2010. május 13., 08:212010. május 13., 08:21
A szenátorok 92 igen vokssal, egy ellenszavazattal és egy tartózkodással szavazták meg a dokumentumot. A tervezet vitája során Frunda György RMDSZ-es szenátor úgy vélekedett, az ANI-törvényt össze kellene vonni a témában már létező négy törvénnyel. A politikus közölte, hogy mindezt már a tervezet bizottsági vitája során is felvetette, ám végül visszavonta a kezdeményezést, hogy a jogszabályt a tervezett, május 17-i időpontig el lehessen fogadni.
Frunda György kifejtette, mindemellett nem lenne szerencsés, ha ugyanabban a témában több jogszabály is létezne, mivel ez csak fokozná a zavart. Rámutatott: a szenátus jogi és emberi jogi bizottságában elfogadott módosítások immár a normalitás felé mozdítják el a jogszabályt, ugyanakkor még mindig nem kizárt, hogy tartalmaz alkotmányellenes elemeket.
Mint arról beszámoltunk, a bizottság javaslata nyomán a tervezetbe belekerült, hogy az ANI elnökét és alelnökét az Országos Feddhetetlenségi Tanács javaslatára a szenátus választja meg. A tegnapi módosítás értelmében a feddhetetlenségi testületek tagjainak mandátuma négy évre szól, amelynek letelte után nem választhatók újra. Frunda György RMDSZ-es szenátor javaslatára a tervezetbe bekerült, hogy büntetőjogilag felel az, aki rosszhiszeműen jelent fel valakit az ANI-nál. Szintén az ő javaslatára került ki a tervezetből a táblabíróságok mellett működő nyomozó testületek létrehozására vonatkozó rész is, amelynek értelmében ezen testületek vizsgálták volna ki és jelezték volna a bíróságoknak, ha az ANI felvetette gyanú megalapozott.
Cătălin Predoiu igazságügy-miniszter a tegnapi szenátusi vitán ugyanakkor amellett kardoskodott, hogy a táblabírósági nyomozó hatóságról szóló cikkely kerüljön vissza a jogszabályba, miután az alkotmánybíróság megfosztotta az ANI-t attól a jogától, hogy közvetlenül a bíróságokhoz fordulhasson az általa gyanúsnak talált vagyonosodási ügyekben. Kikerült a jogszabályból a közszereplő tulajdonát képező ékszerek becsült értékére vonatkozó rubrika, bekerült viszont az a rovat, amely ezek megszerzésének körülményeit firtatja.
Horia Georgescu, az ANI főtitkára közölte, az intézmény működése másfél éve alatt a hozzá került ötezer ügyből 1576-ot oldott meg. Ebből mintegy 180-ról értesítette az ügyészséget, amely három esetben indokoltnak minősítette a vagyonelkobzást. Emellett száz összeférhetetlenségi ügyet is jelzett, ebből 55 ügyben döntöttek az igazságügyi szervek.
Mint ismeretes, a képviselőház két hete botrányos körülmények között fogadta el a jelentést: miután az első szavazásnál nem volt meg a szükséges minősített többség, második szavazást rendeltek el arra hivatkozva, hogy az elektronikus rendszer nem regisztrált minden képviselőt. A második, kézfelemeléses voksoláson már átment a törvény. Az ANI működését azért kell új törvénnyel szabályozni, mert az ANI működését szabályozó régi törvényt az alkotmánybíróság a személyiségi jogok megsértésére és az igazságszolgáltatás tevékenységébe való beavatkozásra hivatkozva az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette.
A taláros testület a jogszabály egyik legfontosabb részét találta alkotmányellenesnek, nevezetesen a 13. cikkelyt, miszerint az ANI jogkörébe tartozik a tisztségviselők vagyonnyilatkozatainak ellenőrzése, a dokumentumok időben történő benyújtásának ellenőrzése, az esetleges törvényszegések és összeférhetetlenségek megállapítása, a bűnvizsgálati szervek értesítése és a szankciók kiszabása.
A kormány által kidolgozott új jogszabálytervezet értelmében a köztisztviselők és a politikusok vagyonnyilatkozata egy nyilvános és egy bizalmas részből állna, az ANI-nak pedig a rendellenességeket illetően az adóhivatalt és az ügyészséget állna jogában értesíteni. Az ANI működésképessé tételét az Európai Unió is szorgalmazza, Brüsszel 17-én teszi közzé az országról szóló igazságügyi jelentést, a bukaresti politikum ezért még ezen időpont előtt szeretné elfogadni a jogszabályt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magánlaboratóriumoknak és -klinikáknak fel kell majd tüntetniük, mekkora elszámolási keretre szerződtek az egészségbiztosítóval, hogy a páciensek előre tudják, kell-e fizetniük a laborvizsgálatokért – jelentette be szombaton az egészségügyi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatottságának növekedése a demokrácia csökkenését jelenti – jelentette ki Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora, volt miniszterelnök-helyettes.
Vita robbant ki a párttörvény tervezett módosításáról, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azt állítja: az valójában az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke korábbi pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) érdekeit szolgálja.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Marius Budăi szerint a párt miniszterei az elmúlt héten bizonyították, hogy lehet kézzelfogható eredményekkel kormányozni.
Hibáztak a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai, amikor gyakorlatilag kérkedtek a vagyonukkal – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, korábbi miniszterelnök-helyettes.
Románia nem vezeti be 2027-től a lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót. Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint ezt az intézkedést a költségvetési konszolidáció időszakának végéhez közeledve vizsgálják majd felül.
Románia nem csak azt szeretné, hogy az amerikai katonák itt maradjanak, de azt is, hogy még több jöjjön, még ha ennek meg is fizeti az árát – erről beszélt Luca Niculescu miniszterelnök egy interjúban.
Munkahelyek létrehozása a fiatalok számára, az infláció és a megélhetési költségek visszaszorítása, a jövedelmek növelése – ezt várják az emberek a független Luca Niculescu vezette kormánytól egy friss felmérés szerint.
Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban – közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Látogatottsági adatok