoveanu, a romániai zsidók történelmét kutató központ képviselője elmondta: az 1920-ban létrejött Nagy-Románia 750 ezer zsidó polgárának csaknem fele nem élte túl a holokausztot, túlnyomó többségük pedig később elvándorolt a kommunista Romániából. A zsidó hitközségek elkobzott vagyonának visszaszerzését a román államra továbbra is jellemző „titokmánia” nehezíti. „Amikor nincs hozzáférésed a titkosított levéltári anyagokhoz, nagyon nehéz bebizonyítanod, hogy amit elvettek tőled, az valamikor a tied volt” – panaszolta a kutató.
Valeriu Median atya, a görögkatolikus egyház képviselője szerint Románia soha nem tette jóvá azt, hogy 1948. december elsején – a Román Királyság és Erdély egyesítését kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat 30. évfordulóján – egyházuk felszámolásával „köszönte meg” a görögkatolikusok hozzájárulását a nemzeti egység megteremtéséhez. A két világháború között még 1 millió 300 ezer hívője és csaknem kétezer temploma volt a román görögkatolikus egyháznak, amely 1989 után alig 200 ingatlanát kapta vissza, az ortodox egyházba kényszerített híveinek száma pedig mára 200 ezerre apadt.
Marchut Réka, a budapesti Kisebbségkutató Intézet munkatársa előadásában a bukaresti magyar római katolikus közösség történetét idézte fel, ugyanakkor rámutatott: az ingatlanviszonyok tekintetében a romániai római katolikus egyház számára nem a kommunizmus, hanem a két világháború közötti időszak jelentette a legnagyobb veszteséget. A nemzetállam megteremtését célul kitűző Románia ugyanis már az 1921-es agrárreformmal elkobozta a nagybirtokosnak számító római katolikus egyháztól mezőgazdasági területe és erdővagyona túlnyomó részét.
Veress Emőd, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet munkatársa a romániai restitúciós törvények alkalmazásának ellentmondásait a sepsiszentgyörgyi református Székely Mikó Kollégium esetével példázta. Ebben az ügyben az Osztrák-Magyar Monarchia 19. századi egyházi telekkönyvezési gyakorlatát egy 1938-as romániai törvény alapján értelmezték félre, amikor elvitatták az egyház tulajdonjogát. A jogász rámutatott: a rendszerváltás után az egyházaktól azt várták az emberek, hogy újra ellássák történelmi – oktatási, társadalmi, kulturális – szerepüket: ezért is érintik érzékenyen a közösségeket az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását elutasító bírósági ítéletek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős könnyítést hozhat az autósok számára a héten elfogadott törvénytervezet: ha a rendőr az adatbázisokból ellenőrizni tudja a sofőr adatait, a jövőben nem büntetnék meg azért, mert otthon felejtette a jogosítványát vagy más kötelező okmányait.
Romániában keresel munkát? A Jooble összegyűjti az összes román állást egy helyen. Olvasd el tippjeinket, és találj munkát gyorsan!
A parlament épülete előtt tiltakoznak a tanügyi szakszervezetek a 141-es törvény megszorító intézkedései és a közalkalmazotti bértörvény tervezetének előírásai miatt.
Zajlanak a lehetséges kormányról szóló egyeztetések, miután Nicușor Dan államfő közölte: péntekre várja a nyugatbarát pártok javaslatait egy lehetséges új kabinetről.
Nicușor Dan államfő egyik tanácsadója megpróbálta meggyőzni George Simiont, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, hogy szavazzon bizalmat az Adrian Veștea vezette kormánynak a hétfő esti parlamenti szavazáson.
Péntekre várja Nicuşor Dan államfő, hogy a Nyugat-barát pártok javaslatokat tegyenek neki a következő kormányra vonatkozóan.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és az RMDSZ-szel közös kisebbségi kormány alakítását szorgalmazza – derül ki Dominic Fritz USR-elnök szerda esti Facebook-bejegyzéséből.
Üzembe helyezték és integrálták a román hadsereg légvédelmi rendszerébe a Merops drónelhárító rendszert, amelyet az Egyesült Államok adott át Romániának – tájékoztatott szerdán a védelmi minisztérium.
Nicușor Dan államfő szerdán Kihirdette az alapélelmiszerek árréskorlátozását 2026. december 31-ig meghosszabbító jogszabályt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!