Fotó: Cristian Nistor/Agerpres
Beidézték kedden a legfőbb ügyészségre Ion Iliescu volt államfőt, és ismertették vele az 1989-es forradalom ügyével kapcsolatos vádakat. Ezzel hivatalosan is elindult ellene az emberiesség elleni bűncselekmények miatti bűnvádi eljárás.
2018. április 17., 17:132018. április 17., 17:13
2018. április 17., 17:182018. április 17., 17:18
Hivatalosan is elindult a bűnvádi eljárás Ion Iliescu volt államfő ellen, akit keddre már be is idézett a legfőbb ügyészség, miután Klaus Johannis jelenlegi elnök pénteken jóváhagyta ellene és több egykori társa ellen a bűnvádi eljárást az 1989-es forradalom ügyében. Iliescu mintegy másfél órát töltött az ügyészségen, ez alatt ismertették vele a vádirat tartalmát. Mint ismeretes, Iliescu, Petre Roman volt miniszterelnök és Gelu Voican Voiculescu korábbi miniszterelnök-helyettes ellen emberiesség elleni bűncselekmények miatt indult eljárás.
A vizsgált időszakot egyúttal az 1989. december 27. és 31. közötti eseményekre is kiterjesztették.
A legfőbb ügyészség közlése szerint nyomoznak Ioan Rus nyugalmazott altábornagy, a légierő volt főparancsnoka ellen, aki 1989. december 22-én mindenféle felhatalmazás nélkül olyan, diverziókeltést szolgáló parancsot adott, hogy az Otopeni repülőtér katonai egységének őzésére vezényeljenek ki egy Szekuritáté-osztagot, ami zavart keltett, és ahhoz vezetett, hogy az objektumot őrző katonák és az érkező egységek között tűzárbaj robbant ki, 48 személy halálát okozva.
Nyomoznak Emil „Cico” Dumitrescu nyugalmazott tengernagy ellen is, akit azzal gyanúsítanak, hogy ugyancsak december 22-én a televízióban megjelenve szintén diverziókeltési szándékkal bedobta a köztudatba a terroristákkal kapcsolatos álhírt, ami szintén sok ember halálához vezetett.
Augustin Lazăr legfőbb ügyész április másodikán azért kérte az elnök engedélyét, mert a hatályos törvények szerint a vádhatóság csak akkor indíthat nyomozást volt kormánytagok ellen, ha ahhoz az államfő is beleegyezését adja.
A katonai ügyészség másfél éve, 2016 novemberében kezdte el újból vizsgálni az 1989-es forradalom aktáit emberiesség ellen elkövetett bűncselekmény gyanújával, azt követően, hogy a forradalmárokat tömörítő bukaresti December 21. Egyesület több tagja pert nyert Románia ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), amiért Románia nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek és a halálos áldozatok hozzátartozóinak.
Iliescu, Roman és Voiculescu a hatalmat akkor átvevő Nemzeti Megmentési Front (FSN) tagjai, vezetői voltak. A katonai ügyészség szerint a FSN már december 22-én estétől ténylegesen gyakorolta a végrehajtói és a törvényhozói hatalmat, és az akkori politikai és katonai vezetés hatalmának megőrzése érdekében hozta azokat az intézkedéseket, amelyek sok ember halálához, testi és lelki sérüléséhez vezettek.
Ion Iliescu Johannis döntésére reagálva közölte: nem lepte meg, de nem érti, milyen jogi érvekre hivatkozva vonnák felelősségre. Blogbejegyzésében tagadta, hogy államcsíny történt volna, és megjegyezte: jó lett volna, ha sikerül tárgyalásos őton megvalósítani az átmenetet, ahogy az Magyarországon, Lengyelországban vagy Csehszlovákiában történt. Leszögezte: meglátása szerint ő a kötelességét tette, és emelt fővel áll meg a történelem ítélőszéke előtt.
Bohózatot csinálnak a forradalomból, ami becsteleníti a szabadságért harcolók áldozatát és emlékét – közölte pénteki blogbejegyzésében Ion Iliescu volt államfő.
Mint arról beszámoltunk, a legfőbb ügyészség decemberben jelentette be: a nyomozás új eredményei alapján egyértelmű, hogy 1989-ben decemberében, a forradalom idején az ország történetében egyedülálló összetettségű és mértékű katonai diverzió történt az új hatalom legitimálása érdekében.
Letartóztatta a rendőrség román posta egyik alkalmazottját, miután a gyanú szerint több mint egymillió lej értékű állampapírt lopott el.
A határhoz közeli ukrajnai célpontokat ért eddigi orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség kérdésére a védelmi minisztérium.
A hajnali szeizmikus mozgás után újabb, ezúttal a Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt vasárnap 14 óra 39 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A szombaton felszállt két F-16-os vadászgép pilótái engedélyt kaptak arra, hogy lelőjék a román légtérbe behatoló orosz drónt, de mégsem lőttek rá, ahogyan azt a lengyel hadsereg néhány nappal ezelőtt tette.
A kormánykoalíció több pártjának képviselői is cáfolták a kormányszóvivő bejelentését, miszerint a koalícióban egyhangú döntés született volna az alapélelmiszerek árrésplafonjának megszüntetéséről.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt vasárnap 2 óra 22 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Nem a román hadsereg vagy a NATO erői lőtték le a román légtérbe szombaton behatoló orosz drónt – közölte Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Míg eddig rendszerint éjszaka támadta az orosz hadsereg drónokkal a Dunán húzódó román-ukrán határ mentén fekvő ukrajnai célpontokat, ezúttal szombat délután adott ki a román katasztrófavédelem riasztást Tulcea megye lakóinak.
A tanítási normák változását követően a pedagógusok fizetése változatlan marad – jelentette ki szombaton Daniel David.
Románia nem vezényel katonákat Ukrajnába – szögezte le szombaton Ionuţ Moşteanu védelmi miniszter.
szóljon hozzá!