
Fotó: Rompres
Az eseményen jelen volt Călin Popescu-Tăriceanu román kormányfő, Nicholas F. Taubman, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, valamint Brent Valmar, a Gépkocsigyártók és -importőrök Szövetségének képviselője. A németországi helyszínen egyelőre csak a szerződés angol nyelvű változatát írták alá, a román verziót pénteken az üzem craiovai székhelyén látják el a felek kézjegyükkel. Az amerikai cégóriás 57 millió euróért veszi át a cég részvényeinek 72,4 százalékát.
John Fleming, a Ford európai részlegének elnöke az aláírási ceremónia helyszínén elmondta, a craiovai üzemet Közép-Kelet-Európa egyik legjelentősebb autógyárává kívánják fejleszteni. „Kezdetben kisméretű típust gyártunk majd, az itt készült járművek 90 százalékát exportra szánjuk” – közölte az elnök, hozzátéve, hogy az első gépkocsi valószínűleg jövő év végén készül majd el az olténiai gyárban, és kis mérete ellenére nem tartozik majd a nagyon olcsó modellek közé. A jármű – még nem végleges – tervei állítólag már elkészültek, de azokat egyelőre csupán a privatizációs bizottság tagjainak és néhány kormánytagnak mutatták be. Közölte, az üzem megvásárlásával bővíteni kívánják európai gyártókapacitásukat, nem arról van szó, hogy ide kívánják telepíteni a jelenleg Nyugat-Európában működő részlegeket. Călin Popescu-Tăriceanu elsősorban a létrejövő új munkahelyek gyarapodása és jótékony nemzetgazdasági hatása miatt méltatta a tranzakciót.
Mint arról beszámoltunk, az adásvételi szerződést, illetve a gyár eladását szabályozó jogszabálycsomagot keddi ülésén hagyta jóvá a kormány. A megállapodás értelmében a Ford vállalja, hogy 2012-ig 675 millió eurót fektet be az üzem korszerűsítésébe, és arra is ígéretet tett, hogy mintegy egymilliárd euró értékben romániai beszállítóktól vásárol majd különféle termékeket és alkatrészeket. A Ford emellett vállalta, hogy megkétszerezi a foglalkoztatottak számát – a pályázati kiírásban egyébként csak az szerepelt, hogy a vevőnek meg kell tartania állásában a jelenlegi 3000 alkalmazottat. Az amerikai cég képviselői nem kértek adóügyi könnyítéseket, azonban tisztázni kívánják az Automobile Craiova körül fölmerült problémákat, az állammal szemben felhatalmazott adósságtól kezdve a korábbi tulajdonos, a koreai Daewoo idején gyártott, és még forgalomban lévő gépkocsikkal kapcsolatos felelősségig. A megállapodás értelmében a Ford nem veszi át a craiovai autógyár adósságait.
Becslések szerint az üzem által felhalmozott tartozás 800 millió és egymilliárd euró közötti összeget tesz ki.
Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök még júliusban úgy nyilatkozott, a magánosítás célja nem a minél magasabb vételi ár kicsikarása, hanem egy nagyszabású befektetés megvalósítása.
Az Automobile Craiova alaptőkéje 39 783 166 lej, eddigi tulajdonosa az Állami Vagyonértékesítő Hatóság volt, amely a részvények 72,4 százalékát birtokolta. Emellett a SIF Oltenia befektetési alap is rendelkezik 22 százalékos tulajdonrésszel, a fennmaradó valamivel több mint 5 százalék több kisrészvényes között oszlik meg.
A Ford egyedüli jelentkezőként vásárolhatta meg a gyár többségi részvénycsomagját, miután a korábban szintén érdeklődő General Motors és az orosz Russian Machines nem vett részt a privatizációs tenderen.
Az egykori Oltcit-gyár infrastruktúráján alapuló Daewoo-gyár létrehozásáról 1994 novemberében írt alá szerződést a dél-koreai vállalat és a román állam. A létrejött Daewoo Automobile Románia vállalatban 51 százalékos tulajdonrésze volt a Daewoo Trade Companynak, míg a többségében a román állam által birtokolt Automobile Craiova Rt. 49 százalékos részesedéssel bírt. A két fél közös vállalata dél-koreai pénzforrásokból 2005-ig mintegy 850 millió dollárt fektetett be a gyár korszerűsítésébe. A jelenleg a Daewoo Matiz és Cielo elsőszériás modelljét, valamint a Nubira modell második generációját gyártó craiovai cég gondjai 2000-ben kezdődtek, amikor a túlköltekezés és az ázsiai pénzügyi válság miatt csődöt jelentett a dél-koreai anyavállalat. A harmadik legnagyobb koreai autógyártónál hosszas tárgyalások után 2002-ben a General Motors (GM) lett a főrészvényes, ám az amerikai konszern nem tartott igényt a romániai, lengyelországi, ukrajnai, csehországi, líbiai, kínai, indiai és üzbegisztáni üzemekre. Az állam tavaly augusztusban összesen 61 millió dollárért vásárolta vissza a dél-koreai tulajdonban lévő 51 százalékos részesedést. A tegnap aláírt szerződés értelmében egyébként a craiovai gyár még tíz évig gyárt Daewoo-alkatrészeket is. A Ford nem most veti meg először a lábát Romániában: 1935-ben Bukarestben már épített egy üzemet, amelyet azonban 1944-ben átvett a román hadsereg.
Románia a top 10 közelében
Amennyiben a Ford betartja ígéretét, és évi 300 000 autót állít elő az országban, Románia közel kerülhet az európai autógyártók „elitjéhez”. Míg tavaly mintegy 200 000 jármű gördült le a romániai szerelőszalagokról, ami a 16. helyre volt elegendő a kontinensen, amennyiben a Ford eléri az évi 300 000-es kapacitást, és a Dacia is a beígért 350 000-re növeli az általa gyártott gépkocsik számát, az ország közel jut ahhoz, hogy fölkerüljön a tízes toplistára. Constantin Stroe, a Dacia alelnöke szerint ezt 2010-re sikerülhet elérni. Tavaly összesen 213 597 gépkocsit gyártottak Romániában, ami 9,8 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Az európai toplistát jelenleg Németország, Franciaország és Spanyolország vezeti.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.