Elfogadta az új csődtörvényt a kormány szerdai ülésén, így a továbbiakban szigorúbbá válnak a fizetésképtelenségi eljárás igénylésének feltételei.
2013. október 03., 18:292013. október 03., 18:29
Victor Ponta miniszterelnök a kabinet ülése után úgy nyilatkozott: az új jogszabállyal az adócsalás terén fellépő legkomolyabb problémát szeretnék orvosolni, szerinte ugyanis számos magáncég csak azért nyilváníttatja magát fizetésképtelenné, hogy ne kelljen kifizetnie az állam fele felhalmozott adósságait.
„Az állam ezentúl nem nyújt védelmet azoknak a vállalatoknak, amelyek csődeljárással leplezik az adócsalást. A valós problémákkal küszködő cégeknek segítünk az átszervezésben, a csalók viszont azonnal csődbe mennek” – fogalmazott a miniszterelnök.
A kormányfő szerint az új csődtörvénnyel a kabinet azokat a magáncégeket is megvédi, amelyek szolgáltatásaiért vagy termékeiért más vállalatok fizetésképtelenség miatt nem fizetnek, és így rengeteg vesztességgel kell elszámolniuk. Hasonlóan vélekedett Maria Grapini kis- és középvállalkozásokért felelős tárca nélküli miniszter, aki egy konferencián rámutatott: az új jogszabály, ha nem is teljes mértékben, de jelentősen visszaszorítja majd az átverésre alapuló fizetésképtelenségi igényléseket. „Amikor egy vállalat ellen csődeljárás indul, nem kell kifizetnie az addig felhalmozott adósságát, de adókat és illetékeket sem kell lerónia, ez pedig elviselhetetlen az ország gazdasága számára” – magyarázta az illetékes.
Hozzátette: az év első hat hónapjában 97 ezer céget zártak be országszerte, a legtöbb esetben pedig a csődeljárás már három–négy éve megkezdődött. Grapini szerint a romániai vállalkozói szektorra nem igazán jellemző az etikusság, ezért a továbbiakban a legfontosabb a beruházók bizalmának megnyerése. Az csődtörvény szerint egyébként a jövőben csak az az adós cég kérhet csődeljárást maga ellen, amelynek tartozása meghaladja a 40 ezer lejt, az eddigi jogszabály ugyanis csak a hitelező számára írt elő összeghatárt a fizetésképtelenségi eljárás igényléséhez.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
szóljon hozzá!