Elég az egyszerű többség

„A döntés végleges és kötelező érvényű, az államfő tudomására hozzák, és a Hivatalos Közlönyben teszik közzé” – áll az Alkotmánybíróság csütörtökön kiadott határozatában.

Amint arról korábban beszámoltunk, a referendumtörvény módosításának legfontosabb tétje az államfő leváltásáról szóló népszavazás. A módosítás értelmében ugyanis az államfő akkor is leváltható, ha az erről szóló referendumon a választópolgároknak kevesebb mint a fele vesz részt. A korábbi törvény értelmében a népszavazás csak akkor érvényes, ha több mint 50 százalékos volt a részvételi arány. A módosítás tehát gyakorlatilag megkönnyíti az államfő menesztését.

Törvény a parlament és az Alkotmánybíróság között

A Traian Bãsescu elleni felfüggesztési eljárást kezdeményező Szociáldemokrata Párt (PSD) a menesztési procedúra beindítása után szorgalmazta a referendumtörvény módosítását, amelyet a parlament – liberális és RMDSZ-es támogatással – februárban el is fogadott. A szavazás heves vitát váltott ki az akkor még működő D. A. Szövetségben: a demokraták azzal vádolták a liberálisokat, hogy az ellenzékkel szövetkezve Bãsescu leváltására törekednek. A liberálisok és az RMDSZ a szimmetria elvének érvényesítésével magyarázta álláspontját. Azzal érveltek, hogy ha az elnökválasztások második fordulójában nem kötelező az 50 százalék fölötti részvételi arány, az államfő leváltásáról szóló referendumon sem szükséges, hogy a választópolgároknak több mint a fele részt vegyen. A demokraták azonnal az Alkotmánybírósághoz fordultak, a taláros testület pedig helyt adott a fellebbezésnek. Ezt követően a törvényhozó testület másodszor is módosította a jogszabályt, a demokraták pedig ismét megfellebbezték azt. Miután a taláros testület másodszor is alkotmányellenesnek nyilvánította a törvényt, a parlament március 21-én formai változtatásokkal harmadszorra is elfogadta az államfő leváltásának módjáról rendelkező cikkelyt. A törvény sorsa végül azzal dőlt el, hogy – korábbi két döntésével szemben – a taláros testület harmadszor elutasította a demokraták fellebbezését, és alkotmányosnak nyilvánította a törvényt.

Játék közben változó szabályok

A taláros testület döntését a politikai pártok annak függvényében kommentálták, hogy Traian Bãsescu mellett vagy ellene kötelezték el magukat. A döntés után ugyanis az lett a legfontosabb kérdés, hogy a május 19-i, Traian Bãsescu leváltásáról szóló népszavazásra érvényesek-e a módosított referendumtörvény rendelkezései. A tisztségéből felfüggesztett államfő leszögezte: az Alkotmánybíróság döntését nem kommentálja. „Egy dolog bizonyos: a népszavazást én nyerem meg. Ezt a gesztust, hogy menet közben megváltoztatták a játékszabályokat, ítéljék meg önök” – nyilatkozta Bãsescu. A demokraták és a Liberális Demokrata Párt (PLD) vezetői hangsúlyozták: a taláros testület döntését tiszteletben tartják, szerintük azonban a jogszabály előírásai nem vonatkoznak a május 19-i referendumra. „A szabályokat nem lehet játék közben megváltoztatni” – hangsúlyozta Emil Boc demokrata pártelnök. A Bãsescu-ellenes koalíciót alkotó pártok üdvözölték a taláros testület határozatát, és azt állították: a referendumtörvény azonnal érvénybe lép, mihelyt a döntés megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő úgy fogalmazott: „A jog nem olyan, mint a sport, hogy játék közben ne lehetne megváltoztatni a szabályokat”.

F. B.

Referendumonként más szabályok

Romániában az alkotmány értelmében három népszavazástípus létezik: az alaptörvény módosításáról, az államfő leváltásáról és az államelnök kezdeményezte bármilyen kérdésről szóló. A referendumtörvény módosítása azt a helyzetet eredményezte, hogy jelenleg csak az államfő leváltásáról szóló népszavazáson nem szükséges az 50 százalék fölötti részvételi arány. Bármilyen más – például az alkotmány módosításáról vagy a Traian Bãsescu által kezdeményezett egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetéséről szóló – referendum csak akkor érvényes, ha a választói névjegyzékben szereplőknek több mint a fele elmegy voksolni.