Elfogadta a szenátus a Btk. vitatott módosításait, az RMDSZ biztosította a kvórumot, de tartózkodott

Az RMDSZ törvényhozói biztosították a kvórumot a felsőház plenáris ülésén, de bejelentették, hogy nem támogatják teljes egészében a koalíció módosító javaslatait. Többek között a hivatali visszaélésről szóló cikkely azon módosítását, amely értékküszöböt vezetne be ennek a bűncselekménynek az esetében. A szenátus végül 74 igen, 28 nem szavazat mellett, valamint az RMDSZ kilenc szenátorának tartózkodásával fogadta el a Btk. módosításait.

Cseke Attila szenátusi frakcióvezető kifejtette, két olyan rendelkezést tartalmaz a törvénytervezet, amelyet az RMDSZ határozottan elutasít. Nem ért egyet a szövetség a büntető törvénykönyv hivatali gondatlansággal kapcsolatos cikkelyének hatályon kívül helyezésével, ez ugyanis azt jelentené, hogy a Btk. szerint nem létezik olyan eset, amikor egy köztisztviselő, bár nem szándékosan, de hatáskörét hibásan vagy mulasztással teljesíti. A politikus elmondta, a hivatali visszaélés meghatározásáról szóló cikkely ellen kifogást emeltek a felsőházi plénumban. „A szakbizottságban elfogadott új meghatározásba két pont is bekerült, amelyekkel nem értünk egyet. Egyrészt a hivatali visszaélés bűncselekményére kiszabható legmagasabb büntetést 7 évről 5 évre csökkentették, másrészt ez a cselekedet csak akkor számít bűncselekménynek, ha az elkövetője vagy annak házastársa, legtöbb másodfokú rokona jut illetéktelenül haszonhoz. Az RMDSZ ebben a két esetben a hivatali visszaélésnek csak olyan meghatározását tartja elfogadhatónak, amely az alkotmánybíróság döntését veszi alapul, márpedig az említett módosítások nem szerepelnek a taláros testület vonatkozó határozataiban” – hangsúlyozta Cseke Attila.

Az elfogadott módosító javaslatok között szerepel, hogy a legfeljebb tíz év szabadságvesztésre ítélt személyek büntetésük felének letöltése után kérelmezhetik feltételes szabadlábra helyezésüket. A jelenleg érvényben levő törvény szerint erre csak a büntetés kétharmadának letöltése után van lehetőség. Ugyanakkor a legtöbb tíz év börtönbüntetésre ítélt, 60 éven felüli elítéltek büntetésük egyharmadának letöltése után benyújthatják szabadlábra helyezési kérelmüket (jelenleg ennek az a feltétele, hogy büntetésük felét töltsék le).

Az elfogadott tervezet értelmében módosul a hivatali visszaélés bűntettéről szóló cikkely is. Az új meghatározás értelmében a hivatali visszaélés csak akkor minősül bűncselekménynek, ha az elkövető vagy annak házastársa, legfeljebb másodfokú rokona vagy házassági rokona jut ezáltal illetéktelen haszonhoz, illetve az okozott kár nagyobb, mint a bruttó minimálbér. Továbbá hatályon kívül helyezi az indítvány a Btk. hivatali gondatlanságra vonatkozó cikkelyét, illetve lerövidíti bizonyos bűncselekmények büntethetőségének elévülési határidejét.

Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) szenátorai a törvénykönyv megvitatását megelőzően ideiglenesen elhagyták a felsőház plénumát, azzal vádolva a többséget, hogy kvórum hiányában vitatják meg a büntető törvénykönyv módosításait. Az USR szenátorai az előcsarnokban és az ülésteremben is kifüggesztettek egy bannert, „Büntetőügyesek nélkül” felirattal. Később, miután az RMDSZ biztosította a kvórumot, az ellenzék szenátorai visszaültek a helyükre.