Közel 24 évvel az 1989-es romániai forradalom után született jogerős ítélet a Kézdivásárhelyen meglincselt Aurel Agache milicista őrnagy perében: a bírói testület elévültnek nyilvánította az ügyet, egyben elutasította az Agache-család kártérítési igényét a halált okozó ütlegeléssel vádolt Paizs Ottó leszármazottaival szemben.
2013. október 13., 18:592013. október 13., 18:59
A legfelsőbb bíróság honlapján október elsejei keltezéssel közölt ítéletről a Háromszék napilap számolt be pénteki számában. Frunda György ügyvéd-politikus, aki korábban közel egy évtizeden át védte az Agache-per kézdivásárhelyi vádlottjait, az MTI-nek elmondta: noha a legfelsőbb bíróság „ködben hagyta” az ügyet, az időközben elhunyt Paizs Ottó mégis ártatlannak tekinthető, hiszen a végső ítéletben nem állapították meg a bűnösségét.
A több mint két évtizedes pereskedés során a román legfelsőbb bíróság 2001 márciusában már hozott egy jogerős ítéletet. Akkor öt személy számára szabott ki halált okozó ütlegelés miatt börtönbüntetést. Az elítéltek közül Héjja Dezsőt és Reiner Antalt börtönözték be, a többiek külföldre menekültek. Mind az elítéltek, mind az Agache család képviselői (ez utóbbiak a per elhúzódása miatt) az Európai Emberjogi Bírósághoz fordultak az ítéletet követően. A strasbourgi testület mindkét kereset alapján elmarasztalta és kártérítés fizetésére kötelezte a román államot. A strasbourgi ítélet nyomán az időközben Magyarországon elhunyt Paizs Ottó leszármazottai kérték a perújrafelvételt. Ennek a pernek a végén született az október elsejei jogerős ítélet, amely elévültnek tekinti az ügyet.
A román média az évtizedek során az Agache-ügy etnikai jellegét hangsúlyozta, Aurel Agachét többnyire a székelyföldi magyarok által kegyetlenül meggyilkolt román hősként mutatták be. A Ceauşescu-diktatúra rettegett milicista őrnagyát a román állam post mortem alezredessé léptette elő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alkotmánybíróság szerdán megállapította, hogy nem állt fenn alkotmányos természetű jogi konfliktus a kormány és a legfelsőbb bíróság között a bírák és ügyészek bérhátralékainak ügyében.
Mint ismeretes, a május óta tartó politikai patthelyzet feloldására tett újabb kísérletként Nicușor Dan elnök hétfő este egy negyedik miniszterelnök-jelöltet is megnevezett Luca Niculescu külügyi államtitkár, volt párizsi nagykövet személyében.
Az RMDSZ a héten megbeszélést folytat Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel a leendő kormányprogramról.
Az előre hozott parlamenti választások szükségességéről beszélt Dominic Fritz, a kormánykoalícióban részt vevő Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.
A romániai kormányválság következményei egyre kézzelfoghatóbbá válnak a helyi önkormányzatok számára. A költségvetés-kiegészítés elmaradása miatt elapadtak a szociális ellátásokra, közszolgáltatásokra és folyamatban lévő beruházásokra szánt pénzek.
Luca Niculescu külügyi államtitkár, Nicușor Dan államfő negyedik miniszterelnök-jelöltje abból a szempontból előnnyel indul, hogy nem pártpolitikus, azonban a parlamenti erőviszonyokat ez sem változtatja meg – értékelt a Krónika számára Pászkán Zsolt.
Miután a Luca Niculescu kormányalakítási megbízásáról szóló elnöki rendelet megjelent a Hivatalos Közlönyben, a legújabb „kiválasztottnak” tíz napja van arra, hogy csapatot gyűjtsön maga köré, megalkossák a kormányprogramot, és a parlament elé álljanak.
Egyre komolyabbnak tűnik a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion eltökéltsége Nicușor Dan államfő felfüggesztésére.
Az ellenzéki pártok körében inkább elutasítás, a kormányoldal részéről fogékonyság tapasztalható, miután Nicușor Dan államfő Luca Niculescu külügyi államtitkár személyében hétfő este megnevezte új, immár negyedik miniszterelnök-jelöltjét.
Luca Niculescu diplomatát bízta meg kormányalakítással hétfőn este Nicușor Dan államfő. A korábban újságíróként is tevékenykedő egykori nagykövet sorrendben a negyedik miniszterelnök-jelölt az Ilie Bolojan vezette kabinet május 5-ei bukása óta.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!