HIRDETÉS

Elindult a bűnvádi eljárás Iliescu ellen – Ügyészség: a volt államfő katonai eszközöket alkalmazott diverziós céllal

Balogh Levente 2018. április 17., 17:13 utolsó módosítás: 2018. április 17., 17:18

Beidézték kedden a legfőbb ügyészségre Ion Iliescu volt államfőt, és ismertették vele az 1989-es forradalom ügyével kapcsolatos vádakat. Ezzel hivatalosan is elindult ellene az emberiesség elleni bűncselekmények miatti bűnvádi eljárás.

Fotó: Cristian Nistor/Agerpres

Hivatalosan is elindult a bűnvádi eljárás Ion Iliescu volt államfő ellen, akit keddre már be is idézett a legfőbb ügyészség, miután Klaus Johannis jelenlegi elnök pénteken jóváhagyta ellene és több egykori társa ellen a bűnvádi eljárást az 1989-es forradalom ügyében. Iliescu mintegy másfél órát töltött az ügyészségen, ez alatt ismertették vele a vádirat tartalmát. Mint ismeretes, Iliescu, Petre Roman volt miniszterelnök és Gelu Voican Voiculescu korábbi miniszterelnök-helyettes ellen emberiesség elleni bűncselekmények miatt indult eljárás.

A legfőbb ügyészség szerint Iliescu olyan katonai jellegű intézkedések alkalmazását fogadta el és hivatalosította, amelyek némelyike egyértelműen diverziós jellegű volt.

HIRDETÉS

A vizsgált időszakot egyúttal az 1989. december 27. és 31. közötti eseményekre is kiterjesztették.

A legfőbb ügyészség közlése szerint nyomoznak Ioan Rus nyugalmazott altábornagy, a légierő volt főparancsnoka ellen, aki 1989. december 22-én mindenféle felhatalmazás nélkül olyan, diverziókeltést szolgáló parancsot adott, hogy az Otopeni repülőtér katonai egységének őzésére vezényeljenek ki egy Szekuritáté-osztagot, ami zavart keltett, és ahhoz vezetett, hogy az objektumot őrző katonák és az érkező egységek között tűzárbaj robbant ki, 48 személy halálát okozva.

Nyomoznak Emil „Cico” Dumitrescu nyugalmazott tengernagy ellen is, akit azzal gyanúsítanak, hogy ugyancsak december 22-én a televízióban megjelenve szintén diverziókeltési szándékkal bedobta a köztudatba a terroristákkal kapcsolatos álhírt, ami szintén sok ember halálához vezetett.

Ion Iliescunak azt róják fel többek között, hogy a legfőbb vezetőként megakadályozhatta volna a diverziókeltést, de nem tette meg.

Augustin Lazăr legfőbb ügyész április másodikán azért kérte az elnök engedélyét, mert a hatályos törvények szerint a vádhatóság csak akkor indíthat nyomozást volt kormánytagok ellen, ha ahhoz az államfő is beleegyezését adja.

A katonai ügyészség másfél éve, 2016 novemberében kezdte el újból vizsgálni az 1989-es forradalom aktáit emberiesség ellen elkövetett bűncselekmény gyanújával, azt követően, hogy a forradalmárokat tömörítő bukaresti December 21. Egyesület több tagja pert nyert Románia ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), amiért Románia nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek és a halálos áldozatok hozzátartozóinak.

Iliescu, Roman és Voiculescu a hatalmat akkor átvevő Nemzeti Megmentési Front (FSN) tagjai, vezetői voltak. A katonai ügyészség szerint a FSN már december 22-én estétől ténylegesen gyakorolta a végrehajtói és a törvényhozói hatalmat, és az akkori politikai és katonai vezetés hatalmának megőrzése érdekében hozta azokat az intézkedéseket, amelyek sok ember halálához, testi és lelki sérüléséhez vezettek.

Ion Iliescu Johannis döntésére reagálva közölte: nem lepte meg, de nem érti, milyen jogi érvekre hivatkozva vonnák felelősségre. Blogbejegyzésében tagadta, hogy államcsíny történt volna, és megjegyezte: jó lett volna, ha sikerül tárgyalásos őton megvalósítani az átmenetet, ahogy az Magyarországon, Lengyelországban vagy Csehszlovákiában történt. Leszögezte: meglátása szerint ő a kötelességét tette, és emelt fővel áll meg a történelem ítélőszéke előtt.

Mint arról beszámoltunk, a legfőbb ügyészség decemberben jelentette be: a nyomozás új eredményei alapján egyértelmű, hogy 1989-ben decemberében, a forradalom idején az ország történetében egyedülálló összetettségű és mértékű katonai diverzió történt az új hatalom legitimálása érdekében.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS