Fotó: Cristian Nistor/Agerpres
Beidézték kedden a legfőbb ügyészségre Ion Iliescu volt államfőt, és ismertették vele az 1989-es forradalom ügyével kapcsolatos vádakat. Ezzel hivatalosan is elindult ellene az emberiesség elleni bűncselekmények miatti bűnvádi eljárás.
2018. április 17., 17:132018. április 17., 17:13
2018. április 17., 17:182018. április 17., 17:18
Hivatalosan is elindult a bűnvádi eljárás Ion Iliescu volt államfő ellen, akit keddre már be is idézett a legfőbb ügyészség, miután Klaus Johannis jelenlegi elnök pénteken jóváhagyta ellene és több egykori társa ellen a bűnvádi eljárást az 1989-es forradalom ügyében. Iliescu mintegy másfél órát töltött az ügyészségen, ez alatt ismertették vele a vádirat tartalmát. Mint ismeretes, Iliescu, Petre Roman volt miniszterelnök és Gelu Voican Voiculescu korábbi miniszterelnök-helyettes ellen emberiesség elleni bűncselekmények miatt indult eljárás.
A vizsgált időszakot egyúttal az 1989. december 27. és 31. közötti eseményekre is kiterjesztették.
A legfőbb ügyészség közlése szerint nyomoznak Ioan Rus nyugalmazott altábornagy, a légierő volt főparancsnoka ellen, aki 1989. december 22-én mindenféle felhatalmazás nélkül olyan, diverziókeltést szolgáló parancsot adott, hogy az Otopeni repülőtér katonai egységének őzésére vezényeljenek ki egy Szekuritáté-osztagot, ami zavart keltett, és ahhoz vezetett, hogy az objektumot őrző katonák és az érkező egységek között tűzárbaj robbant ki, 48 személy halálát okozva.
Nyomoznak Emil „Cico” Dumitrescu nyugalmazott tengernagy ellen is, akit azzal gyanúsítanak, hogy ugyancsak december 22-én a televízióban megjelenve szintén diverziókeltési szándékkal bedobta a köztudatba a terroristákkal kapcsolatos álhírt, ami szintén sok ember halálához vezetett.
Augustin Lazăr legfőbb ügyész április másodikán azért kérte az elnök engedélyét, mert a hatályos törvények szerint a vádhatóság csak akkor indíthat nyomozást volt kormánytagok ellen, ha ahhoz az államfő is beleegyezését adja.
A katonai ügyészség másfél éve, 2016 novemberében kezdte el újból vizsgálni az 1989-es forradalom aktáit emberiesség ellen elkövetett bűncselekmény gyanújával, azt követően, hogy a forradalmárokat tömörítő bukaresti December 21. Egyesület több tagja pert nyert Románia ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), amiért Románia nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek és a halálos áldozatok hozzátartozóinak.
Iliescu, Roman és Voiculescu a hatalmat akkor átvevő Nemzeti Megmentési Front (FSN) tagjai, vezetői voltak. A katonai ügyészség szerint a FSN már december 22-én estétől ténylegesen gyakorolta a végrehajtói és a törvényhozói hatalmat, és az akkori politikai és katonai vezetés hatalmának megőrzése érdekében hozta azokat az intézkedéseket, amelyek sok ember halálához, testi és lelki sérüléséhez vezettek.
Ion Iliescu Johannis döntésére reagálva közölte: nem lepte meg, de nem érti, milyen jogi érvekre hivatkozva vonnák felelősségre. Blogbejegyzésében tagadta, hogy államcsíny történt volna, és megjegyezte: jó lett volna, ha sikerül tárgyalásos őton megvalósítani az átmenetet, ahogy az Magyarországon, Lengyelországban vagy Csehszlovákiában történt. Leszögezte: meglátása szerint ő a kötelességét tette, és emelt fővel áll meg a történelem ítélőszéke előtt.
Bohózatot csinálnak a forradalomból, ami becsteleníti a szabadságért harcolók áldozatát és emlékét – közölte pénteki blogbejegyzésében Ion Iliescu volt államfő.
Mint arról beszámoltunk, a legfőbb ügyészség decemberben jelentette be: a nyomozás új eredményei alapján egyértelmű, hogy 1989-ben decemberében, a forradalom idején az ország történetében egyedülálló összetettségű és mértékű katonai diverzió történt az új hatalom legitimálása érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!