Elfogadták az ANI-törvényt

A szenátorok 92 igen vokssal, egy ellenszavazattal és egy tartózkodással szavazták meg a dokumentumot. A tervezet vitája során Frunda György RMDSZ-es szenátor úgy vélekedett, az ANI-törvényt össze kellene vonni a témában már létező négy törvénnyel. A politikus közölte, hogy mindezt már a tervezet bizottsági vitája során is felvetette, ám végül visszavonta a kezdeményezést, hogy a jogszabályt a tervezett, május 17-i időpontig el lehessen fogadni.

Frunda György kifejtette, mindemellett nem lenne szerencsés, ha ugyanabban a témában több jogszabály is létezne, mivel ez csak fokozná a zavart. Rámutatott: a szenátus jogi és emberi jogi bizottságában elfogadott módosítások immár a normalitás felé mozdítják el a jogszabályt, ugyanakkor még mindig nem kizárt, hogy tartalmaz alkotmányellenes elemeket. 

Mint arról beszámoltunk, a bizottság javaslata nyomán a tervezetbe belekerült, hogy az ANI elnökét és alelnökét az Országos Feddhetetlenségi Tanács javaslatára a szenátus választja meg. A tegnapi módosítás értelmében a feddhetetlenségi testületek tagjainak mandátuma négy évre szól, amelynek letelte után nem választhatók újra. Frunda György RMDSZ-es szenátor javaslatára a tervezetbe bekerült, hogy büntetőjogilag felel az, aki rosszhiszeműen jelent fel valakit az ANI-nál. Szintén az ő javaslatára került ki a tervezetből a táblabíróságok mellett működő nyomozó testületek létrehozására vonatkozó rész is, amelynek értelmében ezen testületek vizsgálták volna ki és jelezték volna a bíróságoknak, ha az ANI felvetette gyanú megalapozott.

Cătălin Predoiu igazságügy-miniszter a tegnapi szenátusi vitán ugyanakkor amellett kardoskodott, hogy a táblabírósági nyomozó hatóságról szóló cikkely kerüljön vissza a jogszabályba, miután az alkotmánybíróság megfosztotta az ANI-t attól a jogától, hogy közvetlenül a bíróságokhoz fordulhasson az általa gyanúsnak talált vagyonosodási ügyekben. Kikerült a jogszabályból a közszereplő tulajdonát képező ékszerek becsült értékére vonatkozó rubrika, bekerült viszont az a rovat, amely ezek megszerzésének körülményeit firtatja.

Horia Georgescu, az ANI főtitkára közölte, az intézmény működése másfél éve alatt a hozzá került ötezer ügyből 1576-ot oldott meg. Ebből mintegy 180-ról értesítette az ügyészséget, amely három esetben indokoltnak minősítette a vagyonelkobzást. Emellett száz összeférhetetlenségi ügyet is jelzett, ebből 55 ügyben döntöttek az igazságügyi szervek.

Mint ismeretes, a képviselőház két hete botrányos körülmények között fogadta el a jelentést: miután az első szavazásnál nem volt meg a szükséges minősített többség, második szavazást rendeltek el arra hivatkozva, hogy az elektronikus rendszer nem regisztrált minden képviselőt. A második, kézfelemeléses voksoláson már átment a törvény. Az ANI működését azért kell új törvénnyel szabályozni, mert az ANI működését szabályozó régi törvényt az alkotmánybíróság a személyiségi jogok megsértésére és az igazságszolgáltatás tevékenységébe való beavatkozásra hivatkozva az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette.

A taláros testület a jogszabály egyik legfontosabb részét találta alkotmányellenesnek, nevezetesen a 13. cikkelyt, miszerint az ANI jogkörébe tartozik a tisztségviselők vagyonnyilatkozatainak ellenőrzése, a dokumentumok időben történő benyújtásának ellenőrzése, az esetleges törvényszegések és összeférhetetlenségek megállapítása, a bűnvizsgálati szervek értesítése és a szankciók kiszabása.

A kormány által kidolgozott új jogszabálytervezet értelmében a köztisztviselők és a politikusok vagyonnyilatkozata egy nyilvános és egy bizalmas részből állna, az ANI-nak pedig a rendellenességeket illetően az adóhivatalt és az ügyészséget állna jogában értesíteni. Az ANI működésképessé tételét az Európai Unió is szorgalmazza, Brüsszel 17-én teszi közzé az országról szóló igazságügyi jelentést, a bukaresti politikum ezért még ezen időpont előtt szeretné elfogadni a jogszabályt.