
Közel 24 évvel az 1989-es romániai forradalom után született jogerős ítélet a Kézdivásárhelyen meglincselt Aurel Agache milicista őrnagy perében: a bírói testület elévültnek nyilvánította az ügyet, egyben elutasította az Agache-család kártérítési igényét a halált okozó ütlegeléssel vádolt Paizs Ottó leszármazottaival szemben.
2013. október 13., 18:592013. október 13., 18:59
A legfelsőbb bíróság honlapján október elsejei keltezéssel közölt ítéletről a Háromszék napilap számolt be pénteki számában. Frunda György ügyvéd-politikus, aki korábban közel egy évtizeden át védte az Agache-per kézdivásárhelyi vádlottjait, az MTI-nek elmondta: noha a legfelsőbb bíróság „ködben hagyta” az ügyet, az időközben elhunyt Paizs Ottó mégis ártatlannak tekinthető, hiszen a végső ítéletben nem állapították meg a bűnösségét.
A több mint két évtizedes pereskedés során a román legfelsőbb bíróság 2001 márciusában már hozott egy jogerős ítéletet. Akkor öt személy számára szabott ki halált okozó ütlegelés miatt börtönbüntetést. Az elítéltek közül Héjja Dezsőt és Reiner Antalt börtönözték be, a többiek külföldre menekültek. Mind az elítéltek, mind az Agache család képviselői (ez utóbbiak a per elhúzódása miatt) az Európai Emberjogi Bírósághoz fordultak az ítéletet követően. A strasbourgi testület mindkét kereset alapján elmarasztalta és kártérítés fizetésére kötelezte a román államot. A strasbourgi ítélet nyomán az időközben Magyarországon elhunyt Paizs Ottó leszármazottai kérték a perújrafelvételt. Ennek a pernek a végén született az október elsejei jogerős ítélet, amely elévültnek tekinti az ügyet.
A román média az évtizedek során az Agache-ügy etnikai jellegét hangsúlyozta, Aurel Agachét többnyire a székelyföldi magyarok által kegyetlenül meggyilkolt román hősként mutatták be. A Ceauşescu-diktatúra rettegett milicista őrnagyát a román állam post mortem alezredessé léptette elő.
2024-ben Romániában több mint 1,2 millió állami alkalmazott dolgozott közel 14 000 intézményben, és a személyzeti kiadások meghaladták a 164 milliárd lejt – derül ki egy, az ügyvivő Bolojan-kormány által pénteken közzétett átfogó jelentésből.
Az RMDSZ-nek nem lenne kifogása Ilie Bolojan esetleges újbóli miniszterelnöki kinevezése ellen, ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetértene ezzel – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője.
Esőre, zivatarokra figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) hajlandó kormányzati szerepet vállalni „a románok érdekében” – jelentette ki George Simion, a párt elnöke csütörtökön Târgu Jiuban.
Továbbra is az a legfontosabb cél, hogy újra létrejöjjön a korábbi koalíció, és hogy a miniszterelnököt az összes érintett párt elfogadja – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön, a Nicușor Dan elnökkel folytatott megbeszélések után.
Összehangolja tevékenységét a megbuktatott kormányban részt vevő Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), ami annyit jelent, hogy összehangoltan lépnek fel.
Alina Gorghiu szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nagyon gyorsan hozta meg az ellenzékbe vonulásról szóló döntést, és lehet, hogy nem volt elég széles körű az azt megelőző konzultáció.
A politológus elsietett lépésnek tartotta Ilie Bolojan kormányának a megbuktatását. Arról is kérdeztük, szerinte mi lenne a legjobb az RMDSZ számára: kormányon maradnia vagy távol tartania magát a népszerűtlen intézkedések végrehajtásától.
Ilie Bolojan „digitális siratókórusa” ellenére a beígért „gazdasági apokalipszis” nem következett be – jelentette ki csütörtökön Sorin Grindeanu.
A PNL a bizalmatlansági indítvány megszavazása utáni döntésével visszaszerezte önbecsülését, és a helyes utat választotta – vallja Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt elnöke.
szóljon hozzá!