Elfogadták az ANI-törvényt, az intézmény vezetői Frundát vádolják

A jogszabályt 115 támogató vokssal, két tartózkodás mellett szavazták meg. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a kormánypárti RMDSZ kérésére elmaradt a nagyobbik kormányerő, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) által javasolt cikkelyenkénti szavazás a jogi bizottság jelentéséről.

Mint arról beszámoltunk, a jogszabályt először az alkotmánybíróság nyilvánította az alaptörvénnyel ellentétesnek, majd a taláros testület észrevételei alapján módosított jogszabályt Traian Băsescu államfő kihirdetés helyett további módosításokra visszaküldte. Az államfő azt kérte a parlamenttől, hogy a vagyonnyilatkozatok nyilvános és bizalmas része azonos legyen, csupán a személyes adatok ne szerepeljenek a nyilvános dokumentumban. Băsescu egyúttal azt is szorgalmazza, hogy a közméltósági tisztségekre pályázó jelöltek vagyonnyilatkozata is legyen nyilvános. A képviselőház eleget is tett a kérésnek. Horia Georgescu, az ANI főtitkára közölte, a vagyonnyilatkozatok hasonlatosak lesznek az eddigiekhez, csupán nem szerepel majd a lakcím, az aláírás és a személyi szám, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát alkotmányellenesnek minősítette a taláros testület.

Az alkotmánybíróság korábban a jogszabály egyik legfontosabb részét találta alkotmányellenesnek, nevezetesen a 13. cikkelyt, miszerint az ANI jogkörébe tartozik a tisztségviselők vagyonnyilatkozatainak ellenőrzése, a dokumentumok időben történő benyújtásának ellenőrzése, az esetleges törvényszegések és összeférhetetlenségek megállapítása, a bűnvizsgálati szervek értesítése és a szankciók kiszabása.

Nem működnek majd vagyonvizsgáló testületek

A szenátus jogi bizottságának jelentésében csupán néhány, az államfő által felvetett észrevételt fogadtak el. A szenátus által elfogadott jelentésből, illetve a jogszabályból így kimaradt a leköszönt tisztségviselők vagyoni helyzete vizsgálatának egyről három évre való meghosszabbítása, valamint a vagyonosodást vizsgáló, a bíróságok mellett működő csoportok újraalakulása.

A szenátorok annak ellenére hagyták ki ezeket az elemeket, hogy Cătălin Predoiu igazságügy-miniszter is a megszavazásuk mellett kardoskodott. Úgy vélte, amennyiben nem fogadják el a módosításokat, azzal azt az üzenetet küldik az Európai Bizottságnak, hogy Romániát nem érdekli az igazságügyi reform.

Leszögezte: az ANI nem tekinthető belügynek, mivel az Európai Unió csak azzal a feltétellel fogadta be Romániát és Bulgáriát, hogy létrejönnek, és hatékonyan működni kezdenek a korrupció visszaszorításáért küzdő testületek. A szavazás után ugyanakkor már azt mondta: a törvény jelenlegi formájában jobb, mint az eredeti változat. Megjegyezte ugyanakkor, hogy még mindig nem az a változat, amit szeretett volna. Úgy vélte, hogy az Európai Bizottság hamarosan elkészülő igazságügyi jelentése, amely a korrupció elleni küzdelem helyzetét is elemzi, enyhe visszaesésről számol majd be ezen a téren. Reményét fejezte ki, hogy még idén elkészül egy olyan feddhetetlenségi kódex, amely ősszel a parlament elé kerülhet, és amely tovább bővítheti az ANI jogköreit.

Frunda Györgyöt támadják az ANI vezetői

A szenátus jogi és emberi jogi bizottságainak keddi ülésén egyébként vita alakult ki Frunda György RMDSZ-szenátor, az emberi jogi szaktestület elnöke, illetve az ANI vezetői – Cătălin Macovei elnök és Horia Georgescu főtitkár – között. Miután Georgescu szóváltásba keveredett Frundával a vizsgálóbizottságok létrehozásának elutasítása kapcsán, majd Macoveijel együtt távoztak az ülésteremből, sérelmezve, hogy a jogi bizottság megnyirbálta az intézmény hatáskörét.

Frunda György utólag azt mondta: a jogi bizottsági döntéssel az ANI nem meggyengült, hanem alkotmányos keretek közé került a hatásköre és működése. Frunda azzal vádolta az ANI képviselőit, hogy félrevezettek Svájc bukaresti nagykövetét, valamint Hollandia és Nagy-Britannia követségének képviselőit, akik részt vettek a szakbizottságok együttes ülésén,  és Frunda szerint pszichológiai nyomást gyakoroltak a szenátusi testületekre. 

Az RMDSZ-szenátor elmondta: mindig is ellenezte az ANI létrejöttét, mivel ilyen intézmény egyetlen más országban sem létezik. A magas rangú tisztségviselők a legfelsőbb bíróságon számolhatnak el vagyonukkal, ha bebizonyosodik, hogy törvénytelenül tettek rá szert, a többi választott és a köztisztviselők pedig a meglévő igazságügyi rendszerben, a törvényszékeken – tette hozzá Frunda.

Cătălin Macovei, az ANI elnöke egy, az RFI rádiónak szerdán adott interjúban azt mondta: meggyőződése, hogy az intézményt megcsonkító honatyáknak van rejtegetnivalójuk, a keddi bizottsági ülésen pedig azt tapasztalta, hogy a politikai pártok, legalábbis a szenátusban, összefogtak a vagyonellenőrzés ellen.

Egy nappal korábban Horia Georgescu ANI-főtitkár vádolta azzal a két szaktestület „bizonyos szenátorait”, hogy az intézmény hatáskörének korlátozásával „személyes problémáikat” kívánják rendezni. Macovei a rádióinterjúban azt mondta: Frunda György „saját érdekeit szem előtt tartva” sürgette az ANI-törvény megcsonkítását, de mind mondta: „többet nem árulhat el, mivel a törvény tiltja”. Arra az újságírói kérdésre sem kívánt válaszolni, hogy az ANI vizsgálódik-e Frunda vagyona esetében.

Frunda vádjaira reagálva Macovei azt is elmondta: nem az ANI lobbizott az európai nagykövetségeknél, hanem fordítva, a követségek lobbiztak annak érdekében, hogy az ANI-törvénynek az államfő által szorgalmazott változata kerüljön elfogadásra. „Abszurdum, amit Frunda úr állít, mi nem kerestük meg a nagykövetségeket. Az ő kezdeményezésük volt, és ez is bizonyítja, mekkora az európai vezetések érdeklődése az ANI-törvény iránt” – mondta Macovei, aki szerint az EB Romániára vonatkozó júliusi igazságügyi jelentése katasztrofális lesz emiatt.